Már Európa is elismeri, hogy máig üldözik a felvidéki magyarságot a Beneš-dekrétumok alapján
Mérföldkő a szlovák jogrend történetében, hogy először kimondták nemzetközi szinten is: a Beneš-dekrétumok alapján ma is kerül sor vagyonelkobzásokra Szlovákiában – derül ki abból a közleményből, amelyben arról tájékoztatnak, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Szlovákiát egy felvidéki magyar panaszossal szemben. Az ügy még 2009-ig nyúlik vissza, amelynek során a szlovák állam lényegében a Beneš-dekrétumok érvényességére való hivatkozással akarta elperelni a magyar sértett földtulajdonát, miközben Szlovákia hivatalos álláspontja szerint a dekrétumok csak a háborús bűnösök megbüntetésére szolgáltak, és mára lezárt ügynek tekinthető. Az LMP közleményében üdvözölte a döntést, hozzátéve: elfogadhatatlannak tartják, hogy a kollektív bűnösség elvét megalapozó jogfosztásokkal óriási hátrányok érik magyar honfitársainkat.
Az LMP keddi közleményében számolt be arról, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Szlovákiát egy olyan ügyben, amely közvetlenül is kapcsolódik a kisebbségellenes, az európai értékek közé nehezen beilleszthető Beneš-dekrétumokhoz. Mint ismert, a szlovák állam napjainkban azzal takaródzik, hogy a Beneš-dekrétumok csak a háborús bűnösök megbüntetését célozták, és mára ez lezárt kérdést jelent. Ezt az álláspontot különben Szlovákia uniós csatlakozása kapcsán az Európai Bizottság el is fogadta. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága döntésében ugyanakkor rámutat arra, hogy a dekrétumok bizonyos esetekben máig alapját képezik a szlovák joggyakorlatnak.
Hiába, Beneš is csatlakozott az Európai Unióhoz
Az ügy előzménye még 2009-ig nyúlik vissza, amikor a felvidéki magyar Bosits Mihály ellen eljárást kezdeményezett a szlovák állam, hogy a tulajdonában álló erdőt elkobozzák. A hosszas jogi eljárás után a szlovák Legfelsőbb Bíróság végül kimondta, hogy a földet valóban el kellett volna kobozni, hiszen ezt a "kötelezettségét" a szlovák államnak utólag is érvényesítenie kell. A panaszos ezután fordult Strasbourghoz. Jogi képviselői, Keszegh Tünde és Fiala-Butora János ügyvédek keddi közleményében kifejtik, miközben a szlovák kormány az ügyben a jogbiztonságra hivatkozik, pont az állami szervek voltak azok, akik 2000-ben elismerték a panaszos apjának tulajdonjogát. Ezek után 2009-ben pert indítottak ellene, hogy megfosszák tőle. Miután a pert az állam jogerősen elveszítette, a főügyész beavatkozása egy újabb, jogfosztó döntéshez vezetett, amivel Szlovákia megsértette a panaszos igazságos eljáráshoz való jogát. Mint kiemelik, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága arra is élesen rávilágít, hogy
a főügyész jogkörei túl tágak, ami lehetővé teszi a már jogerősen lezárt ügyek politikai manipulációját.
Mint hozzáteszik:
a rendkívüli felülvizsgálati kérelem (amelynek jelenlegi megnevezése: főügyészi felülvizsgálati kérelem) lehetővé teszi az ügyek politikai alapú manipulációját, ezért Szlovákiának jelentősen szűkítenie kellene, vagy el kellene törölnie ezt a jogintézményt.
A jogi képviselők közleménye szerint a szlovák bíróság 2015-ös döntése nem ad más lehetőséget az elsőfokú bíróságnak, mint hogy megfossza a panaszost vagyonától.
Mindezt mindössze az édesapja magyar nemzetisége alapján, a XXI. században, az Európai Unióban, egy olyan döntés következményeként, amelyről a strasbourgi Bíróság már kimondta, hogy sérti az igazságos eljáráshoz való jogot
– hangsúlyozzák.
Máig érvényes a kollektív bűnösség elve
Keddi döntésében az Emberi Jogok Európai Bírósága ugyanakkor megállapította, hogy az egész procedúra során nagymértékben sérült az igazságos eljáráshoz való jog, és 3900 euró nem vagyoni kár megtérítésére, valamint 2000 euró ügyvédi költség megfizetésére kötelezte a szlovák államot. Az LMP szerint
az ügy tökéletes lakmuszpapírja annak, hogy a Beneš-dekrétumok közjogi és politikai megoldása nem tűr halasztást, a magunk részéről pedig elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a kollektív bűnösség elvét megalapozó jogfosztásokkal óriási hátrányok érik magyar honfitársainkat.
Mint hozzáteszik:
a Beneš-dekrétumok olyan sötét időkre emlékeztetnek mindannyiunkat, amelyeket 2020-ban már a szlovák társadalom is el akar felejteni.
Forrás: OS/MTI/magyarhang.org; Vezetőkép: MTI
