Pesti Srácok

Bővítés igen, Ukrajna már nem annyira - Brüsszel korántsem lehet magabiztos

Bővítés igen, Ukrajna már nem annyira - Brüsszel korántsem lehet magabiztos

Az EuroBarométer az uniós bővítés kapcsán külön is közreadott egy friss felmérést. Ebben több más ország mellett Ukrajna uniós tagsága is előkerült, korántsem olyan meggyőző eredményekkel, ahogyan az Brüsszelből hallatszik.

Az EuroBarométer legfrissebb jelentése külön fejezetet szentelt a bővítés kérdésének. Szerencsére itt kevésbé lehet manipulálni az egyes kérdéseket, így a válaszok is tisztább képet nyújtanak. Utóbbiak kifejezetten a bővítés és Ukrajna uniós tagsága támogatottságának összehasonlítása miatt lesz lényeges.

ukrajna uniós tagsága
Az EU bővítésének támogatottságáról mertek diagrammot készíteni, Ukrajna uniós tagsága kapcsán már nem...


Az unió polgárai alapvetően bővítéspártiak

Nincs is sok mindent magyarázni a fenti ábrán, amely szerint az Európai Unió országai átlagosan 56 százalékban támogatják, vagy inkább támogatják az unió bővítését, és 36 százalékuk utasítja el kisebb, nagyobb mértékben. Ilyen számok mellett óvatosan kijelenthető, hogy az európai országok általánosságban bővítéspártiak.

Magyarország nagyjából a középmezőnyben szerepel, hazánkban 64 százalék támogatja a bővítést és 29 százalék utasítja el. Az adatainkra még visszatérünk, de előbb nézzük meg a legszkeptikusabb országokat, akik között ott találjuk Németországot és Franciaországot (!), és Olaszország is az uniós átlag alatt marad a bővítés támogatásában. Szám szerint (százalékban, támogatja/ellenzi):

  • Franciaország 43 / 48 
  • Csehország 43 / 53 
  • Ausztria 45 / 50 
  • Németország 49 / 47 
  • Olaszország 53 / 43

A bővítés jó, Ukrajna neccesebb

Különösen érdekes megnézni a bővítéssel kapcsolatos óvatos uniós szimpátiát, és azt összevetni például Ukrajna csatlakozásának kérdésével. Ebből látszik ugyanis, hogy nem minden válaszadó érti ugyanazt a csatlakozó országok támogatása alatt. (A felmérés különben konkrétan Montenegró, Törökország, Észak-Macedónia, Albánia, Ukrajna, Moldova, Grúzia, Koszovó és Bosznia-Hercegovina esetében kérdez rá a csatlakozás támogatására). Azt látjuk, hogy uniós átlagot tekintve 52 százalék támogatja, míg 41 százalék elutasítja az ukrán csatlakozást. Magát a bővítést viszont átlagosan 56 százalékban támogatják, míg 36 elutasítják az uniós polgárok. Azaz Ukrajna támogatottsága alacsonyabb a bővítés általános támogatottságánál, viszont magasabb az elutasítottsága, tehát Ukrajna uniós tagsága koránt sem olyan elfogadott Európában. 

Még csak nem is Magyarország az ukrán csatlakozás legnagyobb ellenzője

Nézzünk pár országot, ha már azt feltételeznék, hogy Magyarországon a legnagyobb az elutasítottsága az ukrán uniós tagságnak. Mi tagadás, hazánkban 30 százalék támogatja, 64 elutasítja Ukrajna csatlakozását. (Még egyszer, az uniós átlag: 52 százalék támogató, 41 ellenző.) Ugyanakkor Csehország még Magyarországon is túl tesz, hiszen ott 28 százalék áll az ukrán uniós csatlakozás mellett és 64 százalékuk elutasító. Ezt jó, ha megjegyzik maguknak az ukránok is. 

Ukrajna uniós tagsága a németek és az olaszok körében sem népszerű

Ráadásul itt van még néhány másik beszédes ország számokban (a számok százalékban értendők, támogatók/ellenzők):

  • Olaszország 45-51
  • Németország: 47-47
  • Franciaország: 48-44
  • Lengyelország: 51-42
  • Szlovákia: 48-44
  • Ausztria: 40-54

Tehát az látszik, hogy a legjelentősebb uniós tagországokban sem éri el Ukrajna uniós tagságának támogatottsága az 50 százalékot, amit az ukránmániás lengyelek is éppen hogy csak meg tudtak ugrani. De meglepetésre még ők is az uniós átlag alatt maradnak a támogatás terén. Közép-Európában, a térségünkben pedig vitathatatlanul magas az ukrán csatlakozás elutasítottsága.

 

Megártott a Szulejmán...

Hazánkra visszatérve örömmel látható, hogy Szerbiát, Boszniát, Észak-Macedóniát az uniós átlagon felül is erősen támogatjuk a csatlakozásban. Azon viszont erősen el kell gondolkodni, hogy a magyar társadalom 58 százaléka támogatja Törökország uniós csatlakozását. Talán túl sok volt a Szulejmán, és túl kevés a Hunyadi a tévében, és túl alacsony szintű a magyar oktatás színvonala. Ezen nagyon komolyan dolgozni kell...

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.