Pesti Srácok

Érdekes hely lesz a világ, ha véletlenül valamelyik demokrata elnökjelölt nyer novemberben

Érdekes hely lesz a világ, ha véletlenül valamelyik demokrata elnökjelölt nyer novemberben

Ki kicsoda az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltségéért versenyző politikusai közül? – ezt a kérdést még sok amerikai is felteszi, hiszen a jelöltaspiránsok között vannak viszonylag ismeretlen személyiségek is. Az egyre jobban balra tolódó demokratapárt régi elitje elkeseredetten küzd azért, hogy olyan elnökjelöltet "castingoljanak" a demokrata szavazók, akinek van esélye nyerni Trump ellen. A jelöltek ugyanis az előválasztáson kénytelenek balra és liberális irányba húzni, hogy a leghangosabb és legaktívabb támogató csoportokat is elérjék. Ez azonban elidegenít tőlük sok centrista, független szavazót. A legesélyesebb jelöltek ráadásul 70 év felettiek, akik nem könnyen szólítják meg a demokraták újabban fiatal aktivisták által dominált kampányainak radikálisabb célcsoportjait.

Péntekre ugyanakkor egy fővel apadt a demokrata párti elnökjelölt-aspiránsok száma: John Delaney üzletember, volt marylandi képviselő, aki még 2017 júliusában, a demokraták közül elsőként jelentette be, hogy 2020-ban indul az elnökjelöltségért, egy televíziós interjúban közölte, hogy visszalép. Mint mondta, azért száll ki a versenyből, mert nem akarja "elvenni" a voksokat a párt többi mérsékeltnek mondott politikusától. Delaney visszalépésével jelenleg már csak 11 demokrata politikus verseng az elnökjelöltségért. A mérsékelt a kulcsszó, közép-európai ésszel ugyanis nehéz "mérsékeltnek" nevezni a talpon maradt jelölteket. Hozzájuk képest Obama volt a mérsékelt a transz-mellékhelyiségeivel együtt.

JOE BIDEN

Des Moines, 2020. január 15. Az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó Joe Biden volt alelnök a demokrata elnökjelölt-aspiránsok előválasztások előtti utolsó országos vitáján, az iowai Des Moines-ban, 2020. január 15-én. A CNN hírtelevízió és a Des Moines Register című helyi lap által közösen szervezett vitában hat demokrata párti jelölt vett részt: Joe Biden volt alelnök, Bernie Sanders vermonti, Elizabeth Warren massachusettsi és Amy Klobuchar minnesotai szenátorok, valamint Pete Buttigieg, az indianai South Bend volt polgármestere és Tom Steyer milliárdos üzletember. Fotó: MTI/EPA-ANP/Patrick Semansky
PestiSracok facebook image

A 77 éves Joe Biden csaknem öt évtizede politizál, 1972-től a kongresszusban. 2009 és 2017 között Barack Obama demokrata párti elnök mellett az Egyesült Államok alelnöke volt. A kampányában leggyakrabban éppen a több évtizedes politikusi tapasztalataira szokott hivatkozni, ám a párton belül megjelent új nemzedék egyre gyakrabban vonja kétségbe, hogy megválasztható. Részben az életkorát, részben pedig gyakori bakijait és elszólásait hozzák fel ellene. Elemzők arra mutatnak rá, hogy átalakulóban van a Demokrata Párt – ahogyan fogalmaznak: balra tolódik –, és ebben a helyzetben a "régi vágású" Bidennek szűkebb hely és kisebb elismertség jut. A rossz nyelvek szerint a demokrata balszárny azért is erőltette az eleve félholt impeachment-eljárást, hogy a centristának számító Bident meggyengítse a fia vállalhatatlan ukrajnai ügyeinek napirenden tartásával. És egyengesse valamelyik balosabb jelölt útját, talán Warrenét. Biden erős, de nem karizmatikus jelölt, inkább tipikus "alelnöki" karakter.

ELIZABETH WARREN

Des Moines, 2020. január 15. Az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó Elizabeth Warren massachusettsi szenátor a demokrata elnökjelölt-aspiránsok előválasztások előtti utolsó országos vitáján, az iowai Des Moines-ban, 2020. január 15-én. A CNN hírtelevízió és a Des Moines Register című helyi lap által közösen szervezett vitában hat demokrata párti jelölt vett részt. Fotó: MTI/EPA-ANP/Patrick Semansky

A 70 éves Elizabeth Warren ugyan az északkeleti Massachusetts szenátora, de oklahomai. Mielőtt politizálni kezdett, egyetemi tanár volt. A Harvard jogi karán oktatott, később Obama elnök gazdasági tanácsadója lett. A 2009-ben kitört bankválság után jelentős szerepe volt a helyzet rendezésében és az új banki szabályzók kidolgozásában. Habár nagyon komoly kétségek merültek fel Obama válság utáni rendcsinálásának komolyságával kapcsolatban, Warren a Wall Street kemény hangú kritikusa, szavakban erőteljesen fellép a korrupció ellen, és rendszeresen hangoztatja, hogy az országnak "nagy, strukturális változásokra van szüksége". A kampányában hangsúlyosan szólt az Egyesült Államokban talán legnagyobb figyelmet és egyben vitát is kiváltó egészségbiztosítás helyzetéről és a magas gyógyszerárak letörésének fontosságáról. A mérsékeltek túlságosan baloldalinak tartják, mert a gazdagok megadóztatását ígéri, a baloldaliak viszont úgy vélik, túlságosan is mérsékelt, mert az egészségbiztosítási rendszerben a nagyobb állami szerepvállalás mellett továbbra is teret engedne a magánbiztosítóknak. Elizabeth Warren rendszeresen kiáll a transzjogok mellett is természetesen, ami, mint tudjuk, Amerikában is a legnagyobb társadalmi probléma. Innen Európából a viselkedése talán túlságosan emlékeztet Hillary Clintonéra.

BERNIE SANDERS

Washington, 2019. április 2. Bernie Sanders vermonti demokrata szenátor, elnökjelölt-aspiráns beszédet mond az amerikai Demokrata Párt 2020-as elnökválasztásra készülő elnökjelölt-aspiránsainak We The People című közös kampányestjén, a washingtoni Warner Színházban, 2019. április 1-jén. Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds

A 78 esztendős Bernie Sanders, vermonti szenátor önmagát "demokratikus szocialistaként" jellemzi, és egyenesen "politikai forradalmat" ígér, ha ő lenne az Egyesült Államok elnöke. Ennek a "forradalomnak" a lényege a mindenkinek járó állami egészségügyi ellátás és az ingyenes felsőoktatás. Rendkívül sok támogatója van, a demokrata párti elnökjelölt-aspiránsok közül ő az, akinek a legtöbb kis összegű adományt ajánlották fel hívei. Látványos a támogatottsága az ifjabb nemzedékek körében, akik a felmérések tanúsága szerint a szocialistának gondolt elvek hívei. Az esélyes jelöltek közül valószínűleg ő a legkevésbé "amerikai" típusú politikus, és "programjának" realitása is nagyon komoly kívánni valót hagy maga után. Olyan mértékben forgatná fel ugyanis az USA-t, távolodna el az amerikai alapértékektől, amelyre az ország még nem tűnik "felkészültnek". Sanders demokratikus szocializmusa egyébként pont annyira demokratikus, mint amennyire a kelet-európai szocializmusok azok szoktak lenni. Mondjuk megnéznénk, amikor lenyom az amerikaiak torkán egy jó kis "soft" kommunizmust.

AMY KLOBUCHAR

Az 59 éves Amy Klobuchar Minnesotában – amelynek szenátora a washingtoni kongresszusban – rendkívül népszerű, egymást követően több választást nyert nagy fölénnyel. A The New York Times című lap a napokban őt és Elizabeth Warrent biztosította támogatásáról, azonban a szerkesztőségi állásfoglalás és kétoldalas portré ellenére sem tudott Klobuchar az élre törni. Éppen a lap mutatott rá arra, hogy bár politikai nézeteiben mérsékelt, de megnyilvánulásaiban, az emberekkel kialakított kommunikációjában durva, lekezelő, nincs stílusa.

PETE BUTTIGIEG

A 38 éves Pete Buttigieg egy indianai kisváros, South Bend polgármestere volt. Több nyelven beszélő, diplomás politikus, a haditengerészet veteránjaként megjárta Afganisztánt. Ő az első nyíltan vállalt homoszexuális jelölt, aki férjének is nevezi a partnerét. Elemzők az amerikai politika paradoxonjaként értékelik, hogy miközben Buttigieg a fiatal nemzedékek képviselője, a fiatal választók rokonszenvét mégsem ő, hanem Bernie Sanders élvezi. South Bend polgármestereként nem tartják őt sikeresnek, nem tudott ugyanis megbirkózni a városkát feszítő faji gyűlölködésekkel. Az országos kampányban mindazonáltal talpon tudott maradni, és nem is a népszerűségi listák végén kullog.

A közvélemény-kutatásokban kimutatott népszerűségi listák végén a 45 éves New York-i vállalkozó, Andrew Young, a 38 éves Tulsi Gabbard, hawaii képviselő, Tom Steyer 62 éves kaliforniai milliárdos, Michael Bennet 55 éves coloradói szenátor és a 63 éves Patrick Deval, Massachusetts volt kormányzója áll. Deval az egyetlen afroamerikai politikus a versenyben maradt elnökjelölt-aspiránsok között.

MICHAEL BLOOMBERG

New York, 2020. január 16. Az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó Michael Bloomberg amerikai milliárdos üzletember, New York volt polgármestere támogatóihoz beszél egy kampányrendezvényen, New Yorkban, 2020. január 15-én. Fotó: MTI/AP/Frank Franklin II

Elemzők és választók egyaránt érdeklődéssel kísérik a 77 éves milliárdos, New York volt polgármestere, Michael Bloomberg szereplését. Viszonylag későn, tavaly novemberben jelentette be, hogy indul a demokraták elnökjelöltségéért. Részben ennek is betudható, hogy nem kampányol azokban a tagállamokban – például Iowában vagy New Hampshire-ben –, ahol már februárban megkezdődnek a jelölőgyűlések és az előválasztások. Bloomberg azokra az államokra összpontosítja figyelmét és pénzét, amelyek sok delegátust küldenek a párt jelöltállító nyári konvenciójára. Rendkívül sokat hirdet például a március 3-án – az úgynevezett szuperkedden – voksoló több, mint egy tucatnyi államban. Ez a taktika azonban már több, nagy reményekkel induló elnökjelölt álmait zúzta szét: Hillary Clinton bő 12 éve valami ilyesmi miatt bukta el az előválasztást Obamával szemben, mert nem vette komolyan a folyamat elejét eléggé.

A Szövetségi Választási Bizottság január 31-én közzétett jelentése szerint Bloomberg 2019 végéig több, mint 200 millió dollárt költött a saját vagyonából reklámfilmekre, szpotokra, televíziós hirdetésekre és az utak mentén elhelyezett óriásplakátokra. Bár Elizabeth Warren szenátor arról beszélt, hogy Bloomberg "be akarja vásárolni magát a Fehér Házba", a reklámhadjárat mégis meghozta az eredményt. Michael Bloomberg januárban már a demokrata elnökjelölt-aspiránsok negyedik legnépszerűbb alakja volt. Ennek a hatalmas kampányköltésen kívül az is oka lehet, hogy polgármesterként racionális, gyakorlati értelemben vett normális álláspontot vett fel néhány kérdésben, például a rendőrség bűnmegelőzési gyakorlata esetében is.

Az előválasztás már előre "kicsinálhatja" a demokratákat

A demokrata előválasztás izgalmas futam lesz: lehet, hogy nagyobb szerepe lesz az elnökválasztás kimenetelében, mint magának a novemberi voksolásnak. Nem magától értetődő ugyanis, hogy a demokrata választók eltalálják Amerika "ízlését", ha egy radikális balos vagy túl liberális jelöltet választanak. Egy túlságosan balra tolódott és kiélezett előválasztás már előre elveheti egy centrista jelölt végső esélyeit is, ha a győzelemhez mindent meg kell ígérnie a demokrata szélsőségeseknek, a transzjogoktól a teljesen szabad abortuszig és más egyéb, az amerikai társadalmat nem körülbelül középen megosztó őrültségig.

Egy hivatalban lévő elnököt mindig nagyon nehéz legyőzni, és Trumpot még nem tudták megroppantani a demokraták. Trump pedig annyival markánsabb mindegyik állva maradt demokrata jelöltnél, hogy mindenképpen nagyobb bizalommal vághat neki ennek a választásnak, mint az előzőnek. Talán Bloomberg lehet a "sötét ló", aki bizonyos értelemben hasonlít Trumpra, csak nem troll, és már megjárta korábban a Republikánus Pártot is.

Forrás: MTI/PestiSrácok.hu; Vezető kép: MTI/EPA-ANP/Patrick Semansky

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)