Pesti Srácok

Balhé Ausztriában: elismerte a bíróság a saría jog érvényesülését

Balhé Ausztriában: elismerte a bíróság a saría jog érvényesülését
Saría. Fotó: MTI/EPA/Raihal Fajri

Miközben a világ az alaszkai csúcsra és a washingtoni tárgyalásokra figyel, Ausztriában egy különös ítélet borzolja most a kedélyeket. Egy osztrák választottbíróság a saría jogot tekintette döntésekor mérvadónak egy polgári eljárásban, amit az állami szerv végül helybenhagyott. A kritikusok joggal tarthatnak attól, hogy ez az ítélet precedensteremtő lehet, és kiszoríthatja Ausztria alkotmányában foglalt törvénykezéseit is.

Az express.at osztrák lap azt írta, két Bécsben élő, feltehetően migráns hátterű férfi megállapodott abban, hogy szerződéses vitáikat az iszlám – konkrétan az „Ahl asz-Szunna wal-Dzsáma'a”, vagyis a szunnita – jog alapján rendezik.

A bécsi választottbíróság az egyik férfi ellen döntött, akit később 320 000 euró megfizetésére köteleztek. Mivel a döntésbe nem nyugodott bele a férfi, ezért az állami Polgári Jogi Ügyek Tartományi Bíróságához fordult, amely a legnagyobb megdöbbenésre helyben hagyta a választottbíróság ítéletét.

Vagyis egy olyan precedensteremtő döntés született, amelyben Ausztriában nem feltétlenül kell a bécsi parlament által meghatározott törvényeket betartani, elég a saría jogra hivatkozni.

De mi is ez a választottbíróság, amelynek döntését sikerült helybenhagynia a tartományi bíróságnak?

Fontos leszögezni, hogy Bécs – hasonlóan Párizshoz és Stockholmhoz – nemcsak állami, hanem „független” magánbíróságokból is áll, amelyet szintén igénybe vehetnek a felek vitás ügyek, elsősorban polgári peres eljárások rendezésére. Ez egy alternatív vitarendezési forma, amelynek során a felek a döntést egy vagy több „választottbíróra” ruházzák át ahelyett, hogy állami bírósághoz fordulnának. Az ítélet csak akkor „jogerős”, ha mindkét fél elfogadja a döntést, és nem fordul az állami szervhez. 

Mivel sem a választottbírósági eljárások, sem annak ítéletei általában nem nyilvánosak, így adott a visszaélés lehetősége.

Visszatérve a botrányt okozó ítéletre, a lap leszögezte: a bíróság egyáltalán nem vizsgálta a tartalmat, mert az világossá tette, nem az ő hatásköre megvizsgálni, hogy mely iszlám jogi szabályokat alkalmazták valójában.

Nem véletlen, hogy heves reakciókat váltott ki a döntés: az ügyvédek és a polgárok egyaránt azon tűnődnek, hogy Ausztria vajon utat nyit-e a saría jog lassan történő elismerésének. A kritikusok máris figyelmeztetnek: ha az iszlám jog alkalmazható a szerződésekben, egy veszélyes párhuzamos igazságszolgáltatási rendszer kialakulása fenyeget Bécs szívében.

Kiemelt kép: Saría. Fotó: MTI/EPA/Raihal Fajri

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

GEOrgPOLITIKA – Új háború lehet a Közel-Keleten?

Ps TV 2023 augusztus 30.
Az amerikai kormány úgy döntött, hogy visszaadja az afgán tálib kormánynak a „befagyasztott” pénzeket, amelyet még Hamid Karzai kormánya helyezett el amerikai bankokban. A radikális iszlamisták ismételt hatalomra jutása után az USA és nyugati szövetségesei nagyjából 3,7 milliárd dollárt tartottak vissza. Most humanitárius okokra hivatkozva elkezdték pénzelni az új kabuli kormányt. Ez sokkolta magukat az afgánokat is, hiszen két ősellenségről beszélünk. Azt elfelejthetjük, hogy ez a szeretetről szól, ezt még a német hírszerzők is látják. Berlini titkosszolgálati körökből röppent fel a hír, hogy az USA fel akarja használni a tálibokat az Irán elleni harcra. Ha nem is rögtön egy proxyháborúban kell gondolkodni, de kisebb összecsapásokban a nagyjából 900 km hosszú határszakaszon. Erre az elmúlt hetekben már volt példa halálos áldozatokkal mindkét oldalon.