Pesti Srácok

Iohannis, a nacionalista? - A románabbnál románabb szászt már a német sajtó is támadja

Iohannis, a nacionalista? - A románabbnál románabb szászt már a német sajtó is támadja

Úgy tűnik nem úszta meg Klaus Iohannis, a legrománabb szász, hogy magyarellenes kijelentései miatt a külföldi sajtó elő ne vegye. A Frankfurter Allgemeine Zeitung véleménycikke szerint, a román elnök méltatlanná vált a rangos Károly-díj idei elnyerésére azzal, hogy az erdélyi magyarok elleni gyűlöletet felhasználva akart politikai tőkét kovácsolni a közelgő román választásokra. A cikk szerzője egyenesen azzal vádolja Iohannist, hogy a román elnök előre számolt azzal, a nacionalisták körében termékeny talajra találnak majd kijelentései, hiszen a román állam esetleges bukásának vízióját a szélsőségesek mindig Székelyföldtől eredeztetik. Mint megjegyzi, ezek után nem meglepő, hogy a román nacionalisták az interneten azonnal a "bozgorok", azaz a hontalannak csúfolt tősgyökeres erdélyi magyarok kiírtását követelték.

Véleménycikket közölt a Frankurter Allgemeine Zeitung (FAZ) Klaus Iohannis magyarellenes, uszító kijelentéseivel kapcsolatban, amelynek hazai visszhangjáról portálunk is beszámolt. A FAZ szerzője, Michael Martens előljáróban is hangsúlyozza, Iohannis súlyos magyarellenes lavinát indított el Romániában, emiatt a román elnök méltatlan személlyé vált az idei Károly-díj elnyerésére.

Klaus Iohannis; fotó: MTI/EPA/Román elnökség/Dragos Asaftei

A román elnök tudatosan hergelt a magyarok ellen

PestiSracok facebook image

Martens véleménye szerint a magyargyűlölő kijelentések hátterében az állhat, hogy Iohannis a választások közeledtével semmitől sem riad vissza a román szociáldemokrata párt (PSD) gyöngítése érdekében. Mint felidézi, a román elnök a parlament elé benyújtott székely autonómiatervezet alsóházban elmaradt szavazását kommentálta úgy, hogy a PSD titkos kísérletet tett arra, hogy visszaadja Erdélyt a magyaroknak. Martens szerint, mindenki számára egyértelmű volt, hogy a felsőházi szenátus leszavazza - ahogy le is szavazta - a kisebbségi kezdeményezést, ezért is érdekes, miért érezte Iohannis feltétlenül szükségesnek, hogy a kérdés kapcsán megnyilvánuljon. A szerző úgy látja, Iohannis tudatosan döntött úgy, hogy a figyelem középpontjába emeli ezt a kérdést, a román állam válságává nagyítva azt, egyúttal gyűlöletet szítva a magyar kisebbség ellen Romániában. Martens egyenesen azzal vádolja Iohannist, hogy a román elnök előre számolt azzal, a nacionalisták körében termékeny talajra találnak majd kijelentései, hiszen a román állam esetleges bukásának vízióját mindig Székelyföldtől eredeztetik a szélsőségesek. Mint a szerző megjegyzi, ennek nyilvánvalóan semmi alapja nincs, Iohannis csak indulatokat akart szítani, sikerrel.

Eckstein-Kovács Péter;; fotó: MTI/Biró István

A román szélsőségesek mindjárt a "bozgorok" kiírtását követelték

A cikk külön foglalkozik Iohannis kijelentéseinek román nacionalista visszhangjával is, amelyekkel kapcsolatban Eckstein-Kovács Pétert is megszólaltatták, mint Iohannis kritikusainak szószólóját. Az RMDSZ-es politikus, volt kisebbségügyi miniszter megkeresésükre azt hangsúlyozta, Iohannis ellen számtalan panasz érkezett a román Diszkriminációellenes Tanácshoz. A politikus szerint Iohannis kijelentése, miszerint a PSD a magyaroknak akarná adni Erdélyt meglehetősen abszurd, miközben a következmények lényegesen súlyosabbak. Mint kifejtette, Iohannis már a magyar nyelv beemelésével hihetetlenül intenzív, magyarellenes reakciókat váltott ki a román közösségi portálokon. (Iohannis magyarul, "Jó reggelt PSD!"-vel kezdte a nagy botrány kiváltó mondatait). Hasonlóról szélsőséges reakciókról számolt be a FAZ-nak az internetes gyűlöletbeszéd elemzésével foglalkozó román Active Watch elnevezésű szervezet. Vezetőjük, Ionut Campenau szerint szélsőséges komment-cunamit indított Iohannis, amelynek középpontjában a "bozgorok" álltak, ahogyan a románok csúfolják az erdélyi magyarokat. Példaként említette az olyan hozzászólásokat, amelyek az erdélyi magyarok kiírtását követelték.

-írja az egyik kommentelő.

Horn Gyula volt külügyminiszter a Károly-díjjal, amelyet Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisztertől vett át a Városházán 1990. május 24-én, mellette Jürgen Linden aacheni polgármester. A díjat később Mádl Ferenc köztársasági elnök, valamint Konrád György író is megkapta; fotó: MTI/NSZK

Iohannis nem nacionalista, csak szerencsétlenül fogalmazott?

A szerző arra is kitért, hogy mindeközben a rangos Károly-díj kuratóriumi bizottságának elnöke továbbra is kiáll Iohannis mellett. Jürgen Linden, Aachen polgármestere megkeresésükre azt hangsúlyozta, évek óta ismeri a román elnököt, és nem ingott meg benne a bizalma. Azt ugyanakkor elismerte, szokatlan volt Iohannis tónusa, de ettől még véleménye szerint nem vált nacionalistává. Martens ugyanakkor megjegyzi, az elnök kritikusai szerint, nem egyik napról a másikra, hanem régóta lovagolja a román Iohannis a nacionalizmus hullámait.

Forrás: FAZ/ungarnheute.hu; vezetőkép: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)