Négy új régióval bővült Oroszország, miközben Putyin kijelentette: Moszkva nem törekszik a Szovjetunió helyreállítására
Öt napon keresztül tartott a népszavazás az Oroszország által megszállt ukrajnai tartományokban. A szeptember 28-án lezárult népszavazáson a zaporizzsjai, herszoni, luhanszki és donyecki térségben egyaránt az igen szavazatok győztek az Oroszországhoz való csatlakozás kérdésében. A népszavazás eredményét ugyan a nemzetközi jogra hivatkozva a nemzetközi közösség meghatározó tagjai egyhangúlag érvénytelennek nevezték, Putyin azonban ma ünnepélyesen bejelentette a Kremlben Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon Oroszországhoz csatolását.
A négy megye lakosságának többsége népszavazáson úgy nyilatkozott, hogy Oroszországhoz szeretne tartozni. Bár a népszavazás eredményét a nyugati országok nem fogadják el, sőt a hírekben is látszat-népszavazásként emlegetik, illetve az Európai Unió reakcióként újabb durva szankciók kivetéséről is döntött, Putyin ma „egyesítette a népét”.
Orosz akadálya nem volt az ukrán tartományok elcsatolásának
Csizmadia Tamás elemző a PestiSrácok.hu-nak elmondta: Putyin elsőként alá kellett, hogy írja a két darab, eddig Ukrajna területét képező tartomány függetlenségének elismeréséről szóló elnöki rendeletet. Ezt a jogi aktust az Orosz Föderációhoz való csatlakozást megelőzően kellett megtenni Zaporizzsja és Herszon tartományok esetében. Fontos kiemelni, hogy Donyeck és Luhanszk megyék függetlenségét Oroszország már február 21-én, három nappal a háború kitörése előtt elismerte.
A mai esemény a két másik tartományra, Zaporizzsja és Herszon tartományra vonatkozó jogi aktus
– hangsúlyozta az elemző, aki hozzátette, hogy mindkét tartomány esetében kijelenthető, hogy a népszavazás eredménye nem a megye teljes területére vonatkozik. Putyin közlése alapján a donyecki és a luhanszki régiót a 2014-es határaik között csatolják Oroszországhoz, a herszoni és a zaporizzsjai régió határai még kijelölésre várnak. Zaporizzsja megye azonos nevű fővárosa ukrán ellenőrzés alatt áll.
Fontos része a mai eseménynek az is, hogy az orosz alsóháznak, a Dumának és a szenátusnak is jóvá kell hagynia a csatlakozást, ez azonban a kormánypárti többség miatt nem okoz problémát
– mondta lapunknak Csizmadia Tamás.
Vlagyimir Putyin szeptember 30-án írta alá a négy régió Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló rendeletet. Az orosz elnök a csatlakozási egyezmények aláírási szertartásán a harci cselekmények azonnali befejezésére és a tárgyalóasztalhoz való visszatérésre szólította fel a “kijevi rezsimet”. Leszögezte ugyanakkor, hogy Oroszország “nem fogja elárulni a felszabadított területek” lakosságát. Putyin szerint a népszavazáson egyértelmű döntést hoztak a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságban, valamint Herszon és Zaporizzsja megyében, a népek egyenlőségére és önrendelkezésének joga alapján. Egyúttal kijelentette azt is, hogy Moszkva nem törekszik a Szovjetunió helyreállítására.
Népszavazás a nemzetközi ellenszélben
A népszavazások eredményeit a nyugati országok, Magyarországot is beleértve egyhangúan érvénytelennek tekintik. Csizmadia Tamás szerint a legtöbb ország esetében egy „protokoll” döntésről van szó, ugyanis a nemzetközi jog általános alapelveire hivatkozva nem fogadhatják el ezt, az Ukrajna szuverenitását egyértelműen sértő döntést. Az elemző szerint a nemzetközi jog értelmében az oroszoknak be kellett kalkulálni, hogy a többség nem fogja elfogadni a népszavazás eredményét. Csizmadia szerint ugyanakkor a háború folytatását ez a helyzet nagy mértékben egyelőre nem befolyásolja, ugyanis a régiók csatlakozása jelenleg csupán jogi processzusnak minősül.
Itt annak a ténye számít most, hogy meddig tart a front. Ami a későbbiekben érdekes lehet, hogy itt nem teljes tartományokról van szó, ugyanis Zaporizzsja esetében például a tartomány központja kiesik az orosz kontroll alól. Ennek a jogi megoldása a későbbiekben még teremthet érdekes helyzetet
– véli az elemző.
Nőbeteg voksol kórházi ágyán a Zaporizzsja megyei Bergyanszkban 2022. szeptember 26-án, az Ukrajna orosz megszállás alatt álló régióinak Oroszországhoz való csatlakozásáról tartott népszavazáson. MTI/EPA
Csizmadia Tamás szerint a helyzet eredeti jelentősége a fontos, hogy a tárgyalt tartományok most orosz területté válnak, tehát a megvédésükhöz gyakorlatilag bármilyen katonai eszközt be lehet majd vetni.
Az esemény alkalmából a Kreml György termét megtöltő politikusok és közéleti szereplők tapssal, és “Oroszország, Oroszország!” ovációval köszöntötték a megszállt ukrajnai területek annektálását.
(PestiSrácok.hu, MTI / Kiemelt kép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Gavriil Grigorov)
