Az unió nem lakosságarányosan osztja az oltást – Kurz vakcinabazárról beszélt és botrányt csinál
Az EU tagállamainak kormányai abban állapodtak meg januárban, hogy lakosságarányosan osztják el az oltóanyagokat. De nem így történt, és a Bizottság közvetetten be is ismerte, amikor arra hivatkozott, hogy az AstraZeneca-oltóanyag szállításában bekövetkezett késedelmek a felelősek ezért.
Sebastian Kurz osztrák kancellár pénteken egyenesen vakcinabazárról beszélt:
A szállítások nem lakosságarányosan folynak. Amikor ezeket az információkat megosztottam néhány állam- és kormányfővel, nem hittek a szemüknek.
Március 9-i állás szerint a két legnagyobb nyertese az aránytalan elosztásnak Málta (155 százalékkal) és Németország, amely 1,26 millióval több adagot kapott. Ha ennek megfelelően gyorsabban is oltanának, előbb lenne immunis a német lakosság, ami óriási gazdasági előnyt jelentene.
És kik a vesztesek? Lettország 62 százalékkal kevesebbet kapott, Bulgária 59 százalékkal, Horvátország pedig 27-tel. Az osztrák kormány szerint lesz olyan ország, amelyik már májusban készen lesz az átoltással, mások meg csak őszre. Málta júniusig lakosságarányosan háromszor annyi vakcinát kap Kurz szerint, mint Bulgária, Hollandia pedig kétszer annyit, mint Horvátország.
Az Európai Bizottság magyarázkodása szerint alapvetően lakosságszám szerint megy az elosztás. De nem minden ország rendel arányosan: Bulgária a legolcsóbb AstraZenecából rendelt, mert az országnak takarékoskodnia kell. Bulgária részét a Pfizer–BioNTech vakcinájából így gazdagabb országok, mint Málta, Németország vagy Dánia vették át. Csak hát az AstraZeneca késett is a szállítással, Bulgáriának pechje volt.
Kurz nem fogadja el ezt a magyarázatot, mert szerinte az illetékes EU-bizottságban (Steering Board) – ebben a nemzeti egészségügyi minisztériumok vezető tisztségviselői vannak – olyan különmegállapodásokat kötöttek, amelyekről a saját kormányaikat sem értesítették. A bizottság tagjait nem találtam meg az interneten, a dokumentumokat pedig az EU nem hozza nyilvánosságra. Kurz arra panaszkodott, hogy ő sem tudja, kik írták alá a szerződéseket, és ezek hogyan is néznek ki. Németország és Málta is arra hivatkozik, hogy ők az EU által létrehozott, hivatalos beszerzési mechanizmuson keresztül jutottak többletvakcinához.
Sebastian Kurz Csehország, Szlovénia, Bulgária és Lettország miniszterelnökeivel közös levélben kérte az EU-csúcstalálkozó „mielőbbi” összehívását. A Kurier osztrák napilap szerint Brüsszelben nem értik, Kurz mit akar és miért hozta elő a témát. Régóta ismert, hogy a tagállamok nem hívják le a rendelkezésükre álló mennyiséget. Ausztria is rendelhetett volna többet, de nem tette. Az osztrák egészségügyi minisztérium szerint sem bazári tárgyalások folytak.
Itt ki kell térnünk a hazai ellenzéki sajtó hamisítására, amiben azt állították, hogy Magyarország nem „hívja le” a neki járó vakcinamennyiséget. Akkor olyan vakcináról volt szó, amit még le sem gyártottak, az év harmadik negyedévében fognak majd szállítani. Addigra a magyar lakosság már rég be lesz oltva, és tartalék vakcina is lesz elég. A harmadik negyedévben már nem lesz szükségünk arra a szállítmányra, hiszen már lekötöttük az átoltáshoz szükséges mennyiség mintegy másfélszeresét. Itt viszont olyan vakcináról van szó, ami létezik, be lehet adni most rögtön.
A lényeg: az Európai Bizottságban megegyeztek a tagállamok, hogy közös vakcinabeszerzés lesz. A tagállamoknak ezzel megtiltották a külön tárgyalásokat az EU által engedélyezett vakcinákról. Ursula von der Leyen annyira fontosnak tartotta a szolidaritást, hogy minden tagállamban ugyanazon a napon akarta megkezdeni az oltást; szerencsére Magyarország nem tartotta magát ehhez, és két nappal előbb kezdett. Minden kommunikációban hangsúlyozták a lakosságarányos elosztást, azaz, az egyes országok anyagi erejétől függetlenül minden EU-polgár azonos eséllyel juthat(na) az oltóanyaghoz. Az ellenzéki sajtó (HVG, Telex, Szabad Európa) is ezt hangsúlyozta. A valóság viszont az, hogy nincs esélyegyenlőség, a gazdag államok az EU tárgyalási és elosztási mechanizmusát is a maguk javára fordították, a szegényebb országok meg hoppon maradnak. Mindez a szolidaritás díszlete előtt.
Fotó: MTI/AP/Ronald Zak
