Már önálló törvényekkel és külön rendfenntartó erővel is felruháznák a Big Tech cégeket
Saját adótörvények, saját rendfenntartó erő is szerepel a javaslatban, amit pénteken nyújtottak be – írja az Associated Press értesülése alapján a Rakéta magazin. A lapnak Nevada kormányzója ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: "Ez a javaslat egy izgalmas és példátlan koncepció, amely Nevadát a technológiai innováció központjává teheti, eközben pedig azonnali pozitív hatásai lesznek a gazdaságra". Belegondoltak már abba, hogy mit is jelent valójában az, hogy ilyen mennyiségű adat összpontosul néhány óriáscég kezében? Az amerikai elnökválasztás óta egészen biztosan. Az pedig, hogy Nevadában egyfajta "digitális saria" bevezetésén gondolkodnak, már túlmutat az orwelli "szép, új világon" is. Pedig néhány éve még annak megvalósulása is csak utópiának tűnt...
Steve Sisolak, Nevada állam kormányzója pénteken egy olyan javaslatot nyújtott be, amely lehetővé tenné a technológiai cégeknek, hogy úgynevezett "innovációs zónákat" hozzanak létre, amelyeken belül gyakorlatilag a saját törvényeik érvényesülnének. A javaslat azokra a cégekre vonatkozik, amelyek legalább 200 négyzetkilométernyi területtel rendelkeznek az államban, fejlett technológiákon dolgoznak és ígéretet tesznek rá, hogy legalább 1,25 milliárd dollár értékű beruházást visznek Nevadába – írja a Rakéta. A lap megjegyzi: bár a javaslat nem nevesíti, de az a Blockchains LLC-re lett szabva, vagyis egy olyan kriptovalutákkal foglalkozó vállalatra, amely már jelenleg is 270 négyzetkilométernyi területtel rendelkezik az államban, amelyen egy okosvárost terveznek felépíteni a következő 10-15 évben. A Renótól néhány kilométerre fekvő város a tervek szerint mintegy 15 ezer otthont teremtene, és teljesen egyedi, blokklánc alapú technológiával működne. A javaslat alapján az ilyen innovációs zónákat egy háromtagú testület kormányozná, amelyet a kormányzói hivatal nevezne ki, azonban a testület legalább két tagját maga a cég delegálná. Ahogy arról korábban többször is írtunk, a legtöbb nyugati ország manapság inkább egyre kevesebb jogot adna a nagy technológiai cégeknek, az Európai Bizottság például tavaly decemberben olyan törvénytervezetet nyújtott be, amelyet kifejezetten a Big Tech hatalmának a megregulázására szabtak, az USA-ban pedig tavaly ősszel a Google és a Facebook ellen is eljárás indult a trösztellenes szabályok megsértése miatt, Lengyelország mellett pedig már Magyarország is harcba száll az önkényuralmi rendszer szerint működő technológiai gigavállalatoknak.
"Digitális saria", íme a szép, új világ...
Mindez már csak azért is különösen érdekes, mert a Google, a Facebook, az Amazon vagy a Baidu az utóbbi 20 évben szinte észrevétlenül építették ki az egyes által már csak "megfigyelési kapitalizmusként" emlegetett rendszert, ahol a tömeges megfigyelés sorában az ember csak nyersanyag, amiből a megfigyelők kibányásszák az élet minden adatát, hogy ezeket saját gazdasági céljaikra használhassák. Belegondoltak már abba, hogy mit is jelent valójában az, hogy ilyen mennyiségű adat összpontosul néhány óriáscég kezében? Az amerikai elnökválasztás óta egészen biztosan. Az pedig, hogy Nevadában egyfajta "digitális saria" bevezetésén gondolkodnak, már túlmutat az Orwell-i "szép, új világon" is. Pedig néhány éve még annak megvalósulása is csak utópiának tűnt...
Ők mondják meg, milyen hírekről értesülhessünk
Az Ars Technica közben arról számolt be, hogy éveken át tartó huzavona után a francia kiadók és a Google közt végre létrejött egy megállapodás, amely szabályozza, hogy Mountain View mennyit fizet a keresőjében hivatkozott hírtartalmak előállítóinak.Spanyolországban korábban kudarcba fulladtak a hasonló kísérletek, sőt, még a franciáknál is eljutottak odáig, hogy a keresőben csak a cikkek címe jelent meg, rövid részletek nélkül. A helyi hatóságoknak ez nem volt elég, így végül tárgyalóasztalhoz kényszerítették a feleket, akik a Google közleménye szerint végül megállapodtak arról, hogy kinek mennyit fizetnek, figyelembe véve a kiadó szerepét a közvélemény informálásában, a kiadványaik számát és az oldalaik forgalmát.
Több ország is vizsgálja, hogyan tud kevésbé veszélyes lenni a keresőóriás
Az Amerikai Igazságügyi Minisztérium sokak meglepetésére nem a kivételezésre, hanem a keresés-dominanciára alapozta a kifogásait: arra, hogy a Google fizet például az Apple-nek vagy a Firefoxot készítő Mozillának, hogy alapértelmezett kereső legyen a rendszereikben. Ezzel szemben Európában évek óta azt kifogásolják, hogy a keresőben megjelenő egyéb megoldásaik – a termékkeresőjük, a repjegykeresőjük, az éttermi vélemények megjelenítése, még a dalszövegek is – tönkreteszik az azzal foglalkozó kisebb, specializált szolgáltatókat.
Zuckerbergék a felhasználók adataival üzletelnek
Mark Zuckerberg lassan hazajár a kongresszusba, ahol rendszeresen meghallgatáson kell részt vennie, de úgy tűnik, ez nem igazán hatja meg a digitális tér guruját. A Messengert, a Facebookot, a WhatsAppet, az Instagramot egyre jobban integrálják, annak ellenére, hogy számos figyelmeztetést kaptak azzal kapcsolatban, hogy ez monopolhelyzetet eredményez. Az Európai Bíróság júliusban hozott ítélete hatályon kívül helyezte az úgynevezett “adatvédelmi pajzs” határozatot, ami lehetővé tette az amerikai cégeknek, hogy európai felhasználók adatait az USA-ba továbbítsák. A Facebook adatvédelmi igazgatója, Yvonne Cunnane egy dublini bíróságon benyújtott dokumentumban úgy fogalmazott, hogy ha a cégnek teljesen fel kéne függesztenie a felhasználói adatok Egyesült Államokba való továbbítását, akkor felfüggesztik szolgáltatásukat. De vajon miért is fontos nekik mindez? A cég bevételi forrásainak gyakorlatilag az egynegyede Európából realizálódik, az üzleti modell alapját a felhasználói adatok begyűjtése és az USA-ba történő „eladása” képezi.
Az EUB a C-311/18. számú, Data Protection Commissioner kontra Facebook Ireland és Maximillian Schrems ügyben előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában 2020. július 16-án hozott ítélete a Privacy Shield határozatot érvénytelennek, a személyes adatok harmadik országbeli adatfeldolgozók részére történő továbbítására vonatkozó általános szerződési feltételekről szóló, 2010. február 5‑i 2010/87/EU bizottsági határozatot viszont továbbra is érvényesnek minősíti. Az általános szerződési feltételeken alapuló adattovábbítások kapcsán azonban az EUB meghatározott olyan feltételeket, amelyeket a harmadik országba történő adattovábbításokat megelőzően az adatkezelőnek/adatfeldolgozónak vizsgálni kell ahhoz, hogy igazolni tudja, a GDPR által megkövetelt védelmi szint a személyes adatok továbbítását követően is biztosított. A megsemmisítés legfőbb indoka mögött az állt, hogy az EUB álláspontja szerint az európai unió állampolgárainak személyes adatai a Privacy Shield határozatban foglaltak ellenére sem biztosítanak megfelelő védelmet az esetleges hírszerző ügynökségek titkos adatszerző tevékenységeivel szemben.
A Privacy Shield érvénytelenné nyilvánítására azonnal reagáltak a gazdaság szereplői, számos olyan kétely merült fel az adattovábbításokra vonatkozóan, amik a „hogyan tovább” kérdésre keresik a választ. Az Európai Adatvédelmi Testület egyértelműen úgy foglalt állást, hogy a határozat EUB általi érvénytelenítése azonnali hatályú, azaz nincs átmeneti időszak, az adattovábbítás pedig az USA-ba a Privacy Shield alapján jelenleg jogellenes cselekménynek minősül.
Mindent tudnak rólad és dollármilliókat kaszálnak az adataidból
Az új gazdasági modell lényege igencsak leegyszerűsítve az, hogy a hirdetők a Google jövőre vonatkozó tudását vásárolják meg, hiszen a Google az előrejelzései miatt tudja, milyen reklámot mikor, hogyan, hol és melyik felhasználó előtt érdemes elhelyezni ahhoz, hogy a felhasználó kattintson. Mark Zuckerberg 2012-ben összefoglalta a Facebook célját:
A Facebook ismerni fog minden könyvet, amit valaha olvastál, minden dalt, amit valaha meghallgattál, minden filmet, amit valaha megnéztél, és a modelljeink meg fogják tudni mondani, melyik bárba menj egy ismeretlen városban, a bárban pedig a pultos a kedvenc italoddal vár majd, ahogy belépsz az ajtón
És hogy ez mennyire valósult meg, talán önök is tapasztalják. Bár azt gondolhatjuk, hogy csak saját adatainkat láthatjuk okoseszközeinken és a különböző alkalmazások segítségével, jó, ha tudják: a Google több százmilliós mintákat gyűjt be, amikből az algoritmusok számtalan olyan adatot dolgoznak fel. Mindezt úgy, hogy ehhez Önök még engedélyt is adnak. Némiképpen megdöbbentő, mennyire nem figyeltünk fel arra, hogy a keresőóriás fejlesztőmérnökei már 2010-ben kijelentették:
Az engedélyeddel több információt gyűjtünk rólad és a barátaidról, és javítjuk a keresőt. Nem is kell, hogy gépelj. Tudjuk, hol vagy. Tudjuk, hol voltál. És azt is sejtjük, mire gondolsz".
Talán most is, miközben ezeket a sorokat olvassa. Feltéve, hogy egyáltalán engedélyezik, hogy megtehesse, hiszen a Facebook a PestiSrácok.hu oldalát szinte folyamatosan "elrejti", az általunk közzétett információ a közösségi portál hírfolyamában nem látható, eléréseinket korlátozzák, csakúgy, mint a szerzőink, munkatársaink által megosztott tartalmakat. A Google pedig egy évvel ezelőtt döntött úgy, hogy a kibersztálinizmus útjára lépve figyelmeztetés nélkül törölte Youtube csatornánkat, annak összes - a több év alatt elkészített - videós tartalmait azóta sem kaptuk vissza. A keresőóriást az sem érdekelte, hogy többezres demonstráló vonult a budapesti Google székház elé szolidaritást vállalva a PestiSrácok.hu portállal, az általunk készített egyedi filmeket továbbra sem teszik elérhetővé az interneten.
Az eddigi kibertér feletti totális hatalom mára viszont nem elég számukra, már a "való világban" is különálló entitásként jelentkeznek, amit kezdetben Nevada állam tehet számukra lehetővé.
A cikk a Rakéta magazin, a Reuters, Shoshana Zuboff és Békés Márton témával kapcsolatos írásainak felhasználásával készült.
Fotó: PestiSrácok.hu
