Számos nehézségbe ütközik a közös uniós hadsereg létrehozása
Számos nehézségbe ütközik az uniós közös uniós kül- és biztonságpolitikájának megvalósítása. Egy közös haderő felépítése évtizedes projekt, ami sok forrást igényel, ráadásul a lakossági támogatása is hiányzik. Erről Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Geopolitikai Műhely vezetője beszélt a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában.
Március elején jelent meg Mathias Corvinus Collegium A Világ 2021 című elemzése, amely kiemelten foglalkozik az Európai Unió előtti kihívásokkal. Ezek között szerepel a Kínával, az Egyesült Államokkal és az Oroszországgal való viszony, a Brexit kérdése valamint a vakcina-beszerzések. Oroszországgal több uniós tagállamnak kiéleződött a viszonya, viszont éppen Franciaország az, amely javította kapcsolatait Moszkvával – fogalmazott. A vakcinabeszerzésről elmondta, hogy EU vezetői ezt a problémát ideológiai szemüvegen át nézték. Az orosz vakcina esetében látszik, hogy a józan ész felülkerekedett, ugyanis az EU gazdasága akkor indulhat el, ha megfelelő lesz az átoltottság. Az Egyesült Államokkal való viszony is megosztó, egyes tagállamok tovább erősítenék a kapcsolatot. A Brexittel Washington egyik fő szövetségese vált ki a blokkból. A balti államok, Dánia, Lengyelország atlantista politikát folytat. Ezzel szemben helyezkedik el Franciaország, amely minden belső gyengesége ellenére önálló világképpel rendelkező nagyhatalom az Európai Unión belül.
A francia európai kép nagyon más, mint a német, vagy éppen a lengyel
– mondta.
Az EU-n belüli ütközőpontok között említette az eltérő jövőképet. Van egy erős federalista vonulat, amely a közös uniós kül- és biztonságpolitika mellett áll síkra, és egy másik, amelyik a nemzetek Európájában gondolkodik. A közös haderőfejlesztésről elmondta, hogy egy komoly európai hadsereg felépítése nem megy egyik évről a másikra, hanem egy évtizedes projekt. Ráadásul ehhez nincsenek meg az anyagi források és a lakossági támogatás sem. A másik probléma, hogy a tagállamok másként értékelik a biztonsági fenyegetéseket. A NATO-ban a két százalékos GDP-arányos befizetési küszöböt kevés uniós állam teljesíti. Az élen a baltiak, Románia, Lengyelország áll és hamarosan Magyarország is eléri ezt a szintet.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
Forrás: hirado.hu ; Fotó: MTI/EPA/Omer Messinger
