Népszerűtlenségi verseny zajlik, botrányról botrányra halad a kampány – Ki nyerheti meg a lengyel elnökválasztást?

Különösen nagy várakozással indul a lengyel elnökválasztás hajrája. Röpködnek a közvélemény-kutatások eredményei, többnyire hasonló adatokkal, igaz, volt olyan hét, amikor hol a Jaroslaw Kaczinsky-féle PiS jelöltje, Karol Nawrocki, hol a Donald Tusk-féle PO jelöltje, Rafal Trzaskowski vezetett. Egy valami azonban közös ezekben a felmérésekben: Slawomir Mentzen, a Konfederacja államfőaspiránsa nem is szerepel ezekben, pedig a két esélyes mindent megtesz annak érdekében, hogy ne nyerje meg a választást. Lakhatási ügy, válságkezelési kudarc, a menetrendszerű beavatkozási kísérletek, és amiért mi magyarok haragudhatunk a PiS-re – lássuk, mi folyik lengyel barátainknál, néhány nappal a május 18-i választás előtt!
Kezdjük a legfrissebb felméréssel, amelynek készítőjét mind a liberális Rzeczpospolita, mind a jobboldali Do Rzeczy függetlennek minősítette. A Research Partner csütörtökön közzétett adatai alapján – amelyeket az elnökjelöltek közötti tévés vita után közvetlenül mértek – a válaszadók 32,4 százaléka szavazna Trzaskowskira, 24,8 százaléka Nawrockira, míg csupán 11,8 százaléka Mentzenre.
Hasonló eredményt jósol a lengyel IBRiS is, amely 15 százalékpontos előnyt feltételez Trzaskowskinak – igaz, utóbbit érdemes a helyén kezelni, ugyanis a kutatócég azzal a Rzeczpospolitával kötött partnerségi megállapodást, amely rendre Donald Tusk kezére szeret játszani. Mindenesetre ebből a kutatásból is jól kiolvasható, mekkora bajban van a PiS-jelöltje.
Pláne annak fényében, ha belegondolunk, hogy ez az arány egy hete csaknem 29-27 volt még a PiS-jelöltje javára.

Vagyis felvetődik a kérdés, mi történhetett Nawrockival és kampányával, ha ekkorát fordult a világ?
Hiteltelenség, csalás – és Simion
A válasz többek között a már említett televíziós vitában keresendő. Egyrészt a PiS jelöltjének nem sikerült épkézláb válaszokat adnia arra, hogyan igyekezne megállítani Lengyelország népességének csökkenését.
Másodsorban úgy bizonygatta, hogy nem küldene lengyel katonákat Ukrajnába, hogy jelölőszervezete, a Lengyel Jog és Igazságosság korábban folyamatosan hangoztatta ukránpártiságát, és nem egyszer felmerült, hogy a NATO-val karöltve küldene kontingenst Volodimir Zelenszkijéknek.
Természetesen ez a vitában is feltűnést keltett, és amikor Nawrockit szembesítették a Morawiecki-kormány túlzott ukrajnai támogatásával, csak hebegett-habogott nagy nyilvánosság előtt.
És ha ez nem lenne elég, a vita nagy része az úgynevezett lakhatási botrányával volt tele.
Ugyanis a sajtóhírek szerint Nawrocki nem írta bele a vagyonnyilatkozatába, hogy a valóságban hány lakás tulajdonosa, sőt mi több, a gyanú szerint a be nem vallott ingatlanok közül az egyiket egy rokkantnyugdíjas gondozásáért cserébe szerzett.
Az említett férfi ráadásul bizonyítottan egy idősek otthonában él, hivatásos ápolók felügyelete mellett.
Több nap bujkálás után Nawrocki szerdán sajtótájékoztatót tartott, ahol kijelentette, hogy legálisan vásárolta meg az említett lakást, de feleségével együtt jótékonysági célra fogják felajánlani. A rendkívül kínosra sikerült sajtótájékoztató egy nagyszerűen indult kampány teljes csődjét jelentette. És akkor még a tévévitán való szereplése a fasorban sem volt.
De hol volt még a vége? Nawrocki ugyanis tényleg igyekszik mindenkit magára haragítani – még minket, magyarokat is. Az RMF24 beszámolója szerint a zabrzei kampányfórumon megjelent George Simion, az AUR vezetője is, akit bizonyára nem kell bemutatnunk senkinek.
A PiS és az AUR az Európai Konzervatívok és Reformerek nevű uniós pártcsalád jóvoltából jól ismerik egymást, azt azonban álmunkban sem gondoltuk volna korábban, hogy az egy napon lezajló román és lengyel elnökválasztás e két jelöltje egymásnak fog kampányolni.
És hát mondanunk sem kell, Simion szélsőségessége miatt komoly támadást kapott Nawrocki nemcsak ellenfeleitől és a baloldali sajtótól, de még a sajátjaitól is.
Ráadásul nemcsak Nawrocki nézhet szembe a vereséggel járó lebőgés veszélyével; kudarca magával ránthatja Kaczinskyék pártját is.

Tusk kormányzását sem díjazzák a lengyelek
Ennek ellenére nem dőlhet hátra Trzaskowski sem, pláne annak fényében, hogy minden bizonnyal nem lesz meg az abszolút győzelemhez szükséges 50 százalékos támogatottsága.
Vagyis a május 18-i elnökválasztás után újabb fordulót tarthatnak meg, amely alatt a második helyen valószínűleg bejutó Nawrocki akár össze is szedheti magát, és elfeledtetheti kampányának kudarcát.
Akik biztosra veszik Trzaskowski győzelmét, pengeélen táncolnak, ugyanis semmi sem biztos. A hatalomnak nem a legjobbak a nézettségi mutatói. Donald Tusk kormányának ellenzői bárkire szavaznak, csak Trzaskowskira nem. Még két hét van az igazi kampányra
– hűtötte le a kedélyeket Jarosław Flis, a Jagelló Egyetem szociológusa.
Különösen annak fényében igaz ez, hogy a gazdasági mutatók nagyon is Tusk gyenge kormányzására világítanak rá, amit a hétköznapi emberek közvetlenül éreznek az életükben.
A munkanélküliség rátája dinamikusan halad felfelé, néhány hónap alatt csaknem 10 százalékra nőtt, meghaladva ezzel többek közt a négy évvel ezelőtti szintet – amely szintén elősegítette a PiS bukását.
(Öröm az ürömben, hogy a 2008 és 2013-as szintet minden jel szerint nem fogja meghaladni, amikor is 40 és 49 százalék között mozgott a munkanélküliek aránya.)
A lengyel élelmiszeripar-termelés sem áll jobban, már három százalékkal marad el az előző havi adatokhoz képest, és a kiskereskedelmi termelés is összességében mínusz 8,8 százalékos hatékonyságú.
Az infláció mértéke pedig hamarosan elérheti a hét százalékot is.

Egy szó mint száz, minden mutató Tuskék ellen szól, ám láthatóan Nawrocki sem tündököl, pedig minden esélye meg volt rá.
És akkor még nem beszéltünk a lengyel államfőválasztás „fekete lováról”, Slawomir Mentzenről. Ahogyan azt a PestiSrácok korábban részletesen elemezte, a jelölt aktivitásban bizony lekörözi a két nagy pártot, amelyben a Konfederacja elnökének fiatal kora is közrejátszik. Mentzen a harmincnyolc évével ugyanis fiatalnak számít Tusk és Kaczyński között, nem véletlen, hogy a harminc év alattiak többsége egyértelműen Mentzenre szavazna.
Ez és az ebből fakadó dinamikus népszerűségi növekedés dacára Mentzen nem tud beleszólni az elnökválasztásba, de láthatóan nem is ez a célja. A kampány időszakot saját bevallása szerint is hosszú távú lehetőségként használja, amelynek haszna a 2027-es parlamenti választás során mutatkozhat meg.

Csak a szokásos: a külföldi beavatkozás
És akkor jöjjön a hazánkban is jól ismert csavar. Bizony, a lengyelek sem ússzák meg, hogy külföldről beavatkozzanak a választásukba, és milyen érdekes, az Opoka lengyel lap szerint ezzel Rafal Trzaskowski népszerűsítését akarták elérni.
A lengyel Tudományos és Akadémiai Informatikai Hálózat (NASK) szerdán jelentette be, hogy kísérletet tettek a választási kampányba való beavatkozásra Facebookon megjelenő, külföldi finanszírozású politikai hirdetések formájában.
A kampányban részt vevő hirdetési fiókok az elmúlt hét napban többet költöttek politikai anyagokra, mint bármelyik választási bizottság.
A tevékenységek látszólag az egyik jelölt támogatását és mások hiteltelenítését célozták, a reklámkampányok pedig különösen Rafał Trzaskowskit, Karol Nawrockit és Sławomir Mentzent érintették
– írták közleményükben.
A Wirtualna Polska viszont meg is nevezte, kik állhatnak a beavatkozási kísérlet mögött. Az Akcja Demokracja alapítvány (igen, annak a bizonyos Action for Democracy-nak a lengyel változata), pontosabban annak alkalmazottja és önkéntesei állnak az interneten közzétett, Trzaskowskit népszerűsítő és versenytársait támadó politikai hirdetések mögött.
Az elnöke egy olyan férfi, aki néhány héttel ezelőtt még egy Polgári Koalíciós képviselő asszisztense volt, 2020-ban pedig Varsó polgármesterétől kapott kitüntetést
– írta a lap.
A lengyelek körében ez az ügy (is) rendesen kiverte a biztosítékot, ráadásul két nappal a választások előtt.
Ám mivel Trzaskowski legnagyobb szerencséjére a PiS jelöltje is béna kacsaként mozog a kampányában, úgy vághatnak a jelöltek az elnökválasztásnak, hogy mindketten eléggé népszerűtlennek számítanak.
Bárki is nyeri az elnökválasztást, a következő ciklust már nem éri meg politikai értelemben.
Kiemelt kép: A 2025-ös lengyel államfőválasztás esélyesei: Karol Nawrocki, Rafal Trzaskowski és Slawomir Mentzen. Fotó: Kraków Wyborcza