Kiderült, milyen sokba kerülne, ha Ukrajna csatlakozna az EU-hoz
Sokakat érdekel, hogy ha már Ukrajna ilyen hamar megkapta az EU tagjelölti státuszát, vajon mennyibe kerülne, ha taggá is válnának. Nem meglepő módon nagyon sokba. Nem véletlenül a német Die Welt lap foglalkozik ezzel a kérdéssel, hiszen a németeknek például 20 százalékkal kellene növelniük a befizetésüket, továbbá a csatlakozás az agrárszektorban is komoly fejfájást okozna az egész EU-ban.
Az International Centre for Defence and Security nevű agytröszt tanulmányán keresztül mutatja be az ukrán EU-csatlakozás pénzügyi vonzatait. Először is: ha Ukrajna ma az EU tagjává válna, rögtön az uniós források legnagyobb kedvezményezettjévé lépne elő, évente mintegy 19 milliárd eurót kapva a közösségtől. A német Institut der deutschen Wirtschaft (IW) intézet is hasonló, évi 18–27 milliárd euró közötti összeggel számol Ukrajna esetében. Az Európai Tanács titkársága pedig 26 milliárd eurós összegre jutott elemzése során. Az EU gazdag államainak emiatt mélyen bele is kellene nyúlnia a zsebeikbe: Németországnak is 20 százalékkal növelnie kellene befizetéseit.
Több forrást tudnának igényelni, mint az összes EU-tagállam összesen
A tanulmány szerzője, Michael Emerson a Weltnek arról beszél: vannak spekulációk arról, hogy mibe kerülne Ukrajna EU-tagsága; például az is terjed, hogy Ukrajna belépésével az eddigi kelet-európai EU-tagok a kifizetések kedvezményezettjei helyett onnantól nettó befizetőkké válnának – a szakértő szerint viszont ez a feltételezés nem megalapozott. Ugyanakkor a Welt is leszögezi, hogy nem lenne egyszerű folyamat Ukrajna EU-n belüli finanszírozása. 2004-től ugyan Nyugat-Európánál szegényebb országok sorát vették fel az EU-ba, de Ukrajna esete teljesen más: egy hatalmas ország, amit éppen háború pusztít, de Spanyolországgal mérhető össze a lakossága és több termőföldje van, mint Olaszországnak. A Welt szerint Ukrajna egymaga több uniós forrást tudna igényelni, mint az összes többi EU-tagállam együttvéve.
A németeknek is többet kellene befizetniük
Ma Lengyelország a legnagyobb kedvezményezettje az EU támogatásainak: 2022-ben több mint 11 milliárd eurót kapott Brüsszel. Mögötte Románia (5,5 milliárd euró) és Magyarország (4,2 milliárd euró) áll. Ukrajna egyértelműen jóval többet kaphatna, mint ezek az országok. Az EU legnagyobb befizetői ma Németország (21,5 milliárd eurós befizetés), Franciaország (9,6 milliárd euró), Hollandia (6,3 millió euró), valamint Olaszország (4,9 millió euró). Az International Centre for Defence and Security szerint Ukrajna csatlakozásával Németországnak mintegy 20 százalékkal, 4,6 milliárd euróval kellene növelnie EU-befizetéseit, míg Franciaországnak mintegy egyharmadával kellene növelnie a befizetést. A tanulmány szerint az EU nettó kedvezményezettjei közül Spanyolország kerülne kellemetlen helyzetbe, ők ugyanis jelenleg még minimálisan pozitív mérleggel részesülnek az EU-pénzekből, de Ukrajna támogatására a tanulmány szerint 1,5 milliárd eurót kellene fordítaniuk, amivel egyértelműen negatívba fordulna a mérlegük.
A legnagyobb kedvezményezettek között vagyunk
Magyarország jelenleg az EU támogatási rendszerének harmadik legnagyobb kedvezményezettje Lengyelország és Románia után. A tanulmány úgy számol, hogy miközben jelenleg 4,2 milliárd euró jár(na) Magyarországnak, addig Ukrajna csatlakozása esetén hazánknak mintegy 0,19 milliárd eurót kellene pluszban fizetnie, vagyis mintegy 5 százalékkal csökkenne a „nyereségünk”, de továbbra is bőven a legnagyobb kedvezményezettek között lenne Magyarország.
Az agrárszektor inná meg a levét
A Welt cikke arra is kitér, hogy az Ukrajnának elméletben járó majdani tagsági támogatások mintegy fele az agráriumba menne majd (ahogy ma is az EU-ban a Közös Agrárpolitika teszi ki a támogatási összegek mintegy felét). Ukrajna csatlakozásával vagy a Közös Agrárpolitika forrásait kellene radikálisan megnövelni, vagy pedig az európai gazdák torkán kellene lenyomni azt, hogy ezentúl jóval kevesebb támogatást kapnak az Ukrajna csatlakozása miatti újraosztás következtében. Az elmúlt hónapok európai gazdatiltakozásai viszont megmutatják, milyen érzékeny téma bármilyen forrásmegvonás a gazdáktól – emlékeztet a Welt. Ezért inkább az EU-költségvetést kellene megreformálni – értsd: jelentősen megnövelni. A tagállamok azonban hagyományosan nem kívánnak jelentősen nagyobb összegekkel hozzájárulni az EU költségvetéséhez, ami ezért sem tud tovább lépni egy jóval magasabb, „európai szuperállami” léthez szükséges főösszegek felé.
A másik nagy kérdés az agrárium területén az olcsó ukrán termények EU-ba való beengedése, és annak következményei. Mit tenne az európai termény- és élelmiszerpiaccal, ha az ukrán termékek akadálytalanul keringenének a közös piacon? Ez a támogatási pénzekhez hasonlóan forró és konfliktusos pont már most is az európai politikában. És marad még egy nagy kérdés a végére: az EU szegényebb régióit ma támogató uniós kohéziós alapokat vajon hogyan rendezné át a már háború előtt is rendkívül szegény, azóta pedig infrastrukturálisan és gazdaságilag romba döntött, háborús zónaként funkcionáló Ukrajna belépése? Erre a kérdésre végső választ a Welt cikke sem mer adni. Azt viszont leszögezik a végén: egy éves 19 milliárd eurós támogatás ugyan sok pénz, de az EU-nak megérné kifizetni Ukrajnáért.
Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/EPA/Bloomberg/Stefan Wermuth
