Merkel lelépése után beköszönt a vörös október Németországban?
A kapitalizmus európai példaképe és a kereszténydemokraták fellegvára megdőlni látszik. Vasárnap tartják a német szövetségi választásokat, a CDU/CSU helyzete pedig egyáltalán nem mondható rózsásnak. Armin Laschet, mint a leköszönő kancellár, Angela Merkel utódja népszerűtlen a biztos kereszténydemokrata szavazók körében is. Helyette a szocdem Olaf Scholzot látná a legtöbb német választópolgár a kancellári székben, így esélyessé válna a rot-rot-grün (SPD–Die Linke–Zöldek) koalíció megalakulása. Józan gondolkodású emberként ehhez csak annyit teszünk hozzá, hogy eddig a németek nagy része még úgysem élt szocializmusban, majd most megtapasztalják, milyen haladó szellemiséget képviselnek a mai napig az egykori elvtársak.
Fehér Német írása
Szeptember elején vette át a vezetést a választási harcban az SPD, ami még a bajor CSU-t is megrengette. A CSU a júliusi felméréshez képest 6 százalékot esett otthon, Bajorországban, így már a 30 százalékot sem éri el a támogatottságuk, míg az SPD hat százalékkal jobban teljesített a szeptemberi felmérésen. Országos szinten viszont ennél is elkeserítőbb a helyzet. Szeptember első hetében a kérdőívek alapján ezeket az eredményeket mérték:
a CDU/CSU 20 százalékot kapna, ami héttel kevesebb az előző hónaphoz képest. Ez a legalacsonyabb érték, amelyre az ARD-DeutschlandTrend valaha mérte az uniós pártokat. Az SPD 7 százalékot javított, ezzel elérte a 25 százalékos támogatottságot. Utoljára 2017 februárjában előzte meg 1 százalékkal az SPD az Uniót, azóta még ilyen nem fordult elő.
Az SPD kancellárjelöltjének, Olaf Scholznak népszerűsége közvetlenül a pártja hasznára válik. Az SPD-rajongók egynegyede (26 százalék) bevallotta, hogy a jelenlegi pártpreferenciájuk túlnyomóan a kancellárjelöltnek köszönhető. További 48 százalékuknak a kancellárjelöltek személye és a párt meggyőző pozíciója miatt szimpatikus az SPD.
A szocdem jelölt vezet
A szocdem Scholz, a CDU-s Laschet és a zöld Baerbock a klímapolitikáról, a pandémiáról és a nyugdíjakról vitáztak a német közmédia két héttel ezelőtti választási műsorában. Az SPD kancellárjelöltje népszerűségét nagyrészt a televíziós vitákban tanúsított felkészültségének is köszönheti. A megkérdezettek közül 41 Scholzot, 27 Laschetet és 25 százalék Baerbockot találta a legmeggyőzőbbnek a vita során. Ezután az a kérdés következett, hogy kit talált a legkompetensebbnek a publikum. Itt Scholz 49 százalékot kapott, míg Laschet 18 százalékkal a sor végén maradt.
A nagy kérdés ezek után is az, hogy ha az SPD győz a választásokon, kivel fog összeállni? A múlt heti előzetes felmérések szerint ötféle koalíció lehetséges, amelyekből négy az SPD győzelmére alapoz. A német választóknak 17 százaléka az SPD–Zöldek koalícióját támogatná a leginkább, viszont kevés a valószínűsége, hogy a két pártnak együttesen meglesz a kormányalakításhoz szükséges 50 százaléka. Emiatt az elemzők nemcsak Németországban, de Európa-szerte számolnak azzal, hogy ez a duó kiegészül a Die Linke párttal, amely a keletnémet kommunisták utódpártjaként szerepel a politikai palettán.
Népszerű formációként tartják számon az úgynevezett közlekedési lámpa koalíciót (SPD–FDP–Zöldek). Ennek a hátulütője az, hogy míg az SPD szívesen szövetkezne az FDP-vel – a szabad demokratákkal –, addig Christian Lindner, a szabad demokraták vezetője hangsúlyozza, hogy csak a centrumpártokkal (CDU/CSU és az SPD) szövetkezik. Az elképzelésükbe már nem fér bele a Zöldek és a Die Linke irányvonala.
Az exkommunisták esélye
Az elemzők nagy része esélyt lát egy úgynevezett R2G – szocdem–zöld–exkommunista – koalícióra, azonban még bizonytalan, hogy utóbbi, a Die Linke politikai nézetei a NATO-val (ki akarnak lépni a szövetségből) és a katonai beavatkozásokkal kapcsolatban (ellenzik azokat) – a kelet-németországi kommunista ideológiai örökségről nem is beszélve – nem lesz-e kellemetlen az SPD és a Zöldek számára.
De hogy miért pártolnák az SPD-tagok inkább az FDP-vel való szövetkezést – vagyis egy olyan párttal, amelynek az adózással, a munkaerőpiaccal és az európai integrációval kapcsolatban eltérő nézetei vannak –, még nem tisztázott.
Míg a Die Linke inkább azon politikai elmélet híve, amely a külföldi katonai beavatkozások és a fegyverexport ellen kardoskodik, az igazság az, hogy sok szociáldemokrata velük ért egyet. Sőt, mi több, a Die Linke támogatói között sok ex-SPD-s található meg, akik azért hagyták el a szocdem pártot, mert nem értettek egyet a centrista irányzatával. Az viszont tény, hogy a Zöldek – akik az 1960/70-es években nőttek ki a németországi baloldali mozgalmakból – és a Die Linke DNS-e több ponton megegyezik a SPD-ével.
Merkel érzi a veszélyt
A leköszönő kancellár, Angela Merkel is érzi a veszélyt, hisz a Bundestagban tartott utolsó beszédében a következőket mondta:
Néhány napon belül szavaznak a választók. Vagy egy olyan kormány lesz, ami az SPD és a Zöldek mellett a baloldali párt támogatását is számításba veszi, vagy legalábbis nem utasítja el, vagy egy CDU-ból és CSU-ból álló szövetségi kormány Armin Laschet szövetségi kancellár vezetésével, amely az arany középúton vezeti országunkat a jövőben.
A választás előtti napig sikerült megőriznie az SPD-nek a vezetést (25%). A Zöldek éppen, hogy 16% felett teljesítettek, míg a Die Linke stabilan tartja a 6%-ot. A CDU valamit faragva a hátrányából a második helyen áll. Viszont nem lefutott meccs még a vasárnapi választás, hiszen a szavazásra jogosultak egyharmada még nem tudja, kire fogja leadni a voksát.
A különféle elemzésekből leszűrhető, hogy a választók többsége nem szeretné a nagykoalíciót (CDU/CSU–SPD), illetve a baloldali pártoknak érdeke az, hogy a kereszténydemokratákat ellenzékbe kényszerítsék. Arra a kérdésre, hogy milyen a közhangulat, annyit válaszoltak, hogy kaotikus, mivel az emberek egy része nem tudja, hova menekítse a pénzét. Félnek, ha a szocialisták betartják ígéretüket, könnyen elveszíthetik azt, amit a merkeli évek alatt össze tudtak gyűjteni.
Fotó: MTI/EPA/DPA/Sven Hoppe
