Brüsszeli ámokfutás: leállíthatja az USA és Katar az LNG-szállításokat
Ha nem ellenőriznék a GIUK-átjárót, akár az Északi Áramlat felrobbantásához hasonló szabotázsakciók valósulnának meg az Atlanti-óceánon vagy akár a Földközi-tengeren. Fotó: MTI
Tetemes bírságok, vállalhatatlan kötelezettségek, kisvállalatok szívatása – ilyen és ehhez hasonló partnerségben gondolkodik az Európai Unió. Nem csoda, hogy a brüsszeli ámokfutástól besokalt Doha és Washington is.
Újabb következménnyel nézhet szembe Brüsszel, miután komoly anyagi veszteséget okoz a vállalatoknak a tavaly bevezetett ellátási láncra vonatkozó törvény. A 2024. július 25. óta hatályos jogszabály kötelezi a nagyvállalatokat – beleértve a jelentős uniós bevétellel rendelkező, nem uniós vállalatokat is –, hogy azonosítsák, dokumentálják és kiküszöböljék az emberi jogi és környezeti kockázatokat a teljes értékláncuk mentén. Az Exxpress azt írta, a jogsértések a globális bevétel akár öt százalékát (!) is kitevő bírságot és polgári jogi felelősségre vonást vonhatnak maguk után; kötelező átalakítási terveket, vagyis „klímautakat” is előírnak.
Mindezek akkora problémát okoznak, hogy az egyébként nem a csóróságukról híres Egyesült Államok és Katar is fellázadt ellene, hiszen még a kisebb vállalatoknak is a nagyvállalatok beszállítóiként mostantól adatszolgáltatásra kell átállniuk. Tekintve, hogy az ellátási törvény bevezetését is önmagában óriási felháborodás övezte, el lehet képzelni, mekkora az elégedetlenség a kisvállalatokat sújtó módosítás után.
Az Egyesült Államok és Katar emiatt ott üt, ahol a legjobban fáj Európának: a gázszállításban. Európa eddig cseppfolyósított gáz (LNG) formájában kapta a fűtőanyagot a két nagy beszállítójától, Évtől függően Európa LNG-szükségletének körülbelül kilenc-tizennégy százalékát Katarból szerzi be; az Egyesült Államok pedig jelenleg a legnagyobb szállító. Még.
Ráadásul az unió nemrég fogadta el a 19. szankciós csomagot, amely teljes tilalmat ír elő az orosz LNG importra. A rövid távú szerződések hat hónapon belül, a hosszú távú szerződések legkésőbb 2027. január 1-jén járnak le.
Brüsszel miatt Katar és az USA is forrong
A nyilatkozatokat nézve nem is reménykedhet másban Brüsszel. Szaad al-Kaabi katari energiaügyi miniszter és Chris Wright amerikai kollégája szokatlanul éles hangvételű levelében az EU államfőinek azt írta, hogy az ellátási törvény „jelentős kockázatot jelent az energiaellátás megfizethetőségére és megbízhatóságára”, veszélyezteti a beruházásokat és a kereskedelmet, sőt „egzisztenciális fenyegetést” jelent az európai ipar versenyképességére.
Figyelmeztetnek az LNG-kereskedelem zavaraira, és azt mondják, hogy a szabályozások aláássák az amerikai, katari és a nemzetközi energiaipar azon képességét, hogy fenntartsák vagy bővítsék partnerségeiket az EU-ban.
"Jelentős változások nélkül nem tudunk üzletelni az EU-ban”
– mondta a Reutersnek Al-Kaabi.
Különösen a szankciók hatálya és mechanizmusa elfogadhatatlan az Egyesült Államok és Katar számára.
Jogi bizonytalansággal, magas megfelelési költségekkel és a beruházásokat lassító kockázatokkal fenyegetnek.
A Reuters szerint mindkét ország a nem EU-s vállalatokra vonatkozó alkalmazás és a büntető rendelkezések eltörlését szorgalmazza, azzal érvelve, hogy ezek jogilag és pénzügyileg túl kockázatossá teszik az LNG-tranzakciókat.
Kiemelt kép: MTI/EPA/Stefan Sauer
