Brüsszel számára a nemzeti kisebbségek kérdése nem számít jogállami normának
Miért mondott nemet az Európai Bizottság az Európai Parlament kérésére a nemzeti kisebbségek védelméről szóló kérdésekben? A Bizottság közölte, hogy nem lát szükségesnek jogi lépéseket a Minority Safe Pack ügyében, mert a már létező jogszabályok elegendő garanciákat nyújtanak a nyelvi és nemzeti kisebbségek védelmére – hangzott el a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában.
A hirado.hu cikke szerint Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselője elmondta: egyáltalán nincsen politikai akarat a Bizottságban arra, hogy ezt a kérdést komolyan vegye és kezelje. Minden hónapban felmerültek olyan jogsérelmek, melyek nemzeti kisebbségeket érintettek, a Bizottság válasza pedig mindig ugyanaz volt: nagyon fontos a hagyományos nyelvi és nemzeti kisebbségek védelme a Bizottság számára, de ezek a kérdések a tagállamokra tartoznak. Ezzel szemben a Bizottság folyamatosan a jogállamiságról beszél, amibe beletartozik a nyelvi és nemzeti kisebbségek védelme, mégsem tesz semmit az ügyben. A teljes jogállamisági számonkérés, amit művelnek, hiteltelenné válik, ha ilyen területeken nem lépnek semmit – jelentette ki Gál Kinga.
Tóth Norbert nemzetközi jogász, az NKE tanszékvezetője úgy fogalmazott: kevés olyan uniós ország van, ami támogatja az ilyen jellegű ügyeket, hazánkon kívül talán csak Szlovénia az, amelyik beleáll ebbe a kérdésbe. Az Európai Bizottságban sem divatos ügy ez, az ilyen nemzetiségi csoportokat nem tartják kisebbségnek, kényelmetlennek érzik, hogy nemzeti ügyekről nyilatkozzanak. Ezek helyett inkább kisebbségként kezelik a migránsokat, a szexuális kisebbségeket és egyéb csoportokat.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
Forrás: hirado.hu; Fotó:
MTI/Soós Lajos
