Orbán ketrecharcra számít ma, célkeresztben a magyarok vétója - Indul a koppenhágai EU-csúcs
Fotó: Fischer Zoltán
Az Európai Unió tagállamainak védelmi kiadásairól, Ukrajna további támogatásáról és a csatlakozási tárgyalásának első fejezetének a megnyitásáról is egyeztet az EU 27 tagállamának állam- és kormányfői a szerdai nem hivatalos, informális csúcson. Az Európai Unió Tanácsa eddig nem tudta megnyitni Ukrajnával és Moldovával a csatlakozási tárgyalások első fejezetét, mert a döntést egyedüliként a magyar kormány ellenzi – a mostani informális csúcson a tagállamok vezetői ebben próbálnak kompromisszumra jutni Orbán Viktorral, vagy meggyőzni arról, Magyarország hogyan tudna konstruktívan tartózkodni az ügyben.
Orbán Viktor szokásosan már a csúcs kezdete előtt megosztotta a gondolatait a Facebookon, ahol úgy fogalmaz: "Észnél kell lenni. Veszélyes EU-csúcs elé nézünk". A kormányfő azzal indokolt: az Európai Bizottság elnöke szerint ugyanis "Európa harcban áll". Hozzátette: a lengyel miniszterelnök azt mondja, "el kell ismernünk, hogy az orosz-ukrán a mi háborúnk". A svéd miniszterelnök pedig kedden arról beszélt, "fokozni kell a nyomást Magyarországon", hogy Ukrajna EU-tagságában előre tudjanak lépni.
Orbán: Ukrajna EU-tagsága ügyében nincs európai egység, nélkülünk nem is lehet
A szerdán és csütörtökön zajló koppenhágai csúcs legfőbb témáját így ezúttal is az Oroszország jelentette veszély elleni uniós válasz és elrettentés, valamint Ukrajna további támogatása adja. Ugyanakkor mivel ezúttal informális keretek között tárgyalnak mindezekről, ezért sokkal szabadabban vitázhatnak az állam- és kormányfők, és konkrét döntés helyett csak megágyazhatnak a következő, október 23-ára tervezett formális csúcsra.
Az elmúlt hetekben az Európai Tanács elnöke, António Costa mind a 27 tagállamba ellátogatott, hogy már az októberi csúcsok előtt felmérje a vezetők álláspontjait és megpróbálja már azelőtt a kompromisszum felé terelni az állam- és kormányfőket, hogy október 1-jén, valamint 23-án találkoznának. Az Index összefoglalójában emlékeztet, hogy a legutóbbi csúcson a tagállamoknak sikerült megállapodni abban, hogy a tagállamok szorosabban együttműködnek a védelmi fejlesztésekben és beruházásokban, valamint felkérték az EU biztonságpolitikai és külügyi főképviselőjét, Kaja Kallast, hogy állítson össze egy ütemtervet a védelmi készenlét fejlesztésére 2030-ig.
A védelmi fejlesztések szorosabb koordinálása, valamint annak finanszírozása mellett biztosan szóba fog kerülni a drónfal is, ami az EU és a NATO keleti határait védené a lehetséges orosz légtérsértések ellen. Emiatt az utóbbi időben egyre több tagállam érvelt amellett, hogy uniós pénzből szerezzenek be légteret védő eszközöket – elsősorban drónokat –, de az Oroszországgal 1340 km-es határral osztozkodó Finnország külügyminisztere, Elina Valtonen ezzel kapcsolatosan nyugalomra intett mindenkit, és szerinte nem kell pánikolni és hisztériát kelteni.
Így az informális csúcs egyik fő témáját leginkább a finanszírozás kérdése fogja adni, ami kapcsán többen is felhozhatják a 2028-tól érvényes többéves pénzügyi keretet (MFF) – ez az uniós szakzsargon a költségvetésre –, hiszen az Európai Bizottság költségvetési tervezete is érinti a védelmi kiadásokat – a jelenleg mindenki által csak kritizált tervezetben összesen 131 milliárd eurót fordítanának védelemre és űrkutatásra 2028 és 2034 között.
Orbán vétóját is kikerülnék a háborúpárti képviselők
Az informális csúcs másik fontos témája Ukrajna lesz, ami kapcsán a tagállamok vezetői beszélnek az ország uniós csatlakozásáról, valamint a honvédő háborút vívó állam további támogatásáról is. António Costa a héten egy új megközelítést ajánlott, amivel szerinte jogilag megkerülhető lenne a magyar vétó.
Ezt a mostani informális csúcson biztosan fel fogja hozni, és a tagállamok vezetői tárgyalni is fognak róla. Costa ajánlata egyébként az, hogy változtatnának az uniós szabályokon, miszerint a csatlakozáshoz szükséges 34 tárgyalási fejezet megnyitásához az egyhangú döntés helyett elég lenne a minősített többség is, és majd csak annak lezárásakor kellene azt minden tagállamnak megszavaznia – ezzel érdemben elindulhatnának a csatlakozási tárgyalások, amely során Kijev és Chisinau bevezethetne egy sor, a tagság elnyeréséhez szükséges reformot.
Costa és von der Leyen is már régóta érvel amellett, hogy Ukrajna eddig tett "erőfeszítéseit" az EU-nak is viszonoznia kellene. Erre az informális csúcsra írt meghívólevelében is kitér az Európai Tanács elnöke.
Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának is folytatódnia kell. Ukrajna reformtörekvései a háború dacára is figyelemreméltóak. Biztosítanunk kell, hogy ez a lendület a csatlakozás felé tett valódi lépésekben is tükröződjön
– írta Costa, akinek a magyar vétó megkerülésére tett javaslatát több tagállam, valamint az Európai Bizottság is támogatja – a kérdés, hogy sikerül-e erről meggyőzniük a magyar miniszterelnököt, vagy nyomást helyezni rá.
Az uniós vezetők arról is értekeznek ma, hogy az EU adófizetői tovább pénzeljék-e az ukránokat
Ukrajna kapcsán a másik fő téma Kijev további támogatása lesz, mind a fegyversegélyek, mind a finanszírozás szempontjából. Kijev jövő évi költségvetéséből ugyanis mintegy 23 milliárd dollár hiányzik, amit - az uniós vezetők szerint - valakinek ki kell pótolnia, hogy Ukrajna továbbra is képes legyen megvédeni magát az oroszokkal szemben.
Ezzel kapcsolatosan az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen állt elő egy lehetséges megoldással: a német politikus az EU-ban zárolt és szankcionált orosz vagyonokat felhasználva juttatna Kijevnek egy 140 milliárd eurós, úgynevezett jóvátételi kölcsönt. Az Európai Parlamentben már több képviselő is régóta amellett érvel, hogy ne csak ezen vagyonok által termelt profitból támogassák Ukrajnát, hanem magukat a vagyonokat is használják fel erre – sok EP-képviselő már egy márciusi vitán kvázi tényként kezelte, hogy előbb utóbb az orosz vagyonokat is fel fogják használni mint jóvátétel, és legutóbb szeptemberben a lengyel légtérsértés után is ismét szóba került e téma.
Az immobilizált orosz vagyonok lehetséges felhasználása egyébként már régóta napirenden van, ugyanakkor azt több tagállam, köztük Magyarország is ellenzi.
A szerdai, 11 óra 30 perckor kezdődő informális csúcson emellett a tagállamok állam- és kormányfői egyeztetnek a Kijevnek szánt további támogatásokról, arról, hogyan lehetne tartós és igazságos békét elérni, valamint egy fegyverszünet vagy béke után milyen biztonsági garanciát nyújthatnának Ukrajnának az EU tagállamai.
(PS, Index)
