Pesti Srácok

Nyugaton unalmukban hazugságokat írnak hazánkról és a magyar választásokról

Nyugaton unalmukban hazugságokat írnak hazánkról és a magyar választásokról

Ahogy azzal már több cikkben is foglalkoztunk (itt és itt), a magyarországi baloldal kéri, a kolbászból font kerítéssel körbevett nyugati országok és azok politikusai pedig biztosítják az intervenciót – néha közvetlenül, Judith Sargentini, Gwendoline Delbos-Corfield és az EBESZ-misszió által, néha pedig csak amolyan „soft” módon, propagandacikkekben és valótlanságokon alapuló, jogállamisági lózungokat hangoztató jelentésekben. Szombaton, egy nappal a választások előtt Svájcban és Németországban is a magyar kormány ellen hergelt a független-objektív sajtó.

Úgy tűnik, Orbán Viktor és kormánya jó munkát végzett: Magyarországot és a magyar választásokat jelentősen nagyobb figyelem övezi, mint a nyugati országok többségét. Míg a magyarok zöme azt sem tudja, mikor vannak a svájci választások és kik vezetik a gazdag alpesi országot – megjegyezzük, okkal –, addig a svájci média elsőszámú témája a magyar országgyűlési választás és hazánk demokráciaindexe. Az SRF nevű hírportál szerint Orbán Viktor a legesélyesebb, bár „Magyarországon pontatlanok a közvélemény-kutatások”. Hogy ezt miből szűrték le, nem tudjuk, talán olvasták az egykori Gyurcsány-államtitkár, Horn Gábor vezette Republikon Alapítvány azon „felmérését”, amelyben kikutatták, hogy a magyar választók 12 százaléka (!) nem ismeri Orbán Viktort.

A Roman Fillinger és Sarah Nowotny újságírók által jegyzett publicisztikában úgy fogalmaznak, hogy a magyar választás szabad, de nem igazságos, mert „Orbán Viktor olyan választójogi törvényt vezetett be, amely a saját pártjának kedvez”, valamint kormánypárti médiatúlsúly érvényesül. Érdeklődve tennénk fel a kérdést a jólértesült újságíróknak, hogy akár az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (vjt.), akár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) mely passzusában olvashatunk olyat, ami arra enged következtetni, hogy a jogszabály különbséget tenne a pártokra vonatkozó jogok és kötelezettségeket terén. Ami a médiát illeti, az Alaptörvényének IX. cikk (1)-(2) bekezdései deklarálják, hogy Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, valamint biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól az Országgyűlés 2010-ben külön törvényt fogadott el (Smtv.). Érdemes megjegyezni, hogy 2010 előtt a médiát elvitathatatlanul a baloldali hangok hegemóniája jellemezte, míg ma a sajtó Magyarországon jóval szabadabb, a média pedig jelentősen plurálisabb, mint a nyugat-európai államokban, ahol a jelentősebb médiumok – néhány üdítő kivételtől eltekintve – a balliberális oldalhoz köthetők, a médiakoncentráció veszélye pedig épp a gyakran példakánt hivatkozott Finnországban állt fenn már 2017-ben is.

A cikk szerint Orbán „erodálta” a demokráciát Magyarországon, és ő irányítja a gazdaságot, a médiát, az igazságszolgáltatást és az oktatást. A médiáról már beszéltünk, így ezt az alaptalan hazugságot most hagyjuk figyelmen kívül. Az oktatással kapcsolatos elmebajra szintén kár a szót és a karaktert pazarolni. Ha a gazdaságot Orbán Viktor irányítja, akkor ez még egy sokadik ok arra, miért kell újraválasztani, ugyanis 2021-ben 7,1 százalékos növekedést produkált a magyar gazdaság. Az igazságszolgáltatásokkal kapcsolatos vádak mellett viszont nem mehetünk el szó nélkül. Egyrészt a magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik, másrészt több jelentős jogforrásunk, így az Alaptörvény, a Bjt. és a Bszi. is deklarálják a bírák és a bíróságok függetlenségét. Azt a bíróságot irányítaná Orbán Viktor, amelyik – akárhány bűncselekmény gyanúja merül is fel és bizonyosodik be vele kapcsolatban – nem szab ki letöltendő szabadságvesztést Czeglédy Csabának, illetve számtalan alkalommal adott igazat sajtóperben baloldali politikusoknak és újságíróknak? Na ne vicceljünk! Magyarország független, demokratikus jogállam, és ha már mindenképp diktatúrát szeretnének találni hazánkban, menjenek vissza a történelemben 2006 őszéig, és nézzék meg a budapesti utcákat!

PestiSracok facebook image

A német Frankfurter Rundschau is kivette a részét a választások tisztességtelen befolyásolásából. A tegnapi írásukban nem értettek egyet a svájci kollégáikkal, szerintük ugyanis Orbán Viktor szoros küzdelemre számíthat, Márki-Zay Péter pedig megnyerheti a 2022-es parlamenti választásokat. Az utóbbi két hónap közvélemény-kutatási eredményei itt érhetőek el. Fontos persze megjegyezni, hogy nem a felméréseket, hanem a választásokat kell megnyerni, tehát senki sem nyugodhat meg, mindenkinek el kell mennie szavazni! A Frankfurter Rundschau cikke igazi propagandaanyag, dicsérik Márki-Zay Pétert, hogy micsoda győzelmet aratott a közjogilag teljesen irreleváns, szabályozott választásnak nem minősülű, baloldali adatgyűjtési akcióként értelmezhető előválasztáson, illetve megfogalmazzák azt a teljesen abszurd és valótlan állítást, miszerint Orbán Viktor kiléptetné Magyarországot az Európai Unióból. Az úgynevezett „Huxit” lehetőségéről eddig csak a baloldal beszélt, soha, egyetlen fideszes politikus sem vetett fel ennek a lehetőségét. Az ilyen hazugságok a nemzetközi globalista hálózat magyar kormánnyal szemben folytatott lejárató műveletének a szerves részei, nem szabad bedőlni nekik!

A nyugati, brüsszeli és magyarországi balliberális elit hazugságaira egy jobb cáfolat van a hatályos jogszabályoknál: ha a szabad, demokratikus választások keretében elmegyünk szavazni a béke és a nemzet pártján álló oldalra, illetve négy „nemmel” szavazunk a gyermekvédelmi népszavazáson, ezzel megvédve a jövő generációját és megálljt parancsolva az erőszakos LMBTQ-propagandának.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)