Pesti Srácok

Meglepő nevek is felkerültek a Politico év vesztesei közé, de nem indokolták meg, hogy miért

Meglepő nevek is felkerültek a Politico év vesztesei közé, de nem indokolták meg, hogy miért

Több olyan név is felkerült a Politico "az év Arany Málna-díjasokat" tartalmazó listájára, amelyet nem néztünk volna ki a brüsszeli lapból. Az eddig a támadásokat megúszó Olaf Scholz most kapott hideget-meleget, Ursula von der Leyent kétszínűnek nevezték, de több név esetében nem indokolják, hogy miért gyarapítja a vesztesek táborát. És még egy érdekesség: ezen a listán nem szerepel Orbán Viktor neve. Egy furcsa összeállítás margójára.

Kiosztotta éves Backhanded-díjait a Politico, azaz ismét megnevezte az idei év Európához vagy az Európai Unióhoz köthető veszteseit külön kategóriákra osztva.

A legérdekesebb díjazott Ursula von der Leyen, akinek úgynevezett „Emmanuel Macron kétszínű elismerést” osztott ki a brüsszeli hírportál.

PestiSracok facebook image

A cikkben ugyan emlékeztettek, „Ursula első bizottsági elnöki ciklusát azzal töltötte, hogy a kontinens legzöldebb politikusaként pozicionálta magát, és kivezettette többek között a belső égésű motorok használatát 2035-ig,” de nem derül ki a cikkből, hogy von der Leyen mely döntéseit tartja károsnak a lap.

Ennek ellenére a bizottsági elnökről is elneveztek egy díjat a „Charles Michel-nek való nem megfelelésért”, amelyet António Costa, az Európai Tanács új elnöke kapott. Ugyanis Charles Michel az egyetlen olyan európai tanácsi elnök, aki kétszer mondott le hivatalából.

Megjegyezték, hogy a volt portugál miniszterelnök érkezése más okból is vízválasztó: mozambiki származásával ő az első etnikai kisebbséghez tartozó személy, aki az Európai Unió egyik legfőbb intézményét vezeti. Azt pedig mi tesszük hozzá, hogy itt sem derült ki, miért kapott "negatív minősítést" az újdonsült elnök.

A „Nigel Farage-díjat” az EU egységéért Donald Trump kapta.

A Politico szarkasztikusan megjegyzi, hogy az Európai Unió legutóbb Nigel Farage-nak köszönhette, hogy ennyire egységes volt.

A lap szerint ugyanígy remélik Brüsszelben, hogy a leendő amerikai elnök újra összefogásra sarkallja majd uniót, a „NATO-szövetségesek elhagyásával kapcsolatos fenyegetései pedig felpezsdíthetik a blokk védelmi erőfeszítéseit.”

A kereskedelmi háborúra vonatkozó ígéretei arra ösztönözhetik az országokat, hogy komolyan vegyék a gazdasági reformokat. Az egyre bizonytalanabbá váló világ valósága arra fogja kényszeríteni a vezetőket, hogy közös álláspontok mentén fogjanak össze.

A „Neville Chamberlain-díjat” Olaf Scholz kapta a béketeremtésért. Az indoklásban az áll:

Ráadásul a Politico egyenesen puhányságnak nevezi Olaf Scholz újraválasztási kampányát, amely szerint nem küldött nagy hatótávolságú Taurus rakétákat Ukrajnába a béketeremtés lehetőségéért.

Az „üres fenyegetésekért” az az Iratxe García kapta meg a „Kim Jong-Un-díjat”, aki az Európai Parlament szocialista küldöttségének vezetőjeként újra és újra azzal fenyegetőzött, hogy kilépnek az Ursula von der Leyen európai bizottsági elnököt támogató centrista többségből, ha nem teljesítik követeléseiket. Például azt, hogy Nicolas Schmit, a szocialisták bizottsági elnökjelöltje maradhasson biztos, vagy hogy Raffaele Fittóból, Meloni egyik emeberéből ne legyen bizottsági ügyvezető alelnök. Végül egyik követelés sem teljesült.

Ajánljuk még

Magyar B. Tamás: az oroszok nem határidőket, hanem célokat tűznek ki a háború megnyerése érdekében | Karantén extra

Karanténvlog 2024 december 23.
A Karantén rendhagyó adással jelentkezik, hiszen Magyar B. Tamással, az orosz-ukrán háború egyik mértékadó haditudósítójával beszélgettünk. Tamás rövid idő alatt közel 20 ezer feliratkozót gyűjtött a Youtube-csatornáján teljesen organikusan, mindenféle hirdetés nélkül, ami nem volt másnak köszönhető, mint az abszolút hitelességre törekvő munkájának. Aki Fronthelyzet című műsorát nézi, szinte a leggyorsabban találkozhat az orosz-ukrán háború legfrissebb és legfontosabb eseményeivel. Magyar B. Tamás orosz és ukrán forrásokból egyaránt tájékozódik, a tényeket tartja a legfontosabbnak munkája során, nem a politikai felhangot, hiszen a harctéri események önmagukért beszélnek. A beszélgetésben szóba kerül a dezinformációs hadviselés, a rengeteg – magát szakértőnek nevező – propagandista, aki vágyvezérelt harctéri hamisítványokkal tömi az emberek fejét. Magyar B. Tamás igyekszik legalább 3-4 forrásból ellenőrizni az adott harctéri eseményt, hogy minél kevesebb hibázási lehetőségbe fusson bele, valamint tisztába teszi a háborúban részt vevő fegyvereket és jelentőségüket, hiszen ezzel is sokat trükköznek a dezinformátorok. Tamás Szevasztopolból készíti a műsorát, munkája miatt Budapest és a krími város között ingázik, arcát azonban családja biztonsága miatt egyelőre nem vállalja, hiszen manapság az is bűn a nemzetközi hírtérben, ha valaki igyekszik igazat mondani. Nézzétek meg a Karantén extrát, megéri!