Pesti Srácok

Nem bírnak magukkal az ukránok: más országok kritikus infrastruktúráját is támadják

Nem bírnak magukkal az ukránok: más országok kritikus infrastruktúráját is támadják
Kazah olajmunkás a CPC kőolajvezeték mellett. Fotó: ANATOLY USTINENKO / AFP

Más országok kritikus infrastruktúráját is támadják az ukránok. Nem bírnak magukkal az ukránok – kazah tiltakozás a novoroszijszki dróntámadás miatt.

Más országok kritikus infrastruktúráját is támadják az ukránok. Nem bírnak magukkal az ukránok – kazah tiltakozás a novoroszijszki dróntámadás miatt.

NEM bírnak magukkal az ukránok
Nem bírnak magukkal az ukránok, eddig csak a Druzsba vezetéket támadták, most már Kazahsztánt is célba vették (Fotó: archív)

A kazah külügyminisztérium vasárnap élesen bírálta Ukrajnát, miután 2025. november 29-én, szombaton ukrán haditengerészeti drónok támadást hajtottak végre a Fekete-tengeri Novoroszijszk kikötőjében a Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorcium (CPC) tengeri terminálja ellen. A létesítmény a világ olajexportjának több mint 1%-át biztosítja, elsősorban kazah, orosz és részben azeri kőolajat szállít a nemzetközi piacokra.

Nem bírnak magukkal az ukránok

A CPC hivatalos közleménye szerint az ukrán robbanóanyagokkal felszerelt tengeri drónok jelentős károkat okoztak a kikötő mólójában és a berakodó szerkezetekben, ezért az olajszállítást átmenetileg felfüggesztették. A támadás következtében a terminál két kikötőállása (SPM-1 és SPM-2) súlyos sérüléseket szenvedett, a javítási munkálatok már megkezdődtek, de a teljes helyreállítás hetekig is eltarthat.

Ajbek Szmadijarov, a kazah külügyminisztérium szóvivője vasárnapi nyilatkozatában úgy fogalmazott: „Kazahsztán hivatalos tiltakozását fejezi ki az oroszországi Novoroszijszk kikötőjének vizein található nemzetközi jelentőségű Kaszpi-tengeri olajvezeték kritikus infrastruktúrája ellen elkövetett újabb szándékos támadás miatt.”

A szóvivő hangsúlyozta: ez már a harmadik ismert ukrán támadás ugyanennek a polgári célpontnak a ellen 2024–2025 során, ami „nyilvánvalóan sérti a nemzetközi jog azon normáit, amelyek a kritikus energetikai infrastruktúra védelmét garantálják még fegyveres konfliktus idején is”.

A Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorcium részvényesei között megtalálható a kazah állami KazMunayGas (19%), a Transneft (24%), valamint több nyugati olajtársaság (Chevron, ExxonMobil, Shell) is kisebb hányaddal. A támadás ezért nem csupán Oroszországot, hanem több neutrális és nyugati érdekeltségű országot is közvetlenül érint.

A kazah külügy jelezte: a történteket nemzetközi fórumokon is felvetik, és kész együttműködni minden érintett féllel a hasonló incidensek megismétlődésének megelőzése érdekében.

 

 

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)