Pesti Srácok

Káosz közeleg Franciaországban – csak egy csoda mentheti meg Macron miniszterelnökét, a kormányválságba az államfő is belebukhat

Káosz közeleg Franciaországban – csak egy csoda mentheti meg Macron miniszterelnökét, a kormányválságba az államfő is belebukhat

Csak egy csoda mentheti meg Michel Barnier-t, de úgy tűnik, ilyen nincs a láthatáron – írja a Politico. A francia miniszterelnök rövid, de eseménydús regnálása hamarosan véget érhet, mivel kormánya egy bizalmatlansági szavazás felé halad, amelyen várhatóan elbukik még a hét folyamán. Az ügy előzménye, hogy Barnier hétfőn a Nemzetgyűlésben bejelentette: parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki a társadalombiztosítás jövő évi költségvetését, amelynek kompromisszumos javaslatát az alsó- és felsőház vegyesbizottsága jóváhagyta, de amelynek elfogadásához nem biztosított a nemzetgyűlési többség. Az ellenzéki pártok jelezték, bizalmatlansági indítvány nyújtanak be a kormány ellen, ez azonban a Macron által kinevezett miniszterelnök bukását fogja elhozni az előrejelzések szerint.

A francia kormány parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki a társadalombiztosítási költségvetést. A bizalmatlansági indítványokról a szavazást szerdán tartja a Nemzetgyűlés, és amennyiben a két nagy ellenzéki csoport együtt szavaz, a kormány megbukik, írja az MTI.

A francia alkotmány szerint egy tervezet a parlament által akkor is elfogadottnak tekintendő, ha a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és az ezt követően benyújtott bizalmatlansági indítvány 24 órán belül nem mozdítja el a kormányt. Michel Barnier kormányfő rövid beszédében emlékeztetett arra, hogy valamennyi frakcióval többnapos egyeztetéseket folytatott, és „minden képviselőcsoporttal a párbeszéd végére ért”. „Az igazság pillanatában vagyunk, amikor mindenkinek szembe kell néznie felelősségével” – mondta Michel Barnier, majd hozzátette: „nem hiszem, hogy a franciák megbocsátanák nekünk, ha a személyes érdekeinket a nemzet jövője elé helyeznénk.”

Párizs, 2024. október 1.
Michel Barnier új francia miniszterelnök kormánya politikai programjának ismertetésére készül a nemzetgyűlés párizsi üléstermében 2024. október 1-jén.
MTI/EPA/Julien Mattia Yael Braun-Pivet, a Nemzetgyűlés elnöke ezt követően elmondta: a törvénytervezet elfogadottnak tekintendő, majd szerda délutánig felfüggesztette az alsóház ülését. Néhány perccel később a Nemzetgyűlés folyosóján az ellenzéki Új Népfront nevű baloldali pártszövetség képviselői bejelentették, hogy hétfő este bizalmatlansági indítványt nyújtanak be Michel Barnier kormánya ellen. Marine Le Pen, a szintén ellenzéki jobboldali Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője pedig azonnal jelezte, hogy az ő csoportja is bizalmatlansági indítványt nyújt be, és a baloldali javaslatot is kész megszavazni a kormány megbuktatására. – mondta Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezetője hétfőn, miközben bejelentette, hogy pártja támogatni fogja a bizalmatlansági indítványt. Ha a parlament valóban megbuktatja Barniert, ez lesz az első alkalom 1962 óta, hogy egy francia kormány bizalmatlansági szavazáson veszíti el a hatalmát. Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés politikusa kijelentette, a kormány bukása elkerülhetetlen, hacsak „valami csoda” nem történik. Egy ilyen csoda azonban nem látszik a láthatáron. Barnier elutasította a jobboldal azon követelését, hogy halasszák el a nyugdíjak inflációkövetésének megszüntetését – egy intézkedést, amely több milliárd euróba kerülne. Ez az elutasítás a végső ütközetet jelentette Marine Le Pennel, miután Barnier korábban több követelésének is engedett.

A szerdai sorsdöntő parlamenti szavazás szakértők szerint nemcsak a francia kormány végét jelentheti, hanem akár pénzügyi válságot is kirobbanthat az eurózóna második legnagyobb gazdaságában. Barnier az utóbbi időben minden eszközt bevetett, hogy megnyugtassa a piacokat és átvigye a költségvetést, amely a büdzsé súlyos hiányát orvosolná. Az erőfeszítések azonban most mind hiábavalónak tűnhetnek.

A kormányválságba Macron is belebukhat

A Politico azt is írja, hogy Barnier bukása esetén még egy jó ideig nem fognak új választásokat kiírni. Franciaországban az alkotmány értelmében az elnök nem írhat ki új parlamenti választást, miután már júliusban megtörtént az előrehozott szavazás. Ez azt jelenti, hogy Macronnak új miniszterelnököt kell kineveznie, de az instabil politikai helyzet hónapokig elhúzódhat. Macron lemondása szintén lehetséges forgatókönyv lehet, bár az elnök határozottan tagadja, hogy erre készülne. Egyre több politikai elemző és ellenzéki szereplő, köztük Marine Le Pen, azonban arra figyelmeztet, hogy a kormányválságok sora addig folytatódhat, amíg Macron nem mond le.

A döntés ugyanakkor Macron kezében marad arra vonatkozóan, hogy kit nevez ki új miniszterelnöknek, de a francia politikai széttagoltság miatt nehéz lesz olyan jelöltet találni, aki huzamosabb ideig képes fenntartani a kormányzati stabilitást. Egyelőre úgy tűnik, a politikai patthelyzet és a gazdasági bizonytalanság egyaránt hosszú távra bebetonozódik Franciaországban.
(Mandiner, Index, MTI / Kiemelt kép: MTI/EPA/Mohamed Badra)
PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)