Tüntetnek az ukránok: a betolakodóknak meg kell halniuk! – Pattanásig feszült a helyzet, bármikor kitörhet a háború
Húszezernél több ember tüntetett Kijevben, miközben azt skandálták, hogy "dicsőség Ukrajnának!" A demonstráción olyan transzparenseket is lehetett látni, amire az volt írva, hogy "az ukránok ellenállnak" és "a betolakodóknak meg kell halniuk". Több nemzet, köztük Hollandia, Ausztrália, Japán és az Egyesült Királyság is felszólította állampolgárait, hogy hagyják el a kelet-európai országot. A holland KLM légitársaság szombaton határozatlan időre törölte a Kijevbe tartó járatokat. A magyar külügyi szolgálat is figyelmeztet minden állampolgárt, hogy a háborús veszélyek miatt halassza el ukrajnai utazását. Közben Törökország és Ukrajna között katonai megállapodás is szóba került, a helyzet egyre aggasztóbb – Izrael pedig már azt is tudni véli, hogy szerdán tör majd ki a háború.
Vasárnap óriási tömeg gyűlt össze Kijevben, a Sevcsenko parkban, majd a Krescsatyik úton vonultak át a Majdan térre. Az Express beszámolója szerint "egy autó vezette a menetet hangos, nagy hangszórókkal, Putyin-ellenes szlogeneket skandálva, a hátulján pedig egy hangszóró állt mikrofonnal. A nagyszámú rendőri jelenlét minden utat elzárt." A helyzetet súlyosbítja, hogy az amerikaiak folyamatosan azt kommunikálják, hogy Putyin akarja kirobbantani a háborút, míg a Kreml ezt határozottan tagadja. Tény, hogy az egész világ feszülten figyel a térségre, ahol kiélezett a helyzet Ukrajna miatt.
Washington és Moszkva között több kora reggeli hívás is történt, miután Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökök egyeztettek szombaton. A Fehér Ház tájékoztatása szerint Biden világossá tette, hogy ha Oroszország további inváziót hajt végre Ukrajnában, az Egyesült Államok és szövetségesei, partnerei "gyors és súlyos költségeket fognak Oroszországra róni". Biden elmondta, hogy bár az Egyesült Államok továbbra is készen áll a diplomáciai tárgyalások folytatására, "ugyanúgy felkészült más forgatókönyvekre is". Washington a napokban összehívta az ENSZ Biztonsági Tanácsának az ülését az orosz csapatösszevonások miatt – ez aztán sehova sem vezető tányércsapkodáshoz vezetett. Az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei hónapok óta figyelik a Kreml erőinek folyamatos megerősödését Ukrajna Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös határa mentén. A Kreml tagadta, hogy a csapatok telepítése egy támadást készítene elő, és ehelyett katonai gyakorlatként jellemezte a százezres csapatösszevonást. Szombaton a külügyminisztérium egyik magas rangú tisztviselője azt mondta, hogy a kijevi amerikai nagykövetség diplomáciai személyzetét "minimálisra" csökkentik. Az amerikai külügyminisztérium újabb figyelmeztetéseket adott ki az országot még el nem hagyott amerikai állampolgároknak is.
Az amerikai állampolgárok ne számítsanak arra, hogy az amerikai hadsereg az utolsó pillanatban megmenti őket Ukrajnában. Ebben a forgatókönyvben ez nem fog megtörténni. És ezért van itt az ideje, hogy elhagyják Ukrajnát
– tette hozzá a tisztviselő. Több más nemzet, köztük Hollandia, Ausztrália, Japán és az Egyesült Királyság is felszólította állampolgárait, hogy hagyják el a kelet-európai országot. A holland KLM légitársaság szombaton határozatlan időre törölte a Kijevbe tartó járatokat. A légitársaság utazási kockázatokra és "átfogó biztonsági elemzésre" hivatkozott. A magyar külügyi szolgálat is figyelmeztet minden állampolgárt, hogy a háborús veszélyek miatt halassza el ukrajnai utazását.
Európa a második világháború utáni legnagyobb katonai támadás küszöbére érkezett
Érdemes felsorolni azon európai országokat, amelyek vezetőit Joe Biden elnök pénteken értesítette – a titkosszolgálata szerint – küszöbönálló orosz támadásról: Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország és Románia. Ezek a vezetők a Fehér Háznak ígéretet tettek egy széleskörű és súlyos szankciós csomag bevezetésére, ha a Kreml a katonai eszkaláció mellett döntene – minderről Káncz Csaba geopolitikai szakértő írt részletesen. Véleménye szerint ezek a gazdasági szankciók bénító hatásúak lesznek, de nemcsak Putyin és köre, hanem a teljes orosz népesség számára is. Zelenszkij elnök szerint a háborús pánik miatt már eddig is 12,6 milliárd dollárt vontak ki az országból. Az elnök szerint a Kreml célja, hogy politikai és társadalmi elégedetlenséget szítson, amely destabilizálja az országot és rezsimváltáshoz vezet Kijevben.
Pénteken a dél-romániai Mihail Kogalniceanu légitámaszponton Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára további katonai erősítéseket ígért Kelet-Európa számára. Ez már a NATO jövő heti védelmi miniszteri tanácskozásán napirendre kerül. Franciaország már felajánlotta, hogy Romániában vezetné a NATO harccsoportját („battlegroup”). Az ukrán vezérkar véleménye szerint, noha az orosz hadsereg még nincsen abban az állapotban, hogy teljeskörűen lerohanja Ukrajnát, de egyes hadtestek már teljes harci készültségben és feltöltöttségben vannak. Az ukrán főtisztek számára különösen aggasztóak a Krím-félszigeti fejlemények. Az elmúlt két hétben ide további tízezer katonát vezényelt Moszkva és egyes egységek már a legmagasabb szintű készültségben vannak.
Az amerikai kiberszakértők vizsgálata szerint az orosz titkosszolgálat által ellenőrzött hackercsoportok az elmúlt hetekben számos ukrán szervezetet céloztak meg. A Microsoft szakértői tavaly október óta figyelik a Gamaredon nevű csoportot, amely érzékeny információkat akart megszerezni ukrán kormányzati, nem-kormányzati és katonai szervezetektől. A Palo Alto Networks nevű amerikai kiberbiztonsági vállalat is bejelentette, hogy a Gamaredon nyugat-európai kormányzati érdekeltségeket támadott Ukrajnában. Káncz Csaba szakértő úgy véli,
egy ukrajnai beavatkozás újabb szöget ütne be a nemzetközi jogon alapuló rend koporsójába. Először is látványosan bizonyítaná a nemzetközi garanciák haszontalanságát. Az 1994-es Budapesti Memorandum – amelyet Oroszország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok írt alá – biztonsági garanciákat adott Ukrajana, Belarusz és Kazahsztán területi integritása számára – cserébe azért, hogy felszámolják a nukleáris fegyverarzenáljukat.
Véleménye szerint ezután a nemzetközi intézmények hitele is tovább erodálódna.
Katonai együttműködés jöhet létre Ukrajna és Törökország között
Február 12-én, szombaton Ukrajna és Törökország külügyminisztere, Dmitro Kuleba és Mevlüt Çavuşoğlu telefonbeszélgetést folytatott. Az ukrán külügyminisztérium vezetője a Twitter-oldalán írt erről. Hangsúlyozta: tartalmas beszélgetést folytatott török kollégájával és barátjával az oroszok által előidézett biztonsági válságról és az Azovi- és Fekete-tenger fenyegetéseiről, a feszültség csökkentésének diplomáciai módszereiről.
Üdvözlöm Ankara aktív erőfeszítéseit. Megbeszéltük az Ukrajna és Törökország közötti katonai-technikai együttműködés fejlesztését
– mondta Kuleba.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
PS-összeállítás; Fotó: Twitter
