Pesti Srácok

A szankciók működnek – tavaly mintegy 800 millió euró adót fizettek a nyugati bankok Oroszországnak

A szankciók működnek – tavaly mintegy 800 millió euró adót fizettek a nyugati bankok Oroszországnak

Az Oroszországban maradt legnagyobb nyugati bankok tavaly több mint 800 millió euró adót fizettek a Kremlnek, ami négyszerese a háború előtti szintnek, számolt be a Financial Times.

Az Oroszországban működő hét legnagyobb eszközállományú európai bank - Raiffeisen Bank International, UniCredit, ING, Commerzbank, Deutsche Bank, Intesa Sanpaolo és OTP - együttesen több mint 3 milliárd eurós nyereséget jelentett be 2023-ban. Ez mintegy háromszorosa volt a 2021-es nyereségnek, és részben olyan pénzeszközökből származott, amelyeket a bankok nem tudnak kivonni az országból.

derül ki a Financial Times elemzéséből. Az európai bankok által fizetett adók, amelyek Oroszország 2024-re várható összes nem energetikai költségvetési bevételének mintegy 0,4 százalékának felelnek meg, példája annak, hogy az országban maradó külföldi vállalatok hogyan "segítik" a Kremlnek a nyugati szankciók ellenére fenntartani a pénzügyi stabilitást.

PestiSracok facebook image

A lap szerint külföldi hitelezők nemcsak a magasabb kamatlábakból, hanem az orosz bankokat sújtó nemzetközi szankciókból is profitáltak. Ezek az intézkedések megfosztották riválisaikat a nemzetközi fizetési rendszerekhez való hozzáféréstől, és növelték a nyugati bankok "vonzerejét" az ország ügyfelei számára.

Az elemzés kimutatta, hogy az európai bankok 800 millió eurós adóbefizetéseinek több mint fele az osztrák Raiffeisen Bank Internationalé, amely a külföldi hitelezők közül a legnagyobb jelenléttel rendelkezik Oroszországban.

Érdekesség, hogy a lap által közzétett adatok szerint az RBI (Raiffeisen Bank International) oroszországi nyeresége 2021 és 2023 között több mint háromszorosára, 1,8 milliárd euróra emelkedett. Ez az osztrák csoport teljes profitjának felét teszi ki, szemben a háború előtti haszon mintegy harmadával. A rendszeres adóbefizetések mellett 2023-ban a Raiffeisen 47 millió eurót fizetett a Kreml által tavaly egyes vállalatokra kivetett váratlan adó eredményeként.

A Deutsche Bank, a magyar OTP és a Commerzbank jelentősen csökkentette jelenlétét Oroszországban. Az Intesa áll a legközelebb a kilépéshez, de oroszországi üzletágát még nem adta el. Az UniCredit nem kívánt nyilatkozni.

Az amerikai óriás sem távozott még

Annak ellenére, hogy bezárta vállalati és lakossági üzletágát, a Citigroup, az Egyesült Államok negyedik legnagyobb hitelezője, amely 1449 millió dollár nyereséget termelt és 53 millió dollárt fizetett Oroszországban 2023-ban. A Kijevi Közgazdasági Iskola orosz központi banki adatokon alapuló számításai szerint a negyedik legnagyobb adófizető lett a nyugati bankok között Oroszországban.

Egy másik jelentős amerikai bank, a JPMorgan 35 millió dollárt keresett és 6,8 millió dollárt fizetett adót a kutatóintézet szerint.

A JPMorgan, amely egykor az orosz bankok fő szerződő partnere volt az amerikai dollárban nyitott levelező számlák megnyitására, 2022 óta próbál távozni az országból. A bank most elakadt, és egy több millió dolláros perrel néz szembe korábbi oroszországi partnere, a VTB részéről. Az elemzésben hozzátették, hogy az amerikai bankok adatait nem számították bele a 800 millió eurós összegbe. A nyugati hitelezők számára előnyös volt az orosz pénzügyi szektor nagy részét sújtó szankciók bevezetése, amely megakadályozta a hozzáférést a Swift nemzetközi bankközi fizetési rendszerhez. Ezáltal a nemzetközi bankok pénzügyi mentőövvé váltak Moszkva és a nyugat között.

Ezek a tényezők hozzájárultak ahhoz, hogy az RBI oroszországi nettó díj- és jutalékbevétele a 2021-es 420 millió euróról 2023-ra háromszorosára, 1,2 milliárd euróra emelkedett.

- mondta egy magas rangú orosz banki vezető. Hozzátette, hogy az orosz és külföldi partnerek mostanában gyakran rubelben intézik a külföldi utalásokat, de szerinte az orosz valuta az RBI-nál és hasonló bankoknál vezetett számlákon is átmegy, „hogy csökkentsék a szankciós kockázatot” és „felgyorsítsák a folyamatot”.

- mondta egy orosz leányvállalattal rendelkező európai bank egyik vezetője. A bankoknak 2022 eleje óta Vlagyimir Putyin elnök személyes engedélyére is szükségük van oroszországi érdekeltségeik eladásához. Összesen csak hét nyugati bank - a kilépéshez elnöki jóváhagyásra szorulók listáján szereplő 45-ből - kapott ilyen engedélyt, köztük a Mercedes-Benz Bank és az Intesa.

A bankok nem férhetnek hozzá az Oroszországban szerzett készpénzhez a 2022-ben bevezetett szabályozási korlátozások miatt, amelyek megtiltották az orosz leányvállalatok osztalékfizetését „barátságtalan” nyugati országok vállalkozásainak.

A bankok a kamatemelésekből is profitáltak: az orosz központi bank irányadó kamatlába jelenleg 16 százalékon áll, ami majdnem kétszer magasabb, mint a háború előtt. A kamatemelések segítettek a hitelezőknek abban, hogy a változó kamatozású hiteleikből kimagasló bevételekre tegyenek szert, és az orosz betétszámlákon rekedt pénzeszközökből extra bevételeket halmozzanak fel - mutatott rá a Financial Times.

Forrás: Financial Times; Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.