A közel-keleti háború eszkalálódására figyelmeztet a CIA, egyre kevesebb a remény a konfliktus békés rendezésére (Videó)
Egy éve taszította háborúba a Közel-Keletet a Hamász terrorszervezet Izrael elleni támadása. A konfliktus miatt nemcsak Európa, hanem az világ jelentős részének komoly kihívásokkal kell szembenéznie. A vörös-tengeri kereskedelem akadályozásán, az olajár emelkedésén és a tőzsdékre gyakorolt negatív hatáson túl fennáll a veszély, hogy a fegyveres konfliktus is tovább fog eszkalálódni. Továbbá a háború befolyásoló tényező lesz a novemberi amerikai elnökválasztáson is, amely megosztja az USA társadalmát. A CIA vezetője kedden kijelentette, hogy nagy a kockázata egy átfogó közel-keleti konfliktus kirobbanásának, amely tovább nehezítené a béke megteremtésének feltételeit.
Egy évvel ezelőtt több mint ezer Hamász-terrorista hatolt be Gázából Izrael területére, ahol tömegmészárlást hajtottak végre az ország déli régióiban, és 251 embert elraboltak. Az izraeli lakosság mély gyászban emlékezett hétfőn az áldozatokra, az ország pedig továbbra is folytatja a harcot a biztonsága érdekében.
Tavaly az izraeli hadsereg adatai szerint mintegy 17 000 terrorista, köztük Hamász-harcosok és más szélsőséges csoportok tagjai vesztették életüket Gázában. Az izraeli légierő több mint 40 300 célpontot támadott a Gázai övezetben. A Hamász által vezetett Gázai Egészségügyi Minisztérium szerint a konfliktus során több mint 41 000 palesztin vesztette életét, bár ezeket az adatokat független források nem tudták megerősíteni.
A Hamásszal és a Hezbolláhhal szembeni katonai fellépés a jövőben is központi szerepet játszik Izrael védelmi stratégiájában. A kormány és a hadsereg hangsúlyozza, hogy a terrorista csoportok elleni harc elengedhetetlen az ország biztonságának megőrzése érdekében, és mindent megtesznek azért, hogy a jövőben ne történhessenek hasonló támadások.
A Hezbollah újabb vezetőjét iktatta ki az Izrael
A terrorszervezet logisztikai központjának vezetője, Szuhail Husszein Husszeini meghalt egy Bejrútra mért izraeli légicsapásban hétfőn- jelentette be az IDF. Az izraeli hadsereg szerint Husszeini döntő szerepet játszott az Irán és a Hezbollah közötti fegyverszállításban, és ő volt a felelős a fejlett fegyverzet elosztásáért a Hezbollah egységei között.
Ezen kívül Husszeini a Hezbollah legérzékenyebb projektjeinek költségvetéséért és logisztikai irányításáért is felelt, beleértve a speciális műveleteket, például az Izrael elleni terrortámadások koordinálását Libanonból és Szíriából. Tehát Husszeini halála elég mélyen érinti a terrorszervezet működését.
Izrael még szeptember végén végzett egy légicsapás során a Hezbollah legfőbb parancsnokával, Haszan Naszrallah sejkkel.
Naszrallah halála hatalmas kihívások elé is állította a csoportot, hiszen számos parancsnokuk halt meg az elmúlt egy évben, ezért nehéz lesz pótolni a vezetést.
A CIA vezetője szerint eszkalálódhat a konfliktus
William Burns figyelmeztetett, hogy a közel-keleti helyzet további eszkalálódásának "nagyon is valós veszélyével nézünk szembe"- számolt be a Times of Isreal. Burns szerint Izrael alaposan mérlegeli a válaszlépéseket Irán múlt heti támadására, amelynek során mintegy 200 ballisztikus rakétát lőttek ki. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy fennáll a "tévedés lehetősége", ami súlyos következményekkel járhat.
A Közel-Kelet egy olyan hely, ahol állandóan bonyolult dolgok történnek
- fogalmazott Burns, utalva a térség komplex geopolitikai helyzetére.
Az amerikai hírszerzés vezetője kitért Irán katonai képességeire is. Bár az iráni támadás rávilágított bizonyos korlátokra, Burns szerint ezek a képességek még mindig jelentősek, és mind Izraelnek, mind az Egyesült Államoknak komolyan kell vennie őket.
Az iráni atomprogram is célkeresztbe kerülhet
Naftali Bennett volt izraeli miniszterelnök felszólította a jelenlegi vezetést, hogy mérjenek csapást az iráni atomprogramra, amely szerinte „sötét árnyékot vet a jövőjükre".
Most először van lehetőségünk arra, hogy fellépjünk Irán ellen anélkül, hogy egy szörnyű reakciótól kellene tartanunk
- fogalmazott Bennett egy videós nyilatkozatában, utalva az Irán által támogatott Hezbollah és Hamász terrorcsoportoknak a meggyengülésére. "Ez egy olyan egyszeri lehetőség, amelyben megvan a legitimitásunk és a képességünk arra, hogy súlyosan megkárosítsuk az iráni rezsimet és annak nukleáris programját” - jelentette ki a volt kormányfő.
Putyin és Erdogan egyeztettek Izrael helyzetéről
Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök megvitatott több aktuális kétoldalú és nemzetközi témát, köztük a közel-keleti helyzet veszélyes alakulását. A vezetők megerősítették, hogy az október 22–24-én megtartandó kazanyi BRICS-csúcstalálkozón kétoldalú különtalálkozót is tartanak majd. Erdogan korábban elég hevesen nyilatkozott Izraelről és a zsidó állam vezetőiről: „Izrael előbb-utóbb megfizeti majd az árát annak a népirtásnak, amelyet egy éve indított el a palesztinok ellen”.
Pontosan 365 napja 50 ezer testvérünket mészárolták le, többségében nőket és gyerekeket. Az emberiség összefogott Hitler ellen, és most is hasonlóan fogunk cselekedni Netanjahu és az általa vezetett gyilkosok esetében
– írta a török elnök, megismételve: Izrael számtalan emberiség ellen elkövetett és háborús bűnért felelős.
Hogyan befolyásolhatja a a konfliktus Kamala Harris kampányát?
Jill Stein zöldpárti elnökjelölt nemrég a Reutersnek úgy nyilatkozott, hogy az arab-amerikaiak és a muszlim vallású választók egyre dühösebbek, amiért az Egyesült Államok támogatja Izrael gázai és libanoni háborúit, és ez Kamala Harris amerikai elnöki ambícióiba kerülhet.
A demokraták elvesztették a muszlim és arab-amerikai szavazókat
- nyilatkozta a 2016 után 2024-ben is induló Jill Stein, aki állandó gázai tűzszünettel és az izraeli fegyverszállítások azonnali leállításával kampányol.
Harris nemrég a michigani Flintben arab-amerikai és muszlim vezetőkkel találkozott. Farah Khan, az "Abandon Harris" névre hallgató, demokratákat bojkottáló kampány társelnöke azt mondta, "Harris megbüntetése a céljuk".
Lehet, hogy nem vagyunk
- tette hozzá. Az amerikai választással kapcsolatban azonban a közvélemény-kutatások rendkívül szoros versenyre engednek következtetni: miközben országosan továbbra is Harris vezet egy hajszállal, a győztest meghatározó csatatérállamokban gyakorlatilag érmedobásról beszélhetünk. Azonban az is tény, hogy 2016-ban és 2020-ban a pollok felülmérték a demokrata jelöltek országos támogatottságát.
Pontosan négy hét múlva, november 5-én fogják mérlegre tenni az amerikaiak a demokraták négyéves kormányzását, benne az alelnökből elnökjelöltté avanzsált Kamala Harrisszel, és eldönteni, hogy ehelyett a republikánus Donald Trump adnának-e újabb esélyt az Ovális Irodában 2016 után.
Mint ismert, az amerikai hírszerzés illetékesei két hete iráni fenyegetésekről értesítették Donald Trump republikánus elnökjelöltet, az USA 45. elnökét.
Trump elnököt a mai nap folyamán a Nemzeti Hírszerzés Igazgatójának Hivatala tájékoztatta az Iránból érkező valós és konkrét fenyegetésekről, amelyek célja, hogy meggyilkolják őt az Egyesült Államok destabilizálása és a káosz szítása érdekében
- állt a republikánus elnökjelölti kampány közleményében.
Forrás: Times of Israel; Fotó:
MTI/EPA/Clemens Bilan
