Pesti Srácok

Az európai polgárok többsége a nemzetállamok talaján működő Európai Uniót látna szívesen

Az európai polgárok többsége a nemzetállamok talaján működő Európai Uniót látna szívesen

Az utóbbi években vitatémaként gyakran került elő a biztonság és rend, valamint az emberi jogok és politikai szabadságjogok konfliktusának kérdése, például a tömeges migráció és a terrorizmus kapcsán. A 2020-ban világszerte tomboló vírusjárvány is rávilágított a szabadságjogok és a biztonság legitim szempontjai közötti részleges ellentétre. A Századvég Európa Projekt nevű kutatása alapján készült elemzés megvizsgálja, hogy az Európai Unió huszonhét tagállamában és az Egyesült Királyságban miként viszonyulnak a polgárok a rend és a szabadságjogok kérdéséhez, valamint hogyan látják a jogbiztonság és a jogegyenlőség érvényesülésének helyzetét a saját hazájukban.

Halkó Petra, a Századvég vezető elemzője a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában elmondta, a Századvég többéves hagyományát követve Európa Projekt néven ismét reprezentatív felmérést végzett az uniós állampolgárok körében – írta a hirado.hu. A felmérésben arra voltak kíváncsiak, hogy egy olyan rendkívüli helyzetben, mint amiben most van az Európai Unió – koronavírus-járvány sújtja, a gazdasági nehézségekkel néz szembe, és migrációs nyomás terheli –, hogyan ítélik meg az európai állampolgárok az uniós intézmények teljesítményét – magyarázta a vezető elemző.

A felmérésből kiderült, hogy az Európai Uniót, mint együttműködési formát támogatják az állampolgárok, hiszen csaknem a megkérdezettek fele vélekedett pozitívan az unióról. A sokszor hangoztatott euroszkepticizmus egyáltalán nem valós megállapítás a kelet-közép-európai országokra, hiszen kifejezetten EU-pártiságról beszélhetünk – hívta fel a figyelmet Halkó Petra. A felmérésből az is kiderült, hogy a huszonnyolc ország válaszadóinak csaknem fele – negyvenhat százaléka – tekinti kiszámíthatónak a közigazgatás működését, míg a harmincöt százalékuk ellenkező véleményt fogalmazott meg. A volt szocialista, illetve a V4-országok polgárainak a harminchat-harminchat százaléka tartotta megfelelőnek az államigazgatás működését jogbiztonsági szempontból, ezzel szemben az ötven-ötven százalékuk nem érezte következetesnek a hatóságok és hivatalok tevékenységét a jogegyenlőség és jogbiztonság oldaláról nézve.

A cikk, a Kossuth Rádió Európai idő című műsora alapján, az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

PestiSracok facebook image

Forrás: hirado.hu; Fotó: MTI/EPA/Omer Messinger

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Elmebeteg volt Péter Gábor vagy szociopata bűnöző? Az Eisenberger család nyomában

A Hálózat 2018 december 10.
Amikor Péter Gábor egyik főcsatlósát, Bálint István idegorvost letartóztatták, a lakásán megtalálták "Eisenberger Benő" kórtörténetét. Az ÁVH megsemmisítette az iratot, ami azért furcsa, mert „Eisenberger Benő” Péter Gábort takarta, aki csak később vette fel mozgalmi, magyarosan csengő nevét. Péter Gábor bátyja, Sámuel a visszaemlékezések és iratok szerint bolond volt, az ÁVH vezére egy ismert pszichoanalitikussal raboltatta haza. Péter nővére, Katalin pedig végül Lipótra került, s annak férjét, a szerencsétlen asztalosmestert, aki az egész Péter családot támogatta korábban, kihallgatás közben verték agyon. Őrült volt-e Péter Gábor? Bemutatjuk az Eisenberger családot.