Teljes a zűrzavar: szegregálnák Tuskék a Morawiecki által kinevezett bírókat – Ez még a Velencei Bizottságnak sem tetszik
Ha azt mondjuk, hogy a lengyel igazságszolgáltatás működése teljes káoszba fulladt, nemhogy nem túlzunk, még enyhe kifejezést is használtunk a helyzet leírására. A Donald Tusk-féle kabinet ugyanis mindent megtesz azért, hogy kiiktassa a Morawiecki-kormány igazságügyi reformja után kinevezett lengyel bírókat, akiket gúnyosan „neo-bíráknak” neveztek el. A nyilvánvalóan demokráciaellenes intézkedést azonban árnyalja és bonyolítja, hogy Morawieckiék kapkodva hozták meg a több lépcsőből álló igazságügyi reformot, a „neo-bírák” nagy részét pedig még a konzervatívok is úgy jellemezték, hogy szakmaiatlan döntéseket hoztak ítéleteik során. De egy biztos: Adam Bodnar-ék nem először tartanak tisztogatásokat a bíróságoknál, és már az Európa Tanácshoz tartozó Velencei Bizottság is elfogadhatatlannak nevezte az intézkedéseket.
Az Adam Bodnar igazságügyi miniszter fémjelezte kormányrendelet szerint a 2018 utáni bírói kinevezések jogerő nélkülinek minősülnének, azaz ugyan bírák maradnának, de vissza kell térniük a korábban betöltött pozíciójukba. Jelenlegi feladataikat azonban további két évig delegálással látnák el, ami a liberális lap szerint „az igazságszolgáltatás összeomlását” hivatott megelőzni. Körülbelül 1200 bíróról van szó, akiket az úgynevezett új Országos Igazságszolgáltatási Tanács helyezett magasabb pozíciókra. Hasonló sors vár egy többtucat fős csoportra, a Legfelsőbb Bíróság és a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság neo-bíráira, de rájuk nem vonatkozik a kétéves delegálási időszak.
Ráadásul – nem tévedés – ez a törvény egyenesen szegregálná a neo-bírákat, és ebben az esetben 2017-től számolnák, ki tartozik ebbe a kategóriába.
Vagyis a Varsói Regionális Bíróságon – az ország legnagyobb bíróságán – a tervek szerint a XII. büntetőosztályon egy további részleget hoznak létre, amelyben kizárólag az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által 2017 után kinevezett bírák ítélkeznek majd. Ezzel gyakorlatilag kivonnák a „forgalomból” ezeket az bírákat.
És ha minden igaz, január 28-án a varsói fellebbviteli bíróság elnöke a varsói kerületi bíróság elnökének kérésére rendeletet adott ki az előkészítő eljárásokra és az összevont büntetés kiszabására irányuló ügyekre vonatkozó részleg létrehozásáról.
Anna Ptaszek bírónő ugyanis a Rzeczpospolitának azt nyilatkozta, a részleg létrehozásáról szóló határozatot az igazságügyi miniszter jóváhagyása előzte meg.
Fontos azt is megjegyezni, a bírói leváltásokkal és a nyugdíjaztatásokkal Mateusz Morawiecki célja az volt, hogy a kommunista korszakból megmaradt bírók helyett egy új generáció jöjjön, akik határozott és a józan ésszel mérhető döntéseket képesek hozni. A probléma ott kezdődött, amikor a munkaerőhiány miatt azokból is bírókat „faragtak”, akiknek legfeljebb jogi végzettségük volt, de eddig akadémikusként, újságíróként vagy csak ügyvédként dolgoztak. Ez azt eredményezte, hogy az elmúlt három évben 155 büntetőügyben fellebbezett ítéletet helyeztek hatályon kívül, és mivel mindezt a Legfelsőbb Bíróság bírájaként tették meg, a döntés jogerőssé vált.
Erre a szakmaiatlanságra hivatkozva kezdett valóságos tisztogatásba a Tusk-kormány. A Bodnar-féle megoldásokat azonban még az Európa Tanács (ET) alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve, a Velencei Bizottság is elfogadhatatlannak tartotta, és közölte, egy bírói kinevezés megsemmisítése esetén az ilyen személynek jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani.
Ráadásul Małgorzata Manowska, a Legfelsőbb Bíróság első elnöke szerint a bírói szegregáció a lengyel történelem legsötétebb pillanatait idézi, és politikai indíttatású tervről van szó. Sőt, még az az Igor Tuleya bíró is nagyobb káoszt lát a Tusk-érában, mint a Morawiecki-korszakban, aki egyébként kifejezetten támogatja a neo-bírák leváltását.
Nem ez lenne az első, alkotmányos jogot sértő lépése a Tusk-kormányzásnak. Marcin Romanowski ellenzéki képviselőt jogellenesen letartóztatták a hatóságok, figyelmen kívül hagyva a mentelmi jogát. Majd elítéltek és a köztársasági elnöki hivatalba történő jogellenes betörés során letartóztattak két ellenzéki képviselőt, Marcin Kamińskit és Michał Wąsikot annak ellenére, hogy az államfő korábban kegyelmet adott nekik.
Ezzel párhuzamosan a parlament és a kormány szándékosan nem veszi figyelembe az alkotmánybíróság döntéseit, súlyosan megsértve ezzel a hatalommegosztás és a joguralom alapelveit, valamint a lengyel alkotmány rendelkezéseit.
Bodnar ráadásul nem először tart tisztogatásokat: több tucat bírósági vezetőt menesztett már politikai meggyőződésük miatt, köztük a Varsói Fellebviteli Bíróság elnökét is. Kormányzati kezdeményezésre „függetlenségi és részrehajlás-mentességi” tesztnek vetné alá a bírák egyharmadát, mellyel valójában politikai engedelmességre kívánják őket szorítani. Emellett leváltotta Darius Barski államügyészt, akinek eltávolítását a Legfelsőbb Bíróság törvénytelennek nyilvánította. Ennek ellenére – szintén jogsértő módon – új államügyészt nevezett ki a miniszter.
Tehát nem véletlen, hogy az egyébként Tusk mellett álló politikusok is nagyobb káoszt festenek le jelenleg, mint a Jog és Igazságosság kormányzásának idejében.
