Biztonságpolitikai szakértő a PS-nek: eddig nincs jele, hogy szabotázsakció történt volna az iráni elnök ellen (Frissítés: az iráni média szerint műszaki meghibásodás történt)
Mint lapunk is beszámolt róla, elhunyt Ebrahím Raíszi iráni elnök és külügyminisztere, amikor helikopterük lezuhant egy hegyvidéki területen Irán északnyugati részén. Eddig minden jel arra mutat, hogy a helikopter a rossz időjárás és a rossz látási viszonyok miatt zuhant le. Ezt erősítette meg lapunknak Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki hozzátette: nem valószínű, hogy az iráni elnök merénylet áldozata lett volna. Mint fogalmazott, meg kell várni a vizsgálat végét, de az már most elmondható, hogy az utódlás kérdése egy olyan folyamatot indíthat el, ami belső harcot fog eredményezni a közel-keleti országban. Frissítés: Az IRNA iráni hírügynökség jelentése szerint az Ebrahim Raisi iráni elnököt szállító helikopter lezuhanásának oka a repülőgép műszaki meghibásodása volt.
Hétfőn hivatalosan is megerősítették, hogy elhunyt Ebrahím Raíszi iráni elnök, aki 2021 augusztusában lépett hivatalba. Az IRNA állami hírügynökség szerint az elnökön és a külügyminiszteren kívül a fedélzeten volt Mohammed Ali Ale-Hasem ajatollah, Tabriz városának pénteki imádságának imámja és Malek Rahmati tábornok, Kelet-Azerbajdzsán iráni tartományának kormányzója is. Az elnök védelmi egységének parancsnoka, Szardar Szejed Mehdi Mouszavi szintén meghalt. A 68 éves Mohammad Mokber, Irán első alelnöke lesz az ideiglenes elnök, ötven napon belül pedig választásokat tarthatnak a közel-keleti országban. Hétfőn az iráni állami médiában a következő közlemény jelent meg:
Seyyed Ebrahim Raisi ajatollah volt Irán nyolcadik elnöke, akit a 2021-es, 13. elnökválasztáson választottak meg az ország vezetőjének. Raisi vasárnap (2024. május 19-én) mártírhalált halt egy helikopterbalesetben, amely műszaki hiba miatt történt, miközben a Khoda Afarin gátról a Tabriz olajfinomítóba tartott.
A közösségi médiában a baleset után megindultak a találgatások. A kommentelők közül sokan szabotázsakcióról írtak, míg mások balesetként hivatkoztak az esetre. A Tasnim iráni ügynökség szerint a helikopter, amellyel Ebrahím Raíszi iráni elnök és a külügyminiszter lezuhant, egy amerikai Bell 212-es volt, a gépet az Egyesült Államokban gyártották. A helikopter 14 ember szállítására volt alkalmas, utazósebessége pedig 190 km/h volt. Az ügynökség értesülését az este folyamán a Washington Post is megerősítette.
Az amerikai védelmi miniszter, Lloyd Austin hétfőn kijelentette, hogy nincs rálátása az Ebrahim Raisi iráni elnök halálát okozó helikopterbaleset okára. .
Nem tudok találgatni arról, hogy mi lehetett az oka
- mondta újságíróknak. Az Egyesült Államok "hivatalos részvétét" fejezte ki Raisi és más tisztviselők helikopterbalesetben bekövetkezett halála miatt - közölte a külügyminisztérium.
Miközben Irán új elnököt választ, megerősítjük támogatásunkat az iráni népért, az emberi jogokért és az alapvető szabadságjogokért folytatott küzdelmük iránt
- fogalmazott közleményében Matthew Miller, a minisztérium szóvivője. Izraelből pedig nem hivatalosan a következő rövid üzenet jelent meg a médiában: Izraelnek semmilyen módon nem volt köze Ebrahím Raíszi iráni elnök és külügyminisztere, Hoszein Amirabdollahián halálához – közölte egy tisztviselő a Reuters hírügynökséggel.
Nem mi voltunk
– mondta a névtelenséget kérő tisztviselő. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő úgy fogalmazott: nem tartja valószínűnek, hogy merényletet hajtottak volna végre az elnök ellen. Hozzátette:
tudni kell az elhunyt elnökről, hogy rengeteget utazott. Iránban harminc tartomány van, minden tartományt minden évben legalább egyszer meglátogatott. Tekintettel arra, hogy az országon belül meglehetősen nagyok a távolságok, nyilván gyakran használja a helikoptert.
A szakértő szerint néhány órával a baleset után nem lehet pontosan megmondani, hogy mi történt, mert egyelőre a vizsgálat folyik. "Három helikopter repült egymás mellett, megeshet, hogy közel mentek egymáshoz, műszaki hiba is bekövetkezhetett, szét kell szedni a gépet, hogy pontos információkat lehessen közölni. Az meg teljesen egyértelmű, hogy iszonyatos rossz látási viszonyok között repültek ezek a gépek." Mint fogalmazott, nem tudni olyan protokollról, hogy az elnöknek, illetve a külügyminiszternek külön gépen kellett volna utaznia.
A szakértő szerint a baleset után be fog indulni egy versengés, hogy az utódlást kire bízzák rá. "Ez tulajdonképpen egy olyan folyamatot indít el, ami belső harcot fog jelenteni." Azonban az ország külpolitikájában nem valószínű, hogy változás történik: az Izrael, illetve USA-ellenesség továbbra is jellemző lesz. Kis-Benedek József aláhúzta, hogy a Hezbollah és a Hamász továbbra is élvezi Irán minden támogatását, ahogyan az iráni atomprogramot tekintve sem várható változás az elnök halála miatt. Raíszit keményvonalasnak tartották az iráni politikában. Határozottan támogatta a nemi szegregációt, az egyetemek iszlamizációját, az internet és a nyugati kultúra cenzúráját, a saría szigorú értelmezését.
Fotó: Mentőalakulatok tagjai viszik az egyik áldozat holttestét az azeri határhoz közeli Varzekán város közelében 2024. május 20-án. A balesetben Ebrahím Raíszi iráni elnök és Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter is életét vesztette az őket szállító helikoptert ért balesetben. Fotó: MTI/EPA/Moj News/Azin Haghighi
