Pesti Srácok

Én drónom, te drónod az ő drónja

Én drónom, te drónod az ő drónja

Hát akkor ragozzuk a Lengyelországba tévedt robotrepülőkről kiderült tényeket: A NATO (de legfőképpen Varsó) szerint a drónok Oroszországból érkeztek és durván megsértették a lengyel és ezzel az Észak-Atlanti-Szövetség légterét. A balti országok hisztérikusan már a harmadik világháborút vizionálják, a lengyelek tombolnak, a németek katonákat küldenek a NATO keleti szárnyának a megerősítésére (és persze ők is toporzékolnak). A drónok száma is kétséges (valahol 19 és 26 között), állítólag a belorusz légvédelem is lelőtt párat, mielőtt azok beléptek volna a lengyel légtérbe.

Ami engem az egészben zavar, látván itt a fronton az orosz haditechnikát, az a tákolmányok, a szigetelőszalaggal megszerelt gépek és az a tény, hogy az oroszok olyan drónokat vetnek be, amelyek hatótávolsága maximum 700 km. Akkor, hogy az ördögbe tudták volna közel ennek a dupláját megtenni? Átrepülni Ukrajnán, Beloruszon és mélyen behatolni Lengyelországba, na ez valahogy nem áll össze nekem. Miért pont a szigetelőszalaggal összeragasztgatott eszközök tudtak ilyen hatalmas távolságot megtenni és miért nem az intakt, a gyárból kikerült vadiúj és rettegett „Rubicon” típusú drónok?

Újrahasznosíthatták a befogott orosz drónokat

Ismerve az orosz haditechnikát, mivel ez már a második túrám a frontra kétségeim támadtak a sztorival kapcsolatban. Én akkor láttam ilyen összetört robotrepülőket, amikor Donyeckben voltam és ott speciális, elektronikus fegyverekkel szakítják meg a drónok rádiójelét. Van, hogy sikerül a drónt épségben leszállítani, de az esetek többségében az eszköz károkat szenved, általában a vízszintes vezérsíkok, azaz a szárnyak törnek le. Az ilyen drónokat, elméletileg javítás után újra hadba lehet állítani. Nyilván át kell programozni a vezérlést és megfelelő rádiófrekvenciával lehet őket irányítani.

Zelenszkij be akarja rángatni a NATO-t a háborújába

Ergo bennem felmerült a kérdés, hogy nem lehetséges-e az, hogy az ukránok befogott orosz drónokat összetákoltak szigetelőszalaggal és elszállították őket a lengyel határ közelébe, majd szabadjára engedték őket konkrét cél nélkül, csak hogy minél mélyebben behatoljanak a légtérbe. Zelenszkij már többször megpróbálta belerángatni a NATO-t ebbe a konfliktusba. Amikor 2 éve az őskövület, szovjet időkből származó ukrán drón lezuhant egy lengyel farmra és megölt két ott dolgozó férfit, akkor is megpróbálták az esetet Oroszországra kenni, csak, hogy a radar nem hazudik. Egyértelműen meg lehetett állapítani, hogy a fegyvert az ukránok indították. Most (már ha igazam van) kifinomultabban próbálkoztak és „újrahasznosított” orosz robotrepülőkkel próbálkoznak. Az orosz védelmi tárca már jelezte, hogy az ilyen típusú drónjaik maximum 700 km távolságot tudnak megtenni, ergo lehetetlen, hogy ezeket a frontvonalról indították. Moszkva kész tárgyalni az esetről Varsóval. Tény, hogy a technika néha elromlik, ez érvényes a drónokra is. Az, hogy 1-2 drón elszabadul és célját vesztve addig repül, amíg le nem zuhan az elképzelhető, de nem tizenkilenc, plusz még a Beloruszban lelőttek. Ez nagyon nem valószínű.

Persze a balliberális sajtó rögtön tényként közölte, hogy az oroszok tesztelik a NATO-t, már mindenki készül a harmadik világháborúra, az oroszok le akarják rohanni Európát,... Berántották a „bullshit generátort” Budapesttől Berlinig.

 

Ajánljuk még

Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve

Exkluzív 2023 január 7.
A Hunnia-ügy tizenhét vádlottja közül hétnek adott kegyelmet a közelmúltban Novák Katalin köztársasági elnök. Tíznek nem, azaz esetükben a döntést elhalasztotta. Budaházy Györgynek, a 2006-os nemzeti ellenálás vezéralakjának az újév nem hozta el a szabadságot. A háromgyermekes gépészmérnök édesapa 2009 óta áll büntetőeljárás alatt, a legsúlyosabb terrorváddal olyan események miatt, amelyek a gyurcsányi rendőrterror idején történtek és amelyekben egyetlen ember haja szála sem görbült meg. Amikor Budaházyt először elvitték a rendőrök, a legkisebb lánya mindössze 3 éves volt. Három gyermek nőtt fel úgy, hogy az édesapa fontos helyzetekben, amikor szükség lett volna egy apára, nem lehetett mellettük. A PestiSrácok.hu exkluzív riportjában most ők, a családtagok mesélnek: Bernadett, a feleség, akinek össze kellett tartania a családot; Villő, akinek kisgyermek korában konkrétan nélkülöznie kellett az apát; Boglárka, az NB I-es röplabdázó, aki éveken át hiába nézett a lelátó felé, édesapja büszke tekintetét keresve; és Botond, aki a közös filmnézésekre, íjászatokra emlékezve merített erőt, amikor tizenévesen neki kellett lennie a férfinak a családban, az erőt tartani édesanyjában és húgaiban. A közgazdász feleség ma egy ügyvédi irodában dolgozik, a két nagyobb gyermek egyetemre jár, élsportoló, a legkisebb még gimnáziumba – minden nehézség ellenére olyan emberekké váltak, akikre édesapjuk büszke lehet.