Hogyan felezhették meg az iszlamista terrorista büntetését, aki cserében halálra késelt két embert Londonban?
Az öngyilkos nyugat-európai gondolkodás iskolapéldája Usman Khan esete, akit egyszer már leültettek terrorizmus vádja miatt Angliában 2012-ben, de természetesen szegényt nem volt szabad túlságosan megbüntetni, így ahogy 2018-ban szabadult, ott folytatta működését, ahol abbahagyta, és 2019. november 29-én ő késelt meg öt embert Londonban, akik közül ketten meg is haltak. Vajon hogy történhetett ez meg? Khant tizenhat évre ítélték, de hat év után próbára bocsátva kiengedték a börtönből az ilyenkor érző szívű angol bírók; igaz, csak a Londoni Értéktőzsdét akarta felrobbantani és meg akarta ölni Boris Johnsont, aki azóta már a brit miniszterelnök – az ilyen apróságok azonban nem befolyásoló tényezők egy felelős döntésben. A pakisztáni származású muszlim álrobbanómellénnyel felszerelkezve hajtotta végre ámokfutását november végén; az ártatlan áldozatok családjai vélhetően más büntetést adtak volna 2012-ben a lelketlen terroristának. Ne felejtsük el: ez nem Pakisztánban történt, hanem Londonban, Nagy-Britannia szívében. Vajon tényleg azt gondolták Usman Khan szabadon engedői, hogy a szélsőséges terrorista hirtelen megjavul és hasznos állampolgára lesz az országnak? A terror újabb halottai, két halálra késelt áldozat jelzi a brit gondolkodás és hozzáállás önpusztító örvényét.
Egészen elképesztő az a gyakorlat, hogy egyértelműen bizonyított terroristákat pár év után kiengednek a börtönből, pedig tudniuk kell, hogy ezek az emberek nem tudnak és nem is akarnak beilleszkedni az őket befogadó európai társadalmakba, gyűlölik őket. Lételemük a pusztítás, az európai kultúra lerombolása, ehhez pedig minden eszközt fel is használnak. Vajon mit gondolhatnak ezek a szélsőséges iszlamisták azokról, akiknek a népét gyilkolják és cserében újabb esélyt kapnak az adott államtól az elmebeteg pusztításhoz? Nyilván lenézik az őket befogadókat, gyűlöletüket a gyengeség csak tovább erősíti.
Usman Khan egy jóravaló dzsihadista, hiszen azt nyilatkozta még korábban, hogy ő semmiképpen sem terrorista, amit baráti fejsimogatással el is hittek neki. Így tehát eltökélt iszlamista terroristaként joggal tervezgethetett vérfürdőt, lehetőséget is kapott rá a brit államtól, amely simán kiengedte pár év után. Usman Khan pedig szavatartó ember, végre is hajtotta a vérfürdőt, ártatlan embereket ölve meg, akiknek vére azokon szárad, akik megteremtették a lehetőségét annak, hogy a terrorista szabadon járkálhasson London utcáin. Ilyenkor külön értelmet nyer a liberálisok által sokszor hangoztatott "diversity is our strength" jelmondat, azaz a különbözőség az erősségünk.
A brit társadalom egy része azonban egyszerűen már nem képes egészségesen gondolkodni, hiszen a merénylő lelövését követően többen felháborodtak, hogy miért nem egyszerűen csak letartóztatták, miért kellett megölni? Közben a napvilágra került videókban tökéletesen látszik az az ámokfutás, amelynek során hatástalanítani kellett Usman Khant. Általában egy dühöngő, az utcán gyilkolászó őrültet nem baráti noszogatással, kacsintgatással és szelíd meggyőzéssel szoktak rendreutasítani, másrészt pedig élhetünk a gyanúperrel, hogy ha letartóztatják, jó magaviseletért biztos újra kiengedték volna egy baráti ámokfutásra Usman Khant.
Természetesen a pakisztáni származású londoni polgármester, Sadiq Khan az újabb támadást követően is azt hangoztatja, hogy a sokszínűség az erőssége a londoniaknak, miközben két év alatt öt iszlamista terrortámadás történt a brit fővárosban, és hihetetlen mennyiségű késes és savas támadás történik Londonban. Képzeltük volna valaha, hogy afrikai bevándorlók nyáron hazaküldik Londonból a gyermekeiket Kelet-Afrikába, mert biztonságosabb, mint a brit főváros? Meglehet, hogy igazuk is van, ez a gyakorlat pedig az egykori világbirodalom utolsó rúgásait jelképezi.
Forrás: bbc.com, PS, Paul Joseph Watson Youtube-csatornája, theguardian.com; Fotó: news.sky.com
