Pesti Srácok

"Magyarország nagyon fontos partnere Lengyelországnak" – felélesztené a V4-et és feltételekkel támogatná Ukrajnát Karol Nawrocki

"Magyarország nagyon fontos partnere Lengyelországnak" – felélesztené a V4-et és feltételekkel támogatná Ukrajnát Karol Nawrocki

Először adott nemzetközi interjút a nemrég megválasztott lengyel elnök, Karol Nawrocki. A beszélgetésben többek között szóba került, hogy az államfő szívesen megismerkedne Orbán Viktorral, újjáélesztené a Visegrádi Négyek együttműködését, és hogy az ukrajnai háborúban bár Ukrajna mellé áll, de nem feltételek nélkül. A "hogyanra" és a "mikorra" viszont egyelőre nem derült fény.

Terjedelmes interjút adott Karol Nawrocki a Mandinernek. Lengyelország új elnöke elsősorban arról beszélt, hogy nehéz hat hónap áll mögötte, ami a rendszerváltás utáni lengyel történelem legsúlyosabb kampányát illeti. Mint mondta, végül ezt sikerült kibírnia.

– hangsúlyozta Nawrocki.

PestiSracok facebook image

Az elnökválasztás megnyeréséről azt mondta, „kampányidőszakról, kampányidőszakra, hónapról hónapra a lengyelek hangjává” vált.

Nagy tervek Lengyelországban

Nemzetét úgy definiálta, mint amely „ha látja a liberális és pénzügyi elitek elkötelezettségét, az Európai Unió nyomását a lengyel állami szerveken, a mezőgazdasági vállalkozásainkon, az iskoláinkon, felébred a vágy a szabadság és a szuverenitás iránt.

Lengyelország stratégiai jövőjéről azt mondta, olyan nagyprojektek mentén gondolkodnak, mint például az új központi repülőtér és közlekedési csomópont.

– fejtette ki Karol Nawrocki.

Az Európai Unióról elmondta, a szervezetnek szuverén nemzetek gazdasági szövetségének kellene lennie.

S ahogyan utalt rá, most az unió máshogy működik: míg hazánkban jogállami eljárások sorát indítják a brüsszeli vezetők, „teljesen csendben maradtak a jogállamsértések kapcsán.”

Visszahozná a lengyel – magyar kapcsolatokat

A lengyel elnök arról is beszélt, hogy a közös múlt és a közép-kelet-európai együttműködés összeköti Lengyelországot és Magyarországot egymással.

– mondta, majd a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete egykori elnökeként üdvözölte a magyar testvérszervezet két történészét, Földváryné Kiss Rékát és Máthé Áront.

Vagyis innen érződik, Karol Nawrocki nincs híján a magyar kapcsolatoknak annak ellenére, hogy – mint mondta – nem ismeri személyesen Orbán Viktort.

Ugyan azt elárulta, hogy újjáélesztené a Visegrádi Csoportot (V4) és fenntartaná a NATO keleti szárnyának, illetve a Bukaresti Kilencek (B9) erejének építését, az viszont nem derült ki, hogy hogyan.

Nawrocki ugyanis nem utalt arra – és az újságíró sem kérdezett rá a cikk tanúsága szerint –, hogy tervezi-e felvenni a kapcsolatot a lengyel elnök akár a magyar miniszterelnökkel, akár Sulyok Tamás köztársasági elnökkel, akár a V4, akár a B9-ben betöltött álláspont előremozdítása ügyében.

Ukrán támogatás – de feltételekkel

Pedig lenne miről egyeztetni. Nawrocki elődje, Andrzej Duda ugyanis feltétel nélkül támogatta Ukrajna katonai támogatását – Csehországgal és egy rövid ideig Szlovákiával egyetemben –, ami nem teljesen egyezett a magyar kormány álláspontjával, így lényegében szét is esett a Visegrádi Négyek együttműködése.

Nawrocki az interjúban ugyan szintén felmondta az ukrán álláspontot. Ismertette, hogy büntetőeljárást indított ellene a Kreml, és mint mondta, a lengyel államnak „támogatnia kell Ukrajnát stratégiai és geopolitikai szempontból”, mert a „legnagyobb fenyegetést <…> az egész régió számára az Orosz Föderáció jelenti.”

Ám elődjétől eltérően azt is kijelentette:

Nawrocki többször hangsúlyozta, hogy Ukrajna támogatása nem lehet feltétel nélküli.

Mindent összegezve bár Nawrocki közelebb van a magyar állásponthoz, mint elődje, Andrzej Duda, nem zárta ki az ukrán katonai támogatásokat.

Az azonban még a jövő zenéje, hogy mikor kezd neki ennek a munkának, illetve mikor tervez egyeztetni nemcsak a magyar, hanem a csoportosulás másik két tagjával, Csehországgal, és Szlovákiával.

Kiemelt kép: Karol Nawrocki. Fotó: MTI/EPA-PAP/Leszek Szymanski

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)