Pesti Srácok

Megszavazták a németek: 240 ezer lakást sajátíthat ki az állam Berlinben

Megszavazták a németek: 240 ezer lakást sajátíthat ki az állam Berlinben

Legalább 240 ezer lakást sajátítanának ki, és az érintett cégek a piaci árnál jóval alacsonyabb kompenzációt kapnának egy napokban tartott berlini népszavazásnak köszönhetően.

A német parlamenti választásokkal egy időben népszavazást is tartottak Berlinben arról, hogy közösségi tulajdonba vegyék-e a nagy ingatlancégek lakásállományát. A résztvevők 56 százaléka igennel szavazott, ráadásul egy másik kritériumot is sikerült teljesíteni azzal, hogy a teljes választókorú népesség több mint negyede támogatta a kezdeményezést. Mint arról korábban részletesen beszámoltunk, a köztulajdonba vétel támogatói szerint a lakbérplafon nem megoldás, és hosszútávon egyedül a tulajdonosi szerkezet átalakítása tudja megoldani az elszállt lakbérek problémáját. A kezdeményezés mögé a berlini kormányban a radikális szociáldemokrata Die Linke, valamint a szövetségi párt politikájától lényegesen balra helyezkedő, a fővárosban szintén kormányzó Zöldek is beálltak. Michael Müller főpolgármester, a legerősebb koalíciós partner SPD politikusa azonban nem támogatja a tulajdoni viszonyokat kikezdő kezdeményezést.

írja a Deutsche Welle. A szociáldemokraták viszont az ellenzékhez hasonlóan nem támogatják az ötletet.

PestiSracok facebook image

A mozgalom 2019 júniusában 77 ezer támogató aláírást tett le a szenátus asztalára, csaknem a szükséges négyszeresét; a szenátus ezt követően több, mint egy éven keresztül vizsgálta, hogy megfelel-e a kezdeményezés a berlini jogszabályoknak. A következő körben viszont már 170 ezer berlini ember, vagyis a szavazóképes lakosság 7 százalékának aláírását kellett megnyerni ahhoz, hogy népszavazást írjanak ki az ügyben. A lap azt írja, hogy egy tavaly márciusi, reprezentatív felmérés szerint a berliniek szűk többsége támogatta a lakások köztulajdonba vételét, míg egy novemberi, a rendkívül népszerű lakbérplafon elfogadását követő felmérés szerint már jóval elutasítóbbak voltak a szövetségi főváros lakói: csupán 29 százalékuk támogatta a nagy lakástulajdonok közösségi tulajdonba vételét.

A kampány szervezői elsősorban azokat a cégeket akarják meggyengíteni, amelyek háromezernél több lakást birtokolnak a városban. Ilyen a Deutsche Wohnen, aminek 113 ezer lakása van, vagy a Vonovia, ami éppen most próbálja felvásárolni a Deutsche Wohnent. Ha sikerülne, a Reuters szerint több mint 80 milliárd euró értékű ingatlanvagyon lenne a kezében. Egy svéd cég, a Heimstaden pedig épp a szavazás estéjén jelentette be, hogy 14 ezer lakást vásárolt Berlinben.

Forrás: Reuters/PestiSrácok.hu; Fotó: Wolfgang Bittner/Visit Berlin

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)