A britek keménykedni próbáltak, de felsültek – Donald Trump diktált az egyeztetésen
Néhány nappal azután, hogy Emmanuel Macronnal egyeztetett a brit kormányfő, Washingtonba utazott, hogy az ukrajnai békéről tárgyaljon Donald Trumppal. Starmer ugyan igyekezett keménynek és határozottnak tűnni, hogy a Kreml "ne kapjon túl sok engedményt", azonban már a nyugati sajtónak is feltűnt: Európának nincs más lehetősége, mint Donald Trumppal együttműködni, és a kedvéért fokozni a védelmi kiadásokat.
„Az Ukrajna és Oroszország között létrejött békemegállapodás nem jutalmazhatja az agresszort. A történelemnek a béketeremtő, nem pedig a megszálló oldalán kell állnia”
– mondta Keir Starmer brit miniszterelnök Washingtonban Donald Trump amerikai elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Keir Starmer brit miniszterelnök azért látogatott el a Fehér Házba, hogy meggyőzze Trumpot, hogy Ukrajnában csak akkor lesz tartós béke, ha Kijev és az európai vezetők is asztalhoz ülnek, miközben a tárgyalások előrehaladnak Moszkvával.
A munkáspárti kormányfő hozzátette: az Egyesült Királyság készen áll arra, hogy az ehhez szükséges alapokat lefektessék.
"Egyértelmű, hogy az Egyesült Királyság készen áll arra, hogy csizmát rakjon a földre és gépeket a levegőbe, hogy támogassa a megállapodást, együttműködve szövetségeseinkkel, mert csak így tarthat fenn a béke"
– mondta Starmer, aki néhány nappal Emmanuel Macron francia elnökkel való találkozása után egyeztetett Trumppal.
A látogatást úgy foglalta össze a France24, hogy Starmer látogatása egy növekvő aggodalmat tükröz.
„Európa nagy része aggódott Trump agresszivitása miatt, mert minden áron véget akar vetni Oroszország ukrajnai háborújának. Ez azt jelzi, hogy Trump túl sokat is hajlandó engedni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek”
– írta a lap.
Ezeket az állításokat maga a baloldali brit kormányfő is igazolta.
„Ha van egy fegyverszünet, amely nem áll meg a háttérben, az egyszerűen lehetőséget ad neki (Putyinnak), hogy várjon, és újra eljöjjön, mert Ukrajnával kapcsolatos ambíciói nyilvánvalóak”
– hangoztatta Starmer.
Trump viszont nem hárított.
„Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy a lehető legjobb alkut kössük meg mindkét fél számára. Ukrajna esetében nagyon keményen megpróbálunk jó üzletet kötni, hogy a lehető legtöbb (földet) visszakaphassák"
– mondta röviden az amerikai elnök.
Starmer nem mellesleg Trumpnak udvarolva bejelentette, hogy az Egyesült Királyság védelmi kiadásai 2027-től 2,5 százalékra emelkednek. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter erre úgy reagált:
"Ez erős lépés egy régi partnertől.”
De a brit The Spectator szerint a Starmer által a védelmi költségvetésre ígért többletforrások teljesen elégtelenek:
„Valójában Starmer egy érszorítót alkalmazott, hogy elállítsa a vérző sebet. ... A több pénz mindig jobb, mint a kevesebb. De ez a szerény emelés, amely csak két év múlva lép életbe, nem változtatja meg a játékszabályokat: nem tesz lehetővé hatalmas új beszerzési programokat vagy technológiai újításokat. Legfeljebb az Egyesült Királyságot tartja az asztalnál. Ha Starmer azt hiszi, hogy egy hízott borjút visz Washingtonba, akkor csalódást okozhat neki Trump elnök értékelése.”
Mindezek ellenére Friedrich Merz újdonsült német kancellár a britekkel, Franciaországgal karöltve újra kinyitotta Európa nukleáris fegyverkezéséről szóló vitáját.
„Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris biztonságát – azaz atomfegyvereit – bizonyára a mi javunkra is hasznosítjuk. Arról kell beszélnünk, hogy ez hogyan nézhetne ki"
– mondta Merz.
Párizs nem sokat teketóriázott, ugyanis bejelentette, kész megteremteni egy független európai nukleáris ernyő létrehozásának alapjait. Nem is akárhogy: méghozzá nukleáris csapásokra alkalmas vadászgépek és atombombák Németországban történő állomásoztatásával.
