Pesti Srácok

A német társadalom (még) nem érett meg a háborúra

A német társadalom (még) nem érett meg a háborúra

A németek egyelőre még ott tartanak, mint Conrad a Halál ötven órájából, nem fogják fel, hogy a legjobb dolog, ami történhet velük, hogy a német hadsereg fennmarad, és ők egyenruhát hordhatnak. Mert az már győzelem. Inkább tüntetnek a sorkötelezettség ellen.

Országszerte mintegy kilencven városban sztrájkoltak a német diákok a berlini kormány sorkatonasági reformja ellen. Úgy érzik, a német remilitarizáció az ő életüket veszélyezteti, pedig csak az a célja, hogy örökké folytatódhasson a háború a fegyverkezés és a készülődés a nagy összecsapásra kelet és nyugat között.

A német kormány új hadkötelezettségi koncepciója szerint minden 18 éves férfinak kötelező lenne egészségügyi vizsgálatra jelentkeznie, és a kabinet nem zárja ki, hogy a jövőben kötelező szolgálatot írjanak elő, ha nincs elég önkéntes. Ez nem nyerte el mindenki tetszését Németországban, Conradként értetlenkednek, hogy ha legkésőbb 2023, az ellentámadás besülése óta tudjuk, hogy ezt a háborút nem nyerheti meg Ukrajna, akkor miért akarják folytatni. 

Az Origó által szemlézett Spiegel cikk egyéb kifogásokat is idézett a diákoktól. Phil Werring Münsterből a Bundeswehrben előforduló rasszizmussal és az oda beavászkodott szélsőséges csoportokkal magyarázta, hogy miért nem akar fegyvert fogni. További tüntetők pedig a kölcsönösséget hiányolták. Szerintük a kormány nem foglalkozik eleget a fiatalokkal, ezért nem várhatják el, hogy ők fegyvert fogjanak.

A Németország-szerte zajló tüntetések tökéletesen megvilágítják azt a tényt, hogy abban az országban senki nem normális. Az egyik úgy akarja militarizálni a társadalmat, hogy közben semmi veszély nem fenyegeti az országot. Legalábbis orosz részről nem. A másik meg nem védené meg a hazáját, mert annak a kormánya nem foglalkozik velük eleget. Legalábbis így érzik.

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.