Pesti Srácok

Már több a gyakorló muszlim, mint a gyakorló katolikus Franciaországban

Már több a gyakorló muszlim, mint a gyakorló katolikus Franciaországban

Civilizációs fordulóponthoz érkezett a francia társadalom. A statisztikák szerint a muszlim közösség jobban gyakorolja a hitét, mint a katolikus közösség Franciaországban. A lakosság 5,8 százaléka gyakorló muzulmán, 4,35 százaléka gyakorló katolikus – írja a European Conservative.

A francia állami statisztikai hivatal (INSEE) éppen idén húsvétkor tette közzé jelentését a vallásgyakorlás helyzetéről Franciaországban. Az adatok azt mutatják, hogy a vallásukat gyakorló muszlimok nagyobb számban vannak jelen az országban, mint a vallásos katolikusok. Az INSEE a francia lakosság 5,8 százalékát tartja gyakorló muzulmánnak, míg a gyakorló katolikusok aránya csak a 4,35 százalékot éri el. A „gyakorló” kifejezés a felmérésben a heti ima gyakorlását jelentette. Ez a különbség a muszlim közösség intenzív gyakorlatával magyarázható. Bár számszerűen kevesebben vannak, mégis a vallásukat gyakorlók aránya magasabb, mint a katolikus közösségben. Bár továbbra is a katolikus vallás a legnagyobb vallási felekezet a franciák körében – a lakosság 29 százaléka –, ez az arány folyamatosan csökken.

A muszlim vallás, amely a második legnagyobb, évtizedek óta növekszik, és jelenleg a teljes lakosság 10 százalékát teszi ki. A muszlim vallás terjedésének dinamizmusa a családokon belüli hitátadás intenzitásán keresztül is megfigyelhető. A muszlim szülők által neveltek 91 százaléka tartja magát muszlimnak, míg a katolikus szülők által neveltek 67 százaléka vallja magát katolikusnak. Az INSEE általánosabban fogalmazva megjegyzi, hogy a Franciaországba érkező bevándorlók – származási régiójuktól függetlenül – sokkal erősebb vallási hovatartozással rendelkeznek, mint a több generáció óta Franciaországban élő nagyvárosi lakosok.

Ez a jelenség összhangban van egy általánosabb tendenciával: a francia lakosság egészét érintő vallási elégedetlenséggel. Az INSEE már 2019–2020-ban is arról számolt be, hogy a nagyvárosokban élő 18-59 éves lakosság 51 százaléka vallástalannak vallotta magát. Ez a szám a legfiatalabbak körében továbbra is növekszik.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Etienne Laurent

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!