Pesti Srácok

Az európai polgárok többsége a nemzetállamok talaján működő Európai Uniót látna szívesen

Az európai polgárok többsége a nemzetállamok talaján működő Európai Uniót látna szívesen

Az utóbbi években vitatémaként gyakran került elő a biztonság és rend, valamint az emberi jogok és politikai szabadságjogok konfliktusának kérdése, például a tömeges migráció és a terrorizmus kapcsán. A 2020-ban világszerte tomboló vírusjárvány is rávilágított a szabadságjogok és a biztonság legitim szempontjai közötti részleges ellentétre. A Századvég Európa Projekt nevű kutatása alapján készült elemzés megvizsgálja, hogy az Európai Unió huszonhét tagállamában és az Egyesült Királyságban miként viszonyulnak a polgárok a rend és a szabadságjogok kérdéséhez, valamint hogyan látják a jogbiztonság és a jogegyenlőség érvényesülésének helyzetét a saját hazájukban.

Halkó Petra, a Századvég vezető elemzője a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában elmondta, a Századvég többéves hagyományát követve Európa Projekt néven ismét reprezentatív felmérést végzett az uniós állampolgárok körében – írta a hirado.hu. A felmérésben arra voltak kíváncsiak, hogy egy olyan rendkívüli helyzetben, mint amiben most van az Európai Unió – koronavírus-járvány sújtja, a gazdasági nehézségekkel néz szembe, és migrációs nyomás terheli –, hogyan ítélik meg az európai állampolgárok az uniós intézmények teljesítményét – magyarázta a vezető elemző.

A felmérésből kiderült, hogy az Európai Uniót, mint együttműködési formát támogatják az állampolgárok, hiszen csaknem a megkérdezettek fele vélekedett pozitívan az unióról. A sokszor hangoztatott euroszkepticizmus egyáltalán nem valós megállapítás a kelet-közép-európai országokra, hiszen kifejezetten EU-pártiságról beszélhetünk – hívta fel a figyelmet Halkó Petra. A felmérésből az is kiderült, hogy a huszonnyolc ország válaszadóinak csaknem fele – negyvenhat százaléka – tekinti kiszámíthatónak a közigazgatás működését, míg a harmincöt százalékuk ellenkező véleményt fogalmazott meg. A volt szocialista, illetve a V4-országok polgárainak a harminchat-harminchat százaléka tartotta megfelelőnek az államigazgatás működését jogbiztonsági szempontból, ezzel szemben az ötven-ötven százalékuk nem érezte következetesnek a hatóságok és hivatalok tevékenységét a jogegyenlőség és jogbiztonság oldaláról nézve.

A cikk, a Kossuth Rádió Európai idő című műsora alapján, az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

PestiSracok facebook image

Forrás: hirado.hu; Fotó: MTI/EPA/Omer Messinger

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.