Pesti Srácok

Nem bírnak magukkal az ukránok: más országok kritikus infrastruktúráját is támadják

Nem bírnak magukkal az ukránok: más országok kritikus infrastruktúráját is támadják
Kazah olajmunkás a CPC kőolajvezeték mellett. Fotó: ANATOLY USTINENKO / AFP

Más országok kritikus infrastruktúráját is támadják az ukránok. Nem bírnak magukkal az ukránok – kazah tiltakozás a novoroszijszki dróntámadás miatt.

Más országok kritikus infrastruktúráját is támadják az ukránok. Nem bírnak magukkal az ukránok – kazah tiltakozás a novoroszijszki dróntámadás miatt.

NEM bírnak magukkal az ukránok
Nem bírnak magukkal az ukránok, eddig csak a Druzsba vezetéket támadták, most már Kazahsztánt is célba vették (Fotó: archív)

A kazah külügyminisztérium vasárnap élesen bírálta Ukrajnát, miután 2025. november 29-én, szombaton ukrán haditengerészeti drónok támadást hajtottak végre a Fekete-tengeri Novoroszijszk kikötőjében a Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorcium (CPC) tengeri terminálja ellen. A létesítmény a világ olajexportjának több mint 1%-át biztosítja, elsősorban kazah, orosz és részben azeri kőolajat szállít a nemzetközi piacokra.

Nem bírnak magukkal az ukránok

A CPC hivatalos közleménye szerint az ukrán robbanóanyagokkal felszerelt tengeri drónok jelentős károkat okoztak a kikötő mólójában és a berakodó szerkezetekben, ezért az olajszállítást átmenetileg felfüggesztették. A támadás következtében a terminál két kikötőállása (SPM-1 és SPM-2) súlyos sérüléseket szenvedett, a javítási munkálatok már megkezdődtek, de a teljes helyreállítás hetekig is eltarthat.

Ajbek Szmadijarov, a kazah külügyminisztérium szóvivője vasárnapi nyilatkozatában úgy fogalmazott: „Kazahsztán hivatalos tiltakozását fejezi ki az oroszországi Novoroszijszk kikötőjének vizein található nemzetközi jelentőségű Kaszpi-tengeri olajvezeték kritikus infrastruktúrája ellen elkövetett újabb szándékos támadás miatt.”

A szóvivő hangsúlyozta: ez már a harmadik ismert ukrán támadás ugyanennek a polgári célpontnak a ellen 2024–2025 során, ami „nyilvánvalóan sérti a nemzetközi jog azon normáit, amelyek a kritikus energetikai infrastruktúra védelmét garantálják még fegyveres konfliktus idején is”.

A Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorcium részvényesei között megtalálható a kazah állami KazMunayGas (19%), a Transneft (24%), valamint több nyugati olajtársaság (Chevron, ExxonMobil, Shell) is kisebb hányaddal. A támadás ezért nem csupán Oroszországot, hanem több neutrális és nyugati érdekeltségű országot is közvetlenül érint.

A kazah külügy jelezte: a történteket nemzetközi fórumokon is felvetik, és kész együttműködni minden érintett féllel a hasonló incidensek megismétlődésének megelőzése érdekében.

 

 

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.