Pesti Srácok

A Telegraph fél év késéssel rájött arra, amit a kurszki betörésről mi megmondtunk

A Telegraph fél év késéssel rájött arra, amit a kurszki betörésről mi megmondtunk

A kurszki betörés összeomlott. Ezt előbb az ukrán vezérkar ismerte be, majd a nyugati média is. Sajnos mindketten csak az elmúlt hét végefelé. Ha olvasnák a PestiSrácok elemzéseit, már az akció kezdetén megtudhatták volna, hogy mi lesz a vége.

Kurszk. Egy világháború menete már megfordult az orosz régióban, most egy másik, elviekben regionális háborút próbáltak ott más irányba terelni, sikertelenül. Bárcsak valaki előre szólt volna, hogy az ukrán betörés tulajdonképpen csak két dologra jó: egyrészt jól mutat a mainstream média címoldalain, hogy már orosz területen zajlanak a harcok. Másrészt az oroszok kézhez kapták a legjobban felkészített ukrán erőket, hogy katlanba zárják és felszámolják őket.

Ami azt illeti volt, aki előre szólt erről. Például ITT, ITT és ITT olvashattak volna róla a szakértők is, ha nem vakítja el őket a hurráoptimizmus. Sajnos több ezer ember életébe került, míg képesek voltak ők és a döntéshozók is felfedezni, hogy mennyire felesleges volt ez a PR-akció. Az orosz csőbúvárok csak a kegyelemdöfést adták meg az ukrán csapatoknak, akik vagy megadták magukat vagy fejvesztve menekültek, míg mára csupán néhány elszigetelt, bekerített hídfőállásban tartják magukat.

Az ukrán fegyveres erők főparancsnoka március 10-én jelentette be, hogy kivonják csapataikat Kurszk megyéből. Szirszkij nyilatkozata azonban enyhén szólva is megkésett volt, hiszen az összeomlás már azelőtt elkezdődött, hogy Kijev elkezdte volna a "visszavonulást". Eleve kilátástalan helyzetben voltak ezek a katonák, akiknek hősiességét azért minden esetre el kell ismerni, hiszen ha a vezérkar és a tapsikoló médiamunkások nem is látták, ők minden bizonnyal tisztában voltak azzal, hogy mi vár rájuk.

PestiSracok facebook image

A politika azonban nem engedte meg a kivonulás elkezdését addig, amíg nem történ meg az első találkozó Zelenszkij és Trump között, mikor pedig az az ukránok számára siralmasan zárult, még inkább görcsösen kapaszkodtak a kiszögellésbe, ekkora azonban Moszkva már bezárta az ostromgyűrűt. Mostanra pedig nyugati média is beismerte, hogy a PR-akció hiba volt.

A Telegraph elemzésében konkrétan ugyanazt mondja, amit mi mondtunk a betörés kezdetekor: az akció egy hazárdírozás volt Kijev részéről, ami hatalmas árat követelt. Most már ők is belátják, hogy a betörésnek katonai értelme nem volt, mindössze azt akarták elérni, hogy a sajtó újabb ukrán győzelmekről számolhasson be. A probléma csak az, hogy bár a Telegraph megkésve, de felismerte a valóságot, azt azonban nem hajlandóak beismerni, hogy ennek a vérfürdőnek valahol ők is a felelősei.

Nem tartott volna ennyi ideig a kudarcra ítélt hadművelet, ha a nyugati média nem reklámozza hatalmas sikerként még az utolsó napokban is minden címlapján az eseményeket. Nekik szólt a reklám, nekik szólt a propaganda, ezért haltak meg feleslegesen az ukrán katonák. Hogy valaki egy jólfűtött szerkesztőségben megírhassa azt, amit Kijev akart...

Fotó: Képernyőfotó;

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)