Pesti Srácok

A karácsonyt minden család a hagyományai szerint ünnepli

A karácsonyt minden család a hagyományai szerint ünnepli

Egyes ünnepek, hagyományok családi szinten nem válnak „áldozataivá” az aktuális politikai ideológiáknak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy karácsonyt – jellemzően a családi körben – ugyanúgy ünneplik Nyugat-Európában, mint Kelet-Európában – mondta a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója, aki több európai országban is élt, így az európai kulturáltságot megtapasztalta, átérezte.

A szakértő szerint az európai emberek gondolkodását mindig a helyi, lokális, családi tényezők, hagyományok, értékek határozzák meg. Hozzátette: a nyugat-európai országokban sok nyelvjárás él még ma is. Nagyobb összejöveteleken például mindig szóba kerül, hogy egy adott fogalomra az adott nyelvjárás milyen szót használ. Kiemelte: ezekben a nagyobb országokban nemcsak a nyelvjárás különbözik régiónként, hanem sok esetben a gasztronómia is. A legnagyobb problémának azonban azt tartja, hogy egy olyan ideológiai változás vette kezdetét, amely nem történelmi folyamatként tekint Európára és az európai identitásra.

– mondta. Hozzátette: ami talán még elszomorítóbb, hogy ez a szemlélet képezi a nyugat-európai politikai korrektség alapját. Azonban érdekes ténynek tartja, hogy egyes ünnepek, hagyományok családi szinten nem válnak „áldozataivá” az aktuális politikai ideológiáknak. Ezt a szakértő szerint az bizonyítja, hogy a karácsonyt – jellemzően a családi körben – ugyanúgy ünneplik Nyugat-Európában, mint a kontinens keleti részén.

– emelte ki Speidl Bianka.

A zene a közös nyelv

Közös nyelv – szokták mondani a zenére, és így is van, hiszen a zene segítségével közölt üzenetet megérti úgy az északi, mint a déli vagy épp a keleti és a nyugati. Mégis valamilyen szinten elkülöníti a nemzeteket, hiszen másképp nem is lehetne különböző zenei kultúrákról beszélni Európán belül sem. Erről az összetartó erőről beszélt Szarka Gyula dalszerző, előadóművész a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.

– mondta Szarka Gyula dalszerző, előadóművész a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában. Hozzátette: egyes színpadi előadások megelevenítéséhez is elengedhetetlenek a különböző hangzásvilágok felelevenítése annak érdekében, hogy az egyes karakterek, események, üzenetek megfelelően csapódjanak le a közönségnek.

– fogalmazott.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

Forrás: hirado.hu; Vezetőkép: MTI/Máthé Zoltán

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.