Pesti Srácok

Nem bírnak magukkal az ukránok: más országok kritikus infrastruktúráját is támadják

Nem bírnak magukkal az ukránok: más országok kritikus infrastruktúráját is támadják
Kazah olajmunkás a CPC kőolajvezeték mellett. Fotó: ANATOLY USTINENKO / AFP

Más országok kritikus infrastruktúráját is támadják az ukránok. Nem bírnak magukkal az ukránok – kazah tiltakozás a novoroszijszki dróntámadás miatt.

Más országok kritikus infrastruktúráját is támadják az ukránok. Nem bírnak magukkal az ukránok – kazah tiltakozás a novoroszijszki dróntámadás miatt.

NEM bírnak magukkal az ukránok
Nem bírnak magukkal az ukránok, eddig csak a Druzsba vezetéket támadták, most már Kazahsztánt is célba vették (Fotó: archív)

A kazah külügyminisztérium vasárnap élesen bírálta Ukrajnát, miután 2025. november 29-én, szombaton ukrán haditengerészeti drónok támadást hajtottak végre a Fekete-tengeri Novoroszijszk kikötőjében a Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorcium (CPC) tengeri terminálja ellen. A létesítmény a világ olajexportjának több mint 1%-át biztosítja, elsősorban kazah, orosz és részben azeri kőolajat szállít a nemzetközi piacokra.

Nem bírnak magukkal az ukránok

A CPC hivatalos közleménye szerint az ukrán robbanóanyagokkal felszerelt tengeri drónok jelentős károkat okoztak a kikötő mólójában és a berakodó szerkezetekben, ezért az olajszállítást átmenetileg felfüggesztették. A támadás következtében a terminál két kikötőállása (SPM-1 és SPM-2) súlyos sérüléseket szenvedett, a javítási munkálatok már megkezdődtek, de a teljes helyreállítás hetekig is eltarthat.

Ajbek Szmadijarov, a kazah külügyminisztérium szóvivője vasárnapi nyilatkozatában úgy fogalmazott: „Kazahsztán hivatalos tiltakozását fejezi ki az oroszországi Novoroszijszk kikötőjének vizein található nemzetközi jelentőségű Kaszpi-tengeri olajvezeték kritikus infrastruktúrája ellen elkövetett újabb szándékos támadás miatt.”

A szóvivő hangsúlyozta: ez már a harmadik ismert ukrán támadás ugyanennek a polgári célpontnak a ellen 2024–2025 során, ami „nyilvánvalóan sérti a nemzetközi jog azon normáit, amelyek a kritikus energetikai infrastruktúra védelmét garantálják még fegyveres konfliktus idején is”.

A Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorcium részvényesei között megtalálható a kazah állami KazMunayGas (19%), a Transneft (24%), valamint több nyugati olajtársaság (Chevron, ExxonMobil, Shell) is kisebb hányaddal. A támadás ezért nem csupán Oroszországot, hanem több neutrális és nyugati érdekeltségű országot is közvetlenül érint.

A kazah külügy jelezte: a történteket nemzetközi fórumokon is felvetik, és kész együttműködni minden érintett féllel a hasonló incidensek megismétlődésének megelőzése érdekében.

 

 

Ajánljuk még