Ifjabb Balsai István: Az, hogy éppen Németország megy szembe az Európai Unióval, a jövőre nézve is változásokat hozhat
A történelem során először fordult elő, hogy a nemzeti jog hivatalosan is felülkerekedett az európai jogon. Kedd délelőtt történt, hogy a német alkotmánybíróság olyan döntést hozott, amely nagy csorbát ejthet az Európai Unió legitimációján. Az EU egyik legmeghatározóbb tagállamának legmagasabb szintű bírósága ugyanis elutasította az EU legmagasabb szintű bíróságának döntését. A német alkotmánybíróság úgy találta, hogy az európai intézmények egyik döntése nyilvánvalóan túlterjeszkedett az európai kompetenciákon, ezért a döntést Németországra nézve hatálytalannak minősítette.
Kedd délelőtt a német alkotmánybíróság meghozta döntését egy öt éve húzódó perben – írja a 444.hu. Az ítélet szerint ki kell szállnia a német jegybanknak az Európai Központi Bank (EKB) 2015-ben indult uniós kötvényvásárlási programjából, ha az EKB nem bizonyítja, hogy a program alaposan átgondolt és arányos volt. A karlsruhei bíróság ezzel az ítélettel az Európai Unió Bíróságának döntését is felülbírálta.
Mi történt pontosan?
2015-ben az Európai Központi Bank (EKB) úgy döntött, hogy az euró árfolyamának stabilizálása érdekében még több állampapírt vásárol a zóna országaitól, mint korábban, és a másodlagos piacokról is elkezdte felvásárolni az eladósodott tagállamok kötvényeit, azaz magánbefektetőktől is vett belőlük – írja a 444. A programot (amelyet röviden PSPP-nek neveznek) azóta többször meghosszabbították, utoljára tavaly novemberben. Az EKB eszközvásárlási programja azonban már az indulása elején kiváltotta sokak ellenérzését, azt állítva, hogy a program se nem átgondolt, se nem arányos – fogalmaz a portál.
2015-ben német közgazdászok és politikusok, többek közt az akkoriban frissen alakult jobboldali ellenzéki AfD vezetői is a német alkotmánybírósághoz fordultak, mondván, hogy az EKB lépése szembemegy a német alkotmánnyal, amely nem engedi, hogy az ország pénzén más országok adósságát egyenlítsék ki.
A német alkotmánybíróság az ügyben először az EU bíróságához fordult, hogy az vizsgálja meg az EKB programját. 2018 decemberében az EU bíróságának sikerült megállapítania azt, hogy a PSPP-program teljesen megfelel az unió szabályainak. Az ügy azonban ezzel nem zárult le, a karlsruhei bíróság tovább vizsgálta az EKB programját.
Történelmi döntés született
A 444 úgy fogalmaz: a keddi napon meghozott ítéletben többek között szerepel az a megállapítás, miszerint az EU bíróságának 2018-as döntése elfogadhatatlan, mert felületes volt. A német alkotmánybírák szerint ugyanis a luxemburgi bírák csak azt nézték meg, hogy az EKB-nak általában jogában állt-e kiterjeszteni a kötvényvásárlási programját, de azt már nem vizsgálták, hogy pont olyan mértékben is kiterjeszthette-e, ahogyan azt tette, márpedig ebben a perben ezt kellett volna tennie.
A német döntés szerint az EKB nem végezte el a megfelelő vizsgálatokat a PSPP-program bevezetésekor, tehát nincs rá garancia, hogy az EU-s jog szerint indította el a programot. A konkrét ítéletben a német alkotmánybíróság felszólította a német államot, hogy kényszerítse ki az EKB-tól az elmaradt hatástanulmányok elkészítését. Erre három hónapot adott a bíróság. Ha ezalatt az EKB nem bizonyítja be, hogy megfelelő döntés volt a PSPP, akkor a Bundesbanknak, a német jegybanknak ki kell szállnia a programból.
A német alkotmánybíróság kedden lényegében azt mondta ki, hogy az EKB öt éve elkezdett, már bőven 2 ezer milliárd eurós eszközvásárlási programja – a PSPP – nem sérti ugyan a monetáris finanszírozás tilalmát, mégis aránytalan gazdasági és pénzügyi következményei vannak, ezért az EKB túllépte a hatáskörét. A karlsruhei bíróság ezért előírta a német szövetségi jegybanknak – hiszen csak rá terjed ki a joghatósága –, hogy legkésőbb 3 hónapon belül hagyja abba ezt az eszközvásárlási programot, és a már megvásárolt kötvényeket is adja el.
A történelem során először a német alkotmánybíróság úgy találta, hogy az európai intézmények döntése nyilvánvalóan túlterjeszkedett az európai kompetenciákon, ezért Németországra nézve hatálytalan
– mondta az alkotmánybíróság elnöke, Andreas Vosskuhle. Az eljárást kezdeményező német konzervatív politikus, Peter Gauweiler szerint az ügy elsősorban nem a kötvényvásárlásról szól.
Mit jelent mindez az Európai Unió legitimációját tekintve?
A PestiSrácok.hu peres ügyeiben eljáró ügyvéd, Balsai István szerint a vizsgált kérdés sem Németországban, sem más országokban nem új keletű, és számítani lehetett rá az előzmények alapján is. Az ügyben felvetett kérdések egyrészt az úgynevezett alapjogi fenntartásra, azaz, arra vonatkoznak, hogy egy uniós jogi aktus sértheti-e az alapjogokat, másrészt pedig az úgynevezett „ultra vires” uniós jogi aktusok megítélésére. Ez utóbbi azt jelenti, hogy egy uniós szerv a hatáskörét átlépve hoz meg egy döntést.
Balsai elmondta: a német szövetségi alkotmánybíróság döntése szerint, ha az Európai Unió intézményei, szervei által hozott intézkedés érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban azt kell vizsgálni, hogy ezeket az adott szervek hatáskörüket túllépve hozták-e meg, akkor a felülvizsgálatot általánosságban az Európai Unió Bírósága által kialakított értelmezési keretben kell végezni. Azonban az Európai Unió Bírósága túllépi az Európai Unió működéséről szóló szerződésben rögzített hatáskörét, ha az európai uniós szerződések általa végzett értelmezése nem érthető, és objektív szempontok szerint is önkényesnek tekinthető.
Ha pedig az Európai Unió Bírósága így hozott döntést, akkor az egyrészt értelemszerűen nem áll összhangban a saját hatásköri szabályaival, másrészt összeütközik a német szövetségi alaptörvénnyel is, mert az ilyen döntés nem rendelkezik a német alaptörvény által megkívánt demokratikus legitimációval
– magyarázta a jogi szakember. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a német alkotmánybíróság a Lisszaboni Szerződésről szóló döntésében már jóval korábban kifejtette, hogy az európai egyesülést, mint a szuverén államok szerződési unióját nem lehet úgy megvalósítani, hogy a tagállamokban a gazdasági, kulturális és szociális életviszonyok politikai alakítására ne maradjon elegendő mozgástér.
A testület már akkor – 2007-ben – kijelentette, hogy mindig meg fogja vizsgálni, hogy az európai egyesülés szerveinek jogi aktusai és intézményei a közösségi és uniós jogi szubszidiaritás betartása mellett, a nekik juttatott felségjogok korlátozott és egyedi felhatalmazások keretei között születtek-e meg, ezen belül pedig, hogy az alkotmányidentitás érinthetetlen magva nem sérült-e.
Mit jelent mindez Magyarországra és a többi tagállamra nézve?
Hasonló kérdésekkel más megközelítésben és elméleti síkon már a magyar Alkotmánybíróság is foglalkozott. 2015-ben hozott határozatában azt állapította meg, hogy joga van megvizsgálni, hogy az Európai Unió intézményeivel és szerveivel közös hatáskörgyakorlás sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot, vagy Magyarország szuverenitását, illetve történeti alkotmányán alapuló önazonosságát.
A magyar Alkotmánybíróság szerint ugyanis Magyarország az Európai Unióhoz történt csatlakozásával nem szuverenitásáról mondott le, hanem csak egyes hatáskörök közös gyakorlását tette lehetővé, és a hatáskörök közös gyakorlása sem eredményezheti azt, hogy a nép elveszíti végső ellenőrzési lehetőségét a közhatalom (akár közös, akár egyedi, tagállami formában megvalósuló) gyakorlása felett.
Balsai István hozzátette: számos más európai uniós tagállam alkotmányjogában találhatóak rendelkezések a közös hatáskörgyakorlás korlátairól. Állást foglalt már hasonló kérdésekről az észt legfelsőbb bíróság, a francia alkotmánytanács, a lett, a lengyel, a cseh, a spanyol alkotmánybíróságok is.
A német szövetségi alkotmánybíróság határozata ezért egyáltalán nem példa nélküli az Európai Unióban. Döntésének a jelentőségét sokkal inkább Németországnak az unióban elfoglalt politikai helye és betöltött gazdasági szerepe adja meg. Ennek értékelése nem jogi kérdés, ugyanakkor az tény, hogy Németország kulturális, politikai és gazdasági súlyánál fogva a német alkotmánybíróság döntései sok tekintetben képeznek zsinórmértéket más európai uniós tagországokban is.
Bár – ahogyan azt Balsai István is elmondta – hasonló kérdésekben állást foglalt már több tagállam is, azonban ezek „véletlenül” mindig elkerülték a liberális és mainstream média figyelmét. Azonban ez az eset már szemet szúrt többeknek is, ugyanis az, hogy éppen Németország megy szembe az Európai Unióval, a jövőre nézve is változásokat hozhat. A német alkotmánybírósági döntés közvetlen hatással lehet az európai pénzpiacokra és a válság kezelésére is.
Az, hogy az EU legerősebb tagállama „intett be” az EU bíróságának, nagy elvi feszültséget okozhat. Ez az ügy jól mutatja, hogy az EU döntései sem megkérdőjelezhetetlenek, az így keletkező repedés pedig tovább roncsolhatja az Európai Unió legitimitását, ezzel tovább erősítve azt, hogy a nemzetállamok még mindig feljebb állnak az „Európai Egyesült Államok” képzelt intézményén.
Forrás: PestiSrácok/444.hu/Portfolio
