külföldi érdekek
Menczer Tamás: A baloldalon soha nem folytattak magyarbarát politikát
Úgy látom, és úgy gondolom, hogy nem véletlen, hogy a baloldali kollégák nincsenek itt, ugyanis nem akarják hallani azt, hogy mi az igazság. És az igazság az, amiről a miniszter úr is beszélt, hogy bennünket gyakran vádolnak, és a külpolitikát, hogy ilyen vagy olyan barát külpolitikát folytatunk, orosz, Amerika, török, német, ilyen vagy olyan barát – hangzik el Menczer Tamás a Facebookra feltöltött videójában.
Ha idegen érdekek döntenek a sorsunkról és nem fogunk össze, akkor bármikor jöhet egy újabb mohácsi vész
Közel ötszáz éve, 1526-ban zajlott le a magyar történelem egyik legfájóbb veresége, a mohácsi csata, ahol a hazánkat már egy jó évszázada egyre agresszívabban támadó oszmán hadsereg tönkreverte II. Lajos magyar király csapatait. A magyar történelem során sokszor voltunk hajlamosak sorsfordító pillanatokra hivatkozni, keseregni, azonban a mohácsi csatát nem lehet másképp definiálni, mint tragédiaként, amelyet követően a Magyar Királyság megszűnt európai nagyhatalomként létezni. Ami még fájóbb számunkra, nemcsak az oszmán törökök pusztítása és a 150 éves uralmuk, hanem a csatát és a török hódítást követő, a magyarokat folyamatosan gyengíteni igyekvő Habsburgok térnyerése, akik nem engedték, hogy talpra álljunk és visszanyerjük erőinket. A veszély azonban sosem múlik el, a mohácsi vész és a magyar történelem összes sorsfordító tragédiája azt üzeni nekünk, hogy nem torzsalkodhatunk egymással, de leginkább azt kell megjegyeznünk, hogy a saját sorsunk csak a saját kezünkben van jó helyen, az idegen befolyás és külföldi érdek sosem akarja a magyarság virágzását, érkezzen az Nyugatról vagy akár Keletről.
Jurák Kata a Hit Rádióban: a külföldön képzett ellenzék miatt újra kellene gondolni a hazaárulás büntetőjogi tényállását
"Újra kellene gondolni a hazaárulás büntetőjogi tényállását" – fogalmazott a Hit Rádióban Fekete Rita műsorvezető vendégeként Jurák Kata, a PestiSrácok lapszerkesztője. Kolléganőnket a "Kik vagytok ti? Külföldiek a magyar politikai életben" címmel megjelent cikksorozatával kapcsolatban a Momentum ismertté válásáról, illetve annak vezéralakjairól, Berg Dánielről és Cseh Katalinról is kérdezték. Természetesen nem maradhatott ki Szabó Tímea, a Párbeszéd üdvöskéje sem, akiről szintén a PestiSrácok.hu írta meg először: számos kérdést felvet tevékenysége, hiszen a politikus életrajzát tanulmányozva bukkantunk rá arra az érdekes összefüggésre, mely egy amerikai hírszerzési direktíva és a Párbeszéd társelnökének tevékenysége között mutatható ki. Az interjúban a Google diktatúrája elleni nemzetközi összefogás fontosságáról is beszélt, a bigtech cég ugyanis két év alatt másodjára is törölte az oknyomozó portál YouTube-csatornáját.
A dollárbaloldal az autógyári munkahelyeket is veszélybe sodorná
A nagyobbik kormánypárt közleményben reagált az LMP szóvivőjének, Gál Józsefnek azon kijelentésére, miszerint külső érdekeket szolgál a kormány akkor, amikor az autó- és akkumulátorgyárak szempontjait képviseli az emberekével szemben. A Fidesz viszont úgy véli, hogy a dollárbaloldal szolgálja a külföldi érdekeket és az autógyári munkahelyeket is veszélybe sodornák, továbbá hozzáteszik: elvárják, hogy a magyarországi akkumulátorgyárak is ugyanolyan szigorú szabályok mellett épüljenek fel, mint Németországban.
A globális minimumadó ügye megmutatta, hogy a baloldalnak semmi más nem fontos, csak hogy szembe menjen a kormánnyal
A héten az Országgyűlés leszavazta a globális minimumadó bevezetését, a kormánypártok pedig azzal magyarázták a döntést, hogy egyrészről a tervezet kidolgozatlan, másrészt hazai munkahelyek megszüntetésével járna, harmadrészt elveszítenénk az adóelőnyünket a térségben és ez az adó a termelői vállalatokat is sújtaná. Ráadásul az, amire eleve bevezették volna – azaz a techóriások megadóztatása –, tulajdonképpen kimaradt a tervezetből, és továbbra is kibújhat például a Facebook vagy a Google az adózás alól. A baloldali pártok viszont azzal rukkoltak elő, hogy a kormány a multik oldalára állt, pedig azokat meg kell adóztatni. Ez a retorika viszont azért érdekes pont tőlük, mert ők azok, akik rendszerint a külföldi multik érdekeit szolgálják. Elég csak arra gondolni, hogy a baloldali kormányok alatt a közműcégek külföldi vállalatok kezében voltak, ahogyan az étkezési utalványok piaca is, ami miatt Gyurcsányék még kértérítést is követeltek a francia cégnek, amelyet a magyar kormány "kiszorított" a hazai piacról az Erzsébet-utalvány bevezetésével. A rezsicsökkentést sosem támogatták, sőt, a kivezetéséről fantáziáltak, Márki-Zay Péter pedig az energiaipar pénztárcája miatt aggódott még nemrég, mert szerinte nem velük, hanem az emberekkel kell megfizettetni a költségeket. A DK közgazdásza is nagy fordulaton mehetett keresztül, hiszen addig azt magyarázta, hogy miért is lehet az egekbe emelni a benzinárakat az emberek kárára, most viszont már a multikat adóztatná.
Nyugaton unalmukban hazugságokat írnak hazánkról és a magyar választásokról
Ahogy azzal már több cikkben is foglalkoztunk (itt és itt), a magyarországi baloldal kéri, a kolbászból font kerítéssel körbevett nyugati országok és azok politikusai pedig biztosítják az intervenciót – néha közvetlenül, Judith Sargentini, Gwendoline Delbos-Corfield és az EBESZ-misszió által, néha pedig csak amolyan „soft” módon, propagandacikkekben és valótlanságokon alapuló, jogállamisági lózungokat hangoztató jelentésekben. Szombaton, egy nappal a választások előtt Svájcban és Németországban is a magyar kormány ellen hergelt a független-objektív sajtó.
Itt a válasz arra, hogy milyen nemzetközi érdekcsoport mozgatja a hazai ellenzéket
Az állam stabilitásának szempontjából a fő kérdés az, hogy a civil társadalmi egyesületek és kommunikációs csatornák hatásának foka és az általuk közvetített idegen befolyás mértéke mikor ér el olyan szintet, hogy az már nemzetbiztonsági kockázatot jelent – egyebek mellett erre kereste a választ legújabb elemzésében Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója.Ajánljuk még