Pesti Srácok

Meglepő nevek is felkerültek a Politico év vesztesei közé, de nem indokolták meg, hogy miért

Meglepő nevek is felkerültek a Politico év vesztesei közé, de nem indokolták meg, hogy miért

Több olyan név is felkerült a Politico "az év Arany Málna-díjasokat" tartalmazó listájára, amelyet nem néztünk volna ki a brüsszeli lapból. Az eddig a támadásokat megúszó Olaf Scholz most kapott hideget-meleget, Ursula von der Leyent kétszínűnek nevezték, de több név esetében nem indokolják, hogy miért gyarapítja a vesztesek táborát. És még egy érdekesség: ezen a listán nem szerepel Orbán Viktor neve. Egy furcsa összeállítás margójára.

Kiosztotta éves Backhanded-díjait a Politico, azaz ismét megnevezte az idei év Európához vagy az Európai Unióhoz köthető veszteseit külön kategóriákra osztva.

A legérdekesebb díjazott Ursula von der Leyen, akinek úgynevezett „Emmanuel Macron kétszínű elismerést” osztott ki a brüsszeli hírportál.

PestiSracok facebook image

A cikkben ugyan emlékeztettek, „Ursula első bizottsági elnöki ciklusát azzal töltötte, hogy a kontinens legzöldebb politikusaként pozicionálta magát, és kivezettette többek között a belső égésű motorok használatát 2035-ig,” de nem derül ki a cikkből, hogy von der Leyen mely döntéseit tartja károsnak a lap.

Ennek ellenére a bizottsági elnökről is elneveztek egy díjat a „Charles Michel-nek való nem megfelelésért”, amelyet António Costa, az Európai Tanács új elnöke kapott. Ugyanis Charles Michel az egyetlen olyan európai tanácsi elnök, aki kétszer mondott le hivatalából.

Megjegyezték, hogy a volt portugál miniszterelnök érkezése más okból is vízválasztó: mozambiki származásával ő az első etnikai kisebbséghez tartozó személy, aki az Európai Unió egyik legfőbb intézményét vezeti. Azt pedig mi tesszük hozzá, hogy itt sem derült ki, miért kapott "negatív minősítést" az újdonsült elnök.

A „Nigel Farage-díjat” az EU egységéért Donald Trump kapta.

A Politico szarkasztikusan megjegyzi, hogy az Európai Unió legutóbb Nigel Farage-nak köszönhette, hogy ennyire egységes volt.

A lap szerint ugyanígy remélik Brüsszelben, hogy a leendő amerikai elnök újra összefogásra sarkallja majd uniót, a „NATO-szövetségesek elhagyásával kapcsolatos fenyegetései pedig felpezsdíthetik a blokk védelmi erőfeszítéseit.”

A kereskedelmi háborúra vonatkozó ígéretei arra ösztönözhetik az országokat, hogy komolyan vegyék a gazdasági reformokat. Az egyre bizonytalanabbá váló világ valósága arra fogja kényszeríteni a vezetőket, hogy közös álláspontok mentén fogjanak össze.

A „Neville Chamberlain-díjat” Olaf Scholz kapta a béketeremtésért. Az indoklásban az áll:

Ráadásul a Politico egyenesen puhányságnak nevezi Olaf Scholz újraválasztási kampányát, amely szerint nem küldött nagy hatótávolságú Taurus rakétákat Ukrajnába a béketeremtés lehetőségéért.

Az „üres fenyegetésekért” az az Iratxe García kapta meg a „Kim Jong-Un-díjat”, aki az Európai Parlament szocialista küldöttségének vezetőjeként újra és újra azzal fenyegetőzött, hogy kilépnek az Ursula von der Leyen európai bizottsági elnököt támogató centrista többségből, ha nem teljesítik követeléseiket. Például azt, hogy Nicolas Schmit, a szocialisták bizottsági elnökjelöltje maradhasson biztos, vagy hogy Raffaele Fittóból, Meloni egyik emeberéből ne legyen bizottsági ügyvezető alelnök. Végül egyik követelés sem teljesült.

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.