Pesti Srácok

Bővítés igen, Ukrajna már nem annyira - Brüsszel korántsem lehet magabiztos

Bővítés igen, Ukrajna már nem annyira - Brüsszel korántsem lehet magabiztos

Az EuroBarométer az uniós bővítés kapcsán külön is közreadott egy friss felmérést. Ebben több más ország mellett Ukrajna uniós tagsága is előkerült, korántsem olyan meggyőző eredményekkel, ahogyan az Brüsszelből hallatszik.

Az EuroBarométer legfrissebb jelentése külön fejezetet szentelt a bővítés kérdésének. Szerencsére itt kevésbé lehet manipulálni az egyes kérdéseket, így a válaszok is tisztább képet nyújtanak. Utóbbiak kifejezetten a bővítés és Ukrajna uniós tagsága támogatottságának összehasonlítása miatt lesz lényeges.

ukrajna uniós tagsága
Az EU bővítésének támogatottságáról mertek diagrammot készíteni, Ukrajna uniós tagsága kapcsán már nem...


Az unió polgárai alapvetően bővítéspártiak

Nincs is sok mindent magyarázni a fenti ábrán, amely szerint az Európai Unió országai átlagosan 56 százalékban támogatják, vagy inkább támogatják az unió bővítését, és 36 százalékuk utasítja el kisebb, nagyobb mértékben. Ilyen számok mellett óvatosan kijelenthető, hogy az európai országok általánosságban bővítéspártiak.

Magyarország nagyjából a középmezőnyben szerepel, hazánkban 64 százalék támogatja a bővítést és 29 százalék utasítja el. Az adatainkra még visszatérünk, de előbb nézzük meg a legszkeptikusabb országokat, akik között ott találjuk Németországot és Franciaországot (!), és Olaszország is az uniós átlag alatt marad a bővítés támogatásában. Szám szerint (százalékban, támogatja/ellenzi):

  • Franciaország 43 / 48 
  • Csehország 43 / 53 
  • Ausztria 45 / 50 
  • Németország 49 / 47 
  • Olaszország 53 / 43

A bővítés jó, Ukrajna neccesebb

Különösen érdekes megnézni a bővítéssel kapcsolatos óvatos uniós szimpátiát, és azt összevetni például Ukrajna csatlakozásának kérdésével. Ebből látszik ugyanis, hogy nem minden válaszadó érti ugyanazt a csatlakozó országok támogatása alatt. (A felmérés különben konkrétan Montenegró, Törökország, Észak-Macedónia, Albánia, Ukrajna, Moldova, Grúzia, Koszovó és Bosznia-Hercegovina esetében kérdez rá a csatlakozás támogatására). Azt látjuk, hogy uniós átlagot tekintve 52 százalék támogatja, míg 41 százalék elutasítja az ukrán csatlakozást. Magát a bővítést viszont átlagosan 56 százalékban támogatják, míg 36 elutasítják az uniós polgárok. Azaz Ukrajna támogatottsága alacsonyabb a bővítés általános támogatottságánál, viszont magasabb az elutasítottsága, tehát Ukrajna uniós tagsága koránt sem olyan elfogadott Európában. 

Még csak nem is Magyarország az ukrán csatlakozás legnagyobb ellenzője

Nézzünk pár országot, ha már azt feltételeznék, hogy Magyarországon a legnagyobb az elutasítottsága az ukrán uniós tagságnak. Mi tagadás, hazánkban 30 százalék támogatja, 64 elutasítja Ukrajna csatlakozását. (Még egyszer, az uniós átlag: 52 százalék támogató, 41 ellenző.) Ugyanakkor Csehország még Magyarországon is túl tesz, hiszen ott 28 százalék áll az ukrán uniós csatlakozás mellett és 64 százalékuk elutasító. Ezt jó, ha megjegyzik maguknak az ukránok is. 

Ukrajna uniós tagsága a németek és az olaszok körében sem népszerű

Ráadásul itt van még néhány másik beszédes ország számokban (a számok százalékban értendők, támogatók/ellenzők):

  • Olaszország 45-51
  • Németország: 47-47
  • Franciaország: 48-44
  • Lengyelország: 51-42
  • Szlovákia: 48-44
  • Ausztria: 40-54

Tehát az látszik, hogy a legjelentősebb uniós tagországokban sem éri el Ukrajna uniós tagságának támogatottsága az 50 százalékot, amit az ukránmániás lengyelek is éppen hogy csak meg tudtak ugrani. De meglepetésre még ők is az uniós átlag alatt maradnak a támogatás terén. Közép-Európában, a térségünkben pedig vitathatatlanul magas az ukrán csatlakozás elutasítottsága.

 

Megártott a Szulejmán...

Hazánkra visszatérve örömmel látható, hogy Szerbiát, Boszniát, Észak-Macedóniát az uniós átlagon felül is erősen támogatjuk a csatlakozásban. Azon viszont erősen el kell gondolkodni, hogy a magyar társadalom 58 százaléka támogatja Törökország uniós csatlakozását. Talán túl sok volt a Szulejmán, és túl kevés a Hunyadi a tévében, és túl alacsony szintű a magyar oktatás színvonala. Ezen nagyon komolyan dolgozni kell...

 

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.