Trump lenyelte Brüsszelt? - Nagy árat fizetünk a kedvező vámtarifáért
Kiválónak semmiképp, de a világ legrosszabb megállapodásának sem lehet nevezni a vasárnap megköttetett Brüsszel-Washington vámmegállapodást. Bár von der Leyenék elérték, hogy "csak" tizenöt százalékos vámot kelljen fizetni az egyébként gazdasági szemmel nézve érzékeny termékekért, nagy árat fizetünk ezért a kedvező tarifáért. Brüsszel ugyanis most ismerte el az amerikai energiafüggőséget.
Rövidtávon igazi patthelyzetet eredményező, végső soron pedig Washington győzelmét előrevetítő megállapodást sikerült kirittyenteni Ursula von der Leyennek vasárnap késő este. Az Európai Bizottság elnöke és Donald Trump amerikai elnök abban egyezett meg egymással, hogy az eredetileg tervezett 30 százalékos büntetővámok helyett az európai termékekre 15 százalékos alapvámot vezet be az Egyesült Államok, így sikerült elkerülni a kereskedelmi háborút.
Brüsszel javára azt lehet még írni, hogy Trump eddig megköttetett vámjai 10 és 50 százalék között mozognak, vagyis a 15 százalék igazán hízelgőnek tűnik. Egyes gyorselemzések arra is utaltak, hogy ez a megállapodás alapokat is adhat egy későbbi, további vámcsökkentésekre irányuló tárgyalásoknak.
Már most olyan stratégiai árukra sikerült vámmentességet kialkudni, amely elsősorban a repülőgép-alkatrészekre és bizonyos mezőgazdasági termékekre vonatkozik.
Ám eddig tartott a pozitívum, és nézzük a megállapodás sötét részleteit, ami viszont korántsem az Európai Unió malmára hajtja a vizet. A 15 százalékos alapvámba ugyanis azok az uniós szemmel nézve nagyon is érzékeny árunak számító termékek is beletartoznak, mint az autók, a mesterséges intelligenciafejlesztéshez elengedhetetlen félvezetők és a gyógyszerek. Ráadásul a megállapodást jól ismerő források azt sem zárják ki, hogy ezen árukra a későbbiekben további adókat is kivethetnek, amely a későbbi egyeztetések függvénye lesz.
De a legfájóbb az, hogy Brüsszel immár nyilvánosan is deklarálja az amerikai függést: az EU ugyanis 750 milliárd dollár értékben vásárol energiát, és további 600 milliárd dollárt fektet be az Egyesült Államokban, és részt kell vennie úgynevezett „közös védelmi projektekben” is.
Ám az egyelőre nem világos, hogy a NATO keretein belül, avagy sem.
Nem véletlen, hogy az elsőként megállapodást szorgalmazó Friedrich Merz német kancellár óvatosan nyilatkozott:
„Nem egy aprólékos, átfogó, minden részletében megtárgyalt kereskedelmi megállapodásról van szó az Amerikai Egyesült Államokkal. Ami most számít, az a vámvita gyors megoldása.”
Különösen érdekes a Európai Bizottság kommunikációja. Vámmegállapodás ide vagy oda, azzal érvel a 15 százalékos vám kivetése ellen, hogy az a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) közös nyilatkozatának megsértése. Ám von der Leyenék nem értik, hogy a világszervezet szabályai bármikor felülírhatók különmegállapodásokkal. Ahogyan azt tette most Trump és a bizottság elnöke is.
Ugyan még kérdéses, hogy a megállapodás tartós lesz-e, de Trump utalt arra, hogy „több év” is eltelhet, mire új tárgyalásokra lesz szükség.
Az amerikai elnök már ki is fejezte elégedettségét, és a megállapodást „mindhárom közül a legnagyobbnak” nevezte, míg von der Leyen azt mondta , hogy „a 15 százalékot nem szabad alábecsülni, de ez a legjobb, amit elérhettünk”.
A fősodratú média mindezek ellenére füstölővel táncolja körbe von der Leyenéket. A Reuters azzal összegezte a megállapodást, hogy az „valósághűen tükrözi a 27 országot tömörítő Európai Unió azon törekvéseit, hogy olyan gazdasági hatalommá váljon, amely képes szembeszállni az Egyesült Államokkal vagy Kínával.”
Az amerikai elnök most az Indiával és Kanadával kötött megállapodásokon dolgozik.
Trump azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak nem volt „sok szerencséje” Kanadával, és felvetette, hogy akár 35 százalékos vámot is kivethet az USA–Kanada–Mexikó kereskedelmi megállapodás hatálya alá nem tartozó árukra.
Vagyis ha a vámtarifákat nézzük, sokkal-sokkal rosszabb is lehetne Brüsszel helyzete az amerikai kereskedelmi kapcsolatokat illetően. Ám ne felejtsük: az energiamegállapodás azt jelenti, hogy az unió rosszabb minőségű palagázt és palaolajat vesz majd az Egyesült Államoktól jóval drágábban, mint ahogy azt az orosz energia esetében tette a szankciókorszak előtt. Vagyis nyugtassuk meg magunkat azzal: rosszabb is lehetett volna.
Kiemelt kép: Ursula von der Leyen és Donald Trump a vámegyeztetésen 2025-ben. Fotó: AP/Jacquelyn Martin.
