Pesti Srácok

Ukrajna megint szigorított, hogy még több hadkötelest vihessen a frontra

Ukrajna megint szigorított, hogy még több hadkötelest vihessen a frontra

Miközben Putyin fegyverszünetet hirdetett a pravoszláv karácsony idejére, az ukrán vezetés éppen azon fáradozik, hogyan tud még több hadkötelest a frontra vinni és gyűjthet be olyanokat, akik valamilyen módon megpróbálják elkerülni a sorozást. Kárpátaljai magyarok is vannak, akik hónapok óta bujkálnak otthon; az új kormányrendelet hatályba lépésével őket is könnyen megtalálhatják. A katonai nyilvántartásba vételhez a helyi toborzók úgynevezett adategyeztetés céljából magánterületre is bemehetnek, a portákat, udvarokat is bejárhatják. De nem ez az egyetlen újítás. Arról is rendelkeztek, hogy sem tanulni, sem felvételizni, de még dolgozni sem lehet katonaigazolvány, vagy nyilvántartásba vételt igazoló dokumentum nélkül. A vállalkozásoknak, de még a munkaügyi központoknak is jelenteniük kell, ha a hadköteles munkára jelentkezik. Annak érdekében, hogy legyen is elég besorozható ember, a katonai nyilvántartásba vétel korhatárát már korábban 17 évről 16 évre szállították le.

Új eljárásrendet fogadott el az ukrán kormány a sorkötelesek, hadkötelesek és tartalékos katonák katonai nyilvántartásának vezetéséről még december 30-án. Az új szabályozást, amely számtalan szigorítást tartalmaz, a minap hozták nyilvánosságra és azonnal hatályba is lépett.

A katonai nyilvántartásba vétel új rendje szerint gyakorlatilag ahol csak lehet, vadásznak a hadkötelezettekre, és az önkormányzatoktól a munkaügyi központokon, bíróságokon, cégeken át az oktatási intézményekig mindenkit a hadkötelesek bejelentésére köteleznek. Nem lehet tanulni, de még oktatási intézménybe felvételizni sem, ha valaki betöltötte a tizenhatodik életévét és nincs katonaigazolványa, vagy nincs még nyilvántartásba véve. Begyűjtik a munkanélkülieket és az elítélteket is. A munkaügyi központoknak és a bíróságoknak is kötelező innentől az adatszolgáltatás. A munkaügynek minden náluk jelentkező katonai szolgálatra köteles ember adatait le kell adják, míg a bíróságoknak, amennyiben hadköteles vagy tartalékos egyént szabadságvesztésre, illetve elzárásra ítéltek, azonnal jelenteniük kell az SZBU-nak és a toborzóközpontnak.

És itt még nem értünk a "vadászati területet" végére, ugyanis a cégeket, vállalkozásokat is kötelezi az új rendelet, hogy az alkalmazottaikat lejelentsék, ha hadkötelesek. Új dolgozót pedig már nem vehetnek fel, ha hadköteles és nincs még nyilvántartásba véve – ha ilyen ember állásra jelentkezne, hét napon belül le kell jelenteni. December elsejéig pedig minden évben listát kell leadni azokról a munkavállalókról, akik hadkötelesek; azt össze is vetik évente a ténylegesen nyilvántartásba vettek névsorával.

PestiSracok facebook image

Jelentési, bejelentési kötelezettsége van a rendelet szerint nemcsak az oktatási intézményeknek, munkahelyeknek, munkaügyi központoknak és bíróságoknak, hanem az önkormányzatoknak is. A rendelet úgy szól, hogy a települési önkormányzatok kötelesek azonosítani a település területén élő, de náluk nem nyilvántartott hadköteleseket, és az ilyen állampolgárokat a toborzóközpontokba irányítani. Az adatokat egyeztetik is a toborzók, amely során innentől fogva magánterületekre is bemehetnek, körbejárhatják az otthonkat, ingatlanokat. Ehhez az önkormányzatoknak még engedélyt is ki kell adniuk. Az adatszolgáltatásra még korábban mobil applikációt is kifejlesztettek, amellyel a személyes adatok egyszerűen és gyorsan rögzíthetők és továbbíthatók.

Nemcsak az otthon maradt bujkálókat igyekeznek ilyen módon begyűjteni, hanem nyilvántartásba vennék azokat is, akik elhagyták Ukrajnát. A több mint három hónapja külföldön tartózkodó ukrán állampolgárok katonai nyilvántartását a konzulátusok kötelesek vezetni. Állítólag erre azért van szükség, hogy mozgósítás esetén megkönnyítsék a hazatérésüket. A december 30-án elfogadott rendelet magyarázata szerint az új nyilvántartási rend "az emberanyag-tartalék felhalmozása" érdekében történik. Célja a fegyveres erők és más katonai alakulatok teljes és minőségi feltöltése a békeidőben és a különleges időszakokban.

Vezető kép: MTI/AP/Roman Csop

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)