A szíriai drúzok félnek az Iszlám Állammal korábban remekül együttműködő dzsihadistáktól és csatlakoznának Izraelhez
Izraelben közel százötvenezer fős drúz kisebbség él, akik állampolgársággal rendelkeznek, a férfiak szolgálnak az izraeli hadseregben, sőt közűlük többen komolyabb rendfokozatig is eljutnak. Többek között Robert C. Castel hívta fel arra a figyelmet, hogy a szíriai hatalomváltáskor hatalomra kerülő erőkben nem bízó szíriai drúzok, akik az izraeli határhoz közel élnek, szeretnének valamilyen formában csatlakozni Izraelhez, vagy legalább annak tartós védelme alá kerülni. Nagy lépés, nagy kérés ez arrafelé.
A drúzok egy igen különös, az iszlámból eredő vallást követnek, és történelmi tapasztalataik alapján minden okuk megvan arra, hogy féljenek a minden szélsőséges iszlám fegyveres csoporttól.
A drúz vallási vezetést Izraelben nagyon aggasztja a határon túli drúzok helyzete, mert a dzsihadisták sok helyen, például Damaszkusz és Észak-Szíria területén azt kezdték követelni a helyi drúzoktól, hogy adják át az önvédelemre használt fegyvereiket. Ez arrafelé nagyon rossz jel, mert a dzsihadisták mindig kihasználják a helyzetet, ha kiszolgáltatott csoportok kerülnek a hatalmuk alá.
Ez egzisztenciális veszélyt jelent számunkra, és ezért együttműködünk az izraeli biztonsági erőkkel, hogy megvédjük a szíriai drúz kisebbséget minden veszélytől
- nyilatkozta egy izraeli drúz vallási vezető. A drúzok korábban kiegyeztek az Aszad-rezsimmel, de a bukás közeledtével igyekeztek kimaradni az összetűzésekből, viszont a saját területükön felszámolták a rendszer börtönét például. A különböző iszlamista csoportok persze az Izraelben lévő drúz településeket is rendszeresen támadják.
Az izraeli elemző szerint a nemzetközi rend alapja állítólag az önrendelkezés joga és a határok állandósága. Viszont a nemzetközi közösségnek nincsenek jó megoldásai arra az esetre, ha ez a két elv ütközik egymással. A szíriai drúzok a totalitárius diktatúra után nem kérnek a dzsihádista anarchiából és csatlakozni szeretnének Izraelhez.
Vajon mi lesz erre az úgynevezett "nemzetközi közvélemény" reakciója? Ha ez a jog ami a palesztin kontextusban szent és sérthetetlen, a szíriai drúzokat is megilleti? Castel megjegyzi még, hogy önálló drúz állam létezett ezen a területen (1921-1936 között), viszont önálló palesztin politikai entitás meg soha nem volt. Persze ugyanezt a kérdést feltehetjük a kurdokkal, a baszkokkal vagy akár az erdélyi vagy a kárpátaljai magyarokkal kapcsolatban is.
A közel-keleti válságok újfajta megoldásokért kiálltanak, mert a régiek közül láthatólag egyik sem működött. Tulajdonképpen Izrael az egyetlen stabil állam a térségben, övé a domináns helyi katonai erő is, a kevés számú tárgyalás és megegyezés képes etnikai-vallási csoport számára is a vele történő együttműködés lehet az egyetlen biztonsági garancia, ami működik is érdemben. Izrael már képes volt jelentős számú drúz integrálására, vajon az izraeli kormányzat mit gondol majd erről a kérésről? Azt viszont már tudjuk, hogy Szíria új urai nagyon fontosnak tartják az ország területi egységét és már be is jelentették, hogy nem támogatnak ilyen terveket.
Ne felejtsük el, Szíriában minden népcsoport, törzs, vallási kisebbség a napi túlélésért küzd és szinte senkiben nem bízhat meg.
Forrás: Portfolio.hu, Robert C. Castel Facebook
Gyászolók vesznek végsõ búcsút rakétatámadásban elhunyt hozzátartozóiktól a Golán-fennsíkon fekvõ Madzsdel Samsz nevû drúz faluban 2024. július 28-án. Elõzõ nap a falu közepén elhelyezkedõ futballpályára egy Libanonból kilõtt rakéta csapódott be, amely megölt tizenkét, tíz és húsz év közötti fiatalt, megsebesítette a helyi ifjúsági meccs további harmincnyolc résztvevõjét, valamint játékosokat és nézõket. Az izraeli hadsereg szakértõi megállapították, hogy a támadást Falak 1-es, legalább ötven kilogramm robbanóanyagot hordozó, iráni gyártmányú rakétával hajtották végre, amely Libanonban csak a Hezbollah birtokában van.MTI/EPA/Atef Szafadi
