külföldi érdekek
Menczer Tamás: A baloldalon soha nem folytattak magyarbarát politikát
Úgy látom, és úgy gondolom, hogy nem véletlen, hogy a baloldali kollégák nincsenek itt, ugyanis nem akarják hallani azt, hogy mi az igazság. És az igazság az, amiről a miniszter úr is beszélt, hogy bennünket gyakran vádolnak, és a külpolitikát, hogy ilyen vagy olyan barát külpolitikát folytatunk, orosz, Amerika, török, német, ilyen vagy olyan barát – hangzik el Menczer Tamás a Facebookra feltöltött videójában.
Ha idegen érdekek döntenek a sorsunkról és nem fogunk össze, akkor bármikor jöhet egy újabb mohácsi vész
Közel ötszáz éve, 1526-ban zajlott le a magyar történelem egyik legfájóbb veresége, a mohácsi csata, ahol a hazánkat már egy jó évszázada egyre agresszívabban támadó oszmán hadsereg tönkreverte II. Lajos magyar király csapatait. A magyar történelem során sokszor voltunk hajlamosak sorsfordító pillanatokra hivatkozni, keseregni, azonban a mohácsi csatát nem lehet másképp definiálni, mint tragédiaként, amelyet követően a Magyar Királyság megszűnt európai nagyhatalomként létezni. Ami még fájóbb számunkra, nemcsak az oszmán törökök pusztítása és a 150 éves uralmuk, hanem a csatát és a török hódítást követő, a magyarokat folyamatosan gyengíteni igyekvő Habsburgok térnyerése, akik nem engedték, hogy talpra álljunk és visszanyerjük erőinket. A veszély azonban sosem múlik el, a mohácsi vész és a magyar történelem összes sorsfordító tragédiája azt üzeni nekünk, hogy nem torzsalkodhatunk egymással, de leginkább azt kell megjegyeznünk, hogy a saját sorsunk csak a saját kezünkben van jó helyen, az idegen befolyás és külföldi érdek sosem akarja a magyarság virágzását, érkezzen az Nyugatról vagy akár Keletről.
Jurák Kata a Hit Rádióban: a külföldön képzett ellenzék miatt újra kellene gondolni a hazaárulás büntetőjogi tényállását
"Újra kellene gondolni a hazaárulás büntetőjogi tényállását" – fogalmazott a Hit Rádióban Fekete Rita műsorvezető vendégeként Jurák Kata, a PestiSrácok lapszerkesztője. Kolléganőnket a "Kik vagytok ti? Külföldiek a magyar politikai életben" címmel megjelent cikksorozatával kapcsolatban a Momentum ismertté válásáról, illetve annak vezéralakjairól, Berg Dánielről és Cseh Katalinról is kérdezték. Természetesen nem maradhatott ki Szabó Tímea, a Párbeszéd üdvöskéje sem, akiről szintén a PestiSrácok.hu írta meg először: számos kérdést felvet tevékenysége, hiszen a politikus életrajzát tanulmányozva bukkantunk rá arra az érdekes összefüggésre, mely egy amerikai hírszerzési direktíva és a Párbeszéd társelnökének tevékenysége között mutatható ki. Az interjúban a Google diktatúrája elleni nemzetközi összefogás fontosságáról is beszélt, a bigtech cég ugyanis két év alatt másodjára is törölte az oknyomozó portál YouTube-csatornáját.
A dollárbaloldal az autógyári munkahelyeket is veszélybe sodorná
A nagyobbik kormánypárt közleményben reagált az LMP szóvivőjének, Gál Józsefnek azon kijelentésére, miszerint külső érdekeket szolgál a kormány akkor, amikor az autó- és akkumulátorgyárak szempontjait képviseli az emberekével szemben. A Fidesz viszont úgy véli, hogy a dollárbaloldal szolgálja a külföldi érdekeket és az autógyári munkahelyeket is veszélybe sodornák, továbbá hozzáteszik: elvárják, hogy a magyarországi akkumulátorgyárak is ugyanolyan szigorú szabályok mellett épüljenek fel, mint Németországban.
A globális minimumadó ügye megmutatta, hogy a baloldalnak semmi más nem fontos, csak hogy szembe menjen a kormánnyal
A héten az Országgyűlés leszavazta a globális minimumadó bevezetését, a kormánypártok pedig azzal magyarázták a döntést, hogy egyrészről a tervezet kidolgozatlan, másrészt hazai munkahelyek megszüntetésével járna, harmadrészt elveszítenénk az adóelőnyünket a térségben és ez az adó a termelői vállalatokat is sújtaná. Ráadásul az, amire eleve bevezették volna – azaz a techóriások megadóztatása –, tulajdonképpen kimaradt a tervezetből, és továbbra is kibújhat például a Facebook vagy a Google az adózás alól. A baloldali pártok viszont azzal rukkoltak elő, hogy a kormány a multik oldalára állt, pedig azokat meg kell adóztatni. Ez a retorika viszont azért érdekes pont tőlük, mert ők azok, akik rendszerint a külföldi multik érdekeit szolgálják. Elég csak arra gondolni, hogy a baloldali kormányok alatt a közműcégek külföldi vállalatok kezében voltak, ahogyan az étkezési utalványok piaca is, ami miatt Gyurcsányék még kértérítést is követeltek a francia cégnek, amelyet a magyar kormány "kiszorított" a hazai piacról az Erzsébet-utalvány bevezetésével. A rezsicsökkentést sosem támogatták, sőt, a kivezetéséről fantáziáltak, Márki-Zay Péter pedig az energiaipar pénztárcája miatt aggódott még nemrég, mert szerinte nem velük, hanem az emberekkel kell megfizettetni a költségeket. A DK közgazdásza is nagy fordulaton mehetett keresztül, hiszen addig azt magyarázta, hogy miért is lehet az egekbe emelni a benzinárakat az emberek kárára, most viszont már a multikat adóztatná.
Nyugaton unalmukban hazugságokat írnak hazánkról és a magyar választásokról
Ahogy azzal már több cikkben is foglalkoztunk (itt és itt), a magyarországi baloldal kéri, a kolbászból font kerítéssel körbevett nyugati országok és azok politikusai pedig biztosítják az intervenciót – néha közvetlenül, Judith Sargentini, Gwendoline Delbos-Corfield és az EBESZ-misszió által, néha pedig csak amolyan „soft” módon, propagandacikkekben és valótlanságokon alapuló, jogállamisági lózungokat hangoztató jelentésekben. Szombaton, egy nappal a választások előtt Svájcban és Németországban is a magyar kormány ellen hergelt a független-objektív sajtó.
Itt a válasz arra, hogy milyen nemzetközi érdekcsoport mozgatja a hazai ellenzéket
Az állam stabilitásának szempontjából a fő kérdés az, hogy a civil társadalmi egyesületek és kommunikációs csatornák hatásának foka és az általuk közvetített idegen befolyás mértéke mikor ér el olyan szintet, hogy az már nemzetbiztonsági kockázatot jelent – egyebek mellett erre kereste a választ legújabb elemzésében Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója.Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.
Riskó Judit: Legalább ne lenne bizonyított, hogy Portik gyilkos!
Csurka István igazsága – és tévedése
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)
