Súlyos diplomáciai üzenete van, hogy kurd szélsőségesek parádézhattak az Európai Parlamentben
Hiába, hogy az Európai Unió is terrorszervezetként tartja számon a Kurd Munkáspártot (PKK), az unióban meglehetősen kesztyűs kézzel bánnak a szélsőséges szervezet aktivistáival. Miközben Törökország negyvenezer ember haláláért tartja felelősnek a PKK-t, Svédországban "félreállnak a rendőrök", ha a kurd szélsőségesek tüntetéseik során össze akarják firkálni üzeneteikkel a török nagykövetség falát, és rendszeresek a diplomáciai dolgozók elleni incidensek is. A nagyfokú érzéketlenség nyilván nem segíti közelebb Svédországot a NATO-hoz, de a kurd szélsőséges aktivisták februári akciója az Európai Parlamentben azt a rendkívül súlyos általános üzenetet is hordozza, hogy az EU kvázi már a Parlament falai közé is beengedi az agressziót.
Mint arról nemrégiben beszámoltunk, csak egy hét késéssel kerültek fel a hivatalos videók az Európai Parlamentben történt súlyos biztonsági fiaskóról, amelynek köszönhetően kurd szélsőbaloldali aktivisták megzavarták a plenáris ülést. A Kurd Munkáspárthoz (PKK) köthető tüntetők az Egyesült Államokban, Törökországban, de az Európai Unióban is terrorszervezetként számon tartott párt alapítójának, Abdullah Öcalannak a képét ábrázoló molinókat feszítettek ki, szórólapokat dobáltak az éppen ülésező EP-képviselőkre, és azzal is fenyegetőztek, hogy leugranak a vendégeknek fenntartott karzatról. Fontos körülmény, hogy a szélsőbalos akciót a szervezők Öcalan bebörtönzésének évfordulójára időzítették, amelyet már csak azért is figyelnie kellett volna az Európai Parlament biztonsági szolgálatának, mert nem ez az első eset, hogy kurd tüntetők kvázi elfoglalják az Európai Parlament épületét. 2014 októberében a kurd tiltakozók erőszakkal hatoltak be az EP épületbe, Martin Schulz akkori EP-elnök pedig, hogy elejét vegye a konfliktus elharapódzásának, találkozott a tüntetők képviselőivel, hogy meghallgassa követeléseiket, de csak békés keretek közt. Mint hozzátette, a tiltakozás alapjául szolgáló Kobane határvárosban történt incidenssel kapcsolatos aggodalmakban osztozik (a szíriai Kobane városa fölötti ellenőrzést átvették a kurdok, az Iszlám Állam 2015. június 25-26. között súlyos mészárlást követett el a polgári lakosság ellen), ugyanakkor Schulz azt is kijelentette,
nem ezen a módon kell hangot adni a követeléseknek.
Egy negyvenezer ember haláláért felelős terrorszervezet aktivistái tomboltak az EP-ben
Ezt a fent idézett mondatot Metsola napokban közreadott szűkszavú közleménye is tartalmazta, a jelenlegi EP-elnök ugyanakkor azt már nem fejtegette, hogyan is fordulhat elő, hogy egy "tíz-húsz" fős kurd csoport feltehetően látogatói jeggyel a Kurd Munkáspárt alapítója letartóztatásának évfordulóján egy rakás molinóval és szórólappal felvértezve egyszerűen bejuthatott az Európai Parlament épületébe, és ott megzavarhatta a plenáris ülés munkáját. Főleg annak fényében, hogy az Európai Unió a PKK-t terroristaszervezetként tartja számon, amely azt jelenti, hogy nemzetközi szinten együttműködik a szervezettek kapcsolatos terrorcselekmények felderítésében, személyek, csoportok megfigyelésében, kiadatásában, segíti az ellenük indított bűnügyi nyomozásokat és minden eszközzel gátolja, hogy ezen csoportokhoz pénzügyi források eljuthassanak. A probléma éppen ott rejlik, amelyre a botrány is rámutat, hogy ezen rendelkezéseket az EU nem igazán veszi komolyan, sőt, egyes tagállamokat például Törökország egyenesen azzal vádolja, hogy segítik a kurd szélsőségeseket, ilyen például Svédország. Az EP-plenárison történt botrányt abból a szemszögből is érdemes vizsgálni, milyen üzenetet hordoz az az EU-n kívüli országok felé, Törökország ugyanis negyvenezer ember haláláért tartja felelősnek az uniós tagállamokban egyértelműen jelenlévő PKK-t (illetve annak szíriai ágát, az YPG-t), amely tény egészen más kontextusba helyezi a "nem ezen a módon kell hangot adni a követeléseknek" - kijelentést. Itt nem csak arra kell gondolni, hogy a kurd kisebbség bármilyen sérelmére, problémájára nem lehet válasz a terror, embertízezrek meggyilkolása, de arra is, hogy ezt az erőszakos (szélsőbaloldali) hozzáállást nem lenne szabad tolerálni sem az Európai Unióban, és különösen nem az Európai Parlament épületében. Milyen üzenete lehet ugyanis annak, ha egy terrorszervezethez közelálló aktivisták beviszik, meghonosítják ezt az agresszív magatartást az uniós intézmények falai között? A túlságosan toleráns, vagy leginkább tohonyaságból közömbös Európai Parlamentben eszerint bármit meg lehet csinálni?
A biztonsági fiaskónak komoly diplomáciai üzenete is volt
Hogy értsük a PKK mostani demonstrációjának jelentőségét, fontos kiemelni, hogy ez a szervezet olyannyira vörös posztó Törökország szemében, hogy akadályozó tényezője (lehet) Svédország NATO-csatlakozásának. Elég csak arra a 2022 szeptemberi, stockholmi incidensre gondolni, amelyre igen érzékenyen reagált Törökország. Beszámolóik szerint a PKK/YPG erőszakos tüntetői elől „félreálltak a svéd rendőrök”, holott korábban Svédország kétoldalú szerződésben vállalta, hogy visszaszorítja a csoportok jelenlétét az országban. A török szervek nehezményezték, hogy a szeptemberi incidenst megelőzően is rendszeresen támadások érték a török nagykövetséget, megfenyegették az alkalmazottakat illetve plakátokkal és szlogenekkel „csúfították el” a nagykövetség épületének falát. Ezt egy olyan terrorszervezet aktivistái tehették meg Svédországban, amely- ismételten - törökök tízezreinek haláláért felelős.
A kurd munkáspárt erőszakos, törökellenes cselekedetei kapcsán elég csak felidézni a véres, 2016-os évet, amikor egymást érték a katonai és civil célpontok ellen végrehajtott támadások Törökországban. Az év áprilisában Diyarbakirban történt a kurdokhoz kapcsolható robbantásos merénylet, június 28-án a PKK radikális szárnya az isztambuli Atatürk Repülőtéren robbantott, 42 ember halálát okozva. Augusztusban ismét a dél-kelet-törökországi Diyarbakirban és Kiziltepében történt robbantás, amely a PKK-hoz köthető, majd szeptemberben ismét Diyarbakirban történt terrorcselekmény. Federica Mogherini, az EU Törökországgal kapcsolatos tárgyalásainak főképviselője szinte minden közös megbeszélésen részvétét is ki kellett fejeznie egy éppen aktuális terrorcselekmény miatt, a kurd kérdés pedig állandóan napirenden volt a tárgyalások során. Mogherini többször megerősítette, a török hatóságoknak nehéz kihívásokkal kell szembenézniük a PKK erőszakos cselekményei miatt, az EU szorosan együttműködik a terrorszervezet elleni fellépésben, és beszámolt arról is, a tagállamok határozott lépéseket tettek a csoport ellen Európában. És bár ez csak a 2016-os év volt, az a kérdés azért feltehető, valóban minden tagállam megtette e ezeket a „határozott lépéseket”. Az erőszakhullámot nagyarányú letartóztatások követték, a PKK-hoz köthető számtalan aktivistát és politikust elfogtak, többek közt Diyarbakir városvezetőit is. Az Európai Unió a letartóztatásokkal kapcsolatban a párbeszédre és az emberi jogok betartására szólította fel Törökországot, az unió akkori megítélése szerint a kurd-török konfliktus rendezésének egyedüli módja a békés tárgyalás.
Az EP tehetetlensége és őszintétlensége
Törökország ezenközben azzal is vádolja Svédországot, hogy rendszeres katonai segítséget nyújtott az YPG-nek, ezt többek közt azzal támasztották alá, hogy a török erők 2019-ben svéd katonai felszereléseket találtak az észak-szíriai Afrin városában, amelyet az YPG elleni török hadművelet során foglaltak el a török erők. A svéd hatóságok azt állították, hogy a fegyvereket korábban exportálták Svédországon kívülre, és csak véletlenül kerülhettek az YPG kezébe. A török kormány azért is kritizálta Svédországot, mert szerintük rendszeres küldöttségeken keresztül tárgyaltak az YPG képviselőivel Szíriában. Általánosságban tehát Törökország nagy fokú bizalmatlanságot táplál a svéd-PKK/YPG kapcsolatokkal összefüggésben, ezért is kötöttek háromoldalú megállapodást 2022 júniusában a NATO-csatlakozás előtt álló Finnországgal és Svédországgal különböző „terrorizmussal vádolt személyek” kiadatásáról. Ezeket az elvárásokat azonban a törökök megítélése szerint a svédek és a finnek vonakodnak betartani, miközben a kurd szélsőségesek látványosan tovább folytathatják tiltakozóakcióit a svéd fővárosban. Csak az idei év fejleménye, hogy Törökország felfüggesztette tárgyalásait a NATO-csatlakozásra váró Svédországgal, miután január 21-én egy iszlamofób svéd párt vezetője elégette a muszlimok szent könyve, a Korán egy példányát egy stockholmi tüntetésen. Előzőleg pedig, január 12-én a terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szimpatizánsai Recep Tayyip Erdogan török elnököt jelképező bábut lógattak fel lámpaoszlopra Stockholmban. Mindezek fényében nem is lehet indokolatlan a törökök éles reakciója a februári EP-botránnyal kapcsolatban is, amelyben elfogadhatatlannak nevezték, hogy a kurd tiltakozók ilyen könnyen bejuthattak az Európai Parlament épületébe, és ott demonstrálhattak. A török külügyminisztérium megítélése szerint az incidens élesen rámutat
az Európai Unió és különösen az EP tehetetlenségre és őszintétlenségére a terrorizmus elleni küzdelemben.
Mint megjegyezték, miközben az EU terrorista csoportként tartja számon a PKK-t, ugyanakkor az Európai Parlament ez irányú közömbössége mégis lehetővé teszi a kurd militáns szervezet európai jelenlétét.
Ha egységében akarjuk látni tehát a szituációt, akkor onnan kell kiindulni, hogy adott egy, a háborús helyzet miatt a NATO-tagság felé törekvő ország, Svédország, amely sem ezt megelőzően, de még jelen pillanatban sem veszi kellően komolyan, milyen érzékeny kérdés Törökország számára a terrorcselekményeket elkövető PKK, és annak bármilyen, akár a törököket megalázó tüntetése, általános viselkedése. Törökország ráadásul azt látja, hogy nemcsak az európai unió egyik tagországában bánnak kesztyűs kézzel egy terrorszervezethez köthető aktivistákkal, hanem ez a szervezet már az Európai Unió központjában is kvázi azt csinál, amit akar. Ha Brüsszelben fontos dolognak számít Svédország NATO-csatlakozása, akkor a svédeket a PKK-val szembeni komolyabb fellépésre kellene ösztönöznie, ehelyett azonban azt látjuk, hogy maga az Európai Parlament sem óvatos vagy érzékeny ezzel a konfliktussal kapcsolatban. Majd elválik, Törökország mikor ad zöld utat Svédországnak a NATO-csatlakozáshoz...
Vezetőkép: MTI
