Pesti Srácok

Két meghatározó tagállam női vezetőjét lehetetleníti el a mainstream, Brüsszel mégis azon hüledezik, miért fordulnak el a nők a demokráciától

Két meghatározó tagállam női vezetőjét lehetetleníti el a mainstream, Brüsszel mégis azon hüledezik, miért fordulnak el a nők a demokráciától

Az európai demokrácia cserben hagyja a nőket – kesereg a 2024-es EP-választások statisztikájára hivatkozva a Politico. Miközben az Unió vonatkozó jelentésében az oroszoktól kezdve az internetes agresszióig szinte minden indokot felsorolnak, miért is fordulnak el a nők a demokrácia gyakorlásától, az AfD-s Alice Weidel és Marine le Pen politikai ellehetetlenítéséről valamiért megfeledkezik a cikk. Igaz, ők jobboldaliak. Tehát nem igazi nők. Ha a patrióta női választókat is kihagynák a felmérésekből, talán nem is lenne olyan rémisztő az uniós demokrácia képe...

Marine le Pent bíróságon hurcolták meg, amiért pártjának egyik uniós alkalmazottja (egyébként egy nő) állítólag politikai tevékenységet folytatott a brüsszeli ügyek intézése helyett. Németországban, egy szintén meghatározó uniós tagállamban Alice Weidel pártját, az AfD-t helyezték nemzetbiztonsági megfigyelés alá. A német balliberális holdudvar jelenleg azon ügyködik, hogy ellehetetlenítsék a párt indulását a választásokon.

Ha már mindenképpen számít, férfi e vagy nő, aki egy pártot, vagy országot vezet, lássuk be, komoly feminista előrelépés lenne, ha két újabb meghatározó uniós tagállamot irányítanák nők. Így ugyanis Olaszország mellé Németország és Franciaország is felzárkózhatna. Igen ám, de mindhárom nő vezető szuverenista, patrióta elveket vall. Ebben az esetben három olyan nő kerülne országos vezető pozícióba, akik a három szuvernista EP-frakcióban is vezető szerepet visznek. Így viszont már nem is annyira számít, hogy nők. Őket szabad ellehetetleníteni.

Mindezek fényében érdekes az az unió által közreadott, és a Politico brüsszeli szócső által szemlézett tanulmány, amely megállapítja, a 2024-es EP-választásokon visszaesett a nők részvételének aránya.

PestiSracok facebook image

A dokumentum számai szerint például jelentős csökkenés tapasztalható a fiatalabb szavazók részvételi arányát tekintve, holott több tagországban 16 évre csökkentették a szavazási korhatárt. Általánosságban, a nők részvételi aránya egy százalékponttal csökkent a 2024. júniusi parlamenti választásokon a 2019-es előző választásokhoz képest. És bár a nők parlamenti képviselete több mint kétszeresére nőtt az 1979-es első közvetlen választások óta,

A tanulmányban úgy vélik, aggodalomra ad okot, hogy a kampánykörnyezet ellenségesebb volt a választásokon induló nőkkel, mint a férfiakkal szemben. Egyes országokban a női jelöltek nem kaptak egyenlő televíziós médiafelületet, miközben „különösen ki voltak téve” az erőszaknak, a zaklatásnak és a megfélemlítésnek a kampány során.

– áll a jelentésben. A tanulmány megjegyzi, többet kell tenni a nemek közötti egyenlőség elérése érdekében a politikában „mind uniós, mind nemzeti szinten”.

Persze, értjük. Egy EP-választás nem egyenlő a tagországok belpolitikai csatározásaival. De sem Ursula von der Leyen, sem Roberta Metsola, sem Kaja Kallas uniós csúcsvezetők nem álltak ki női alapon nőtársaik politikai ellehetetlenítése ellen. Mert patrióták esetében nem számít, ha valaki nő.

Lehet persze csodálkozni, ha a nők ezek után elfordulnak a választásoktól. De készülhetnének olyan uniós felmérések is, ahol a patrióta női választókat egyszerűen kihagyják a képletből. Hiszen, akkor ők sem igazi nők. És akkor nem lesznek olyan rosszak a számok, és nem kellene annyit aggódni az uniós demokrácia miatt.

Forrás: Politico; vezetőkép: MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!