Szintet lépett az űrháború - Oroszország megkezdte katonai műholdjai sorozatgyártását
Fotó: Komka Péter
Az új világrend formálódása nem csak a Földön, de a világűrben is zajlik tovább. Míg Elon Musk Starlinkje eddig egyedülálló (hadászati) előnyökhöz juttatta eddig az amerikaiakat, és a rendszert élesben tesztelő Ukrajnát, mára új szereplők is a porondra léptek. Kína hasonló volumenben gondolkodik, mint az USA. Oroszország pedig pontosabb célzásra és a valós idejű katonai kommunikációra erősít...
Az orosz-ukrán háború igazolta csak igazán, milyen hasznos is az Elon Musk által létrehozott Starlink, amely elvileg korlátlan internet-hozzáférést biztosít a Föld bármely pontján. Persze katonáskodáshoz, a háborúhoz is jól jön. És, ha már egy hadsereg hozzászokott, nagyon fájó, ha lekapcsolják, vagy korlátozzák. Erről az ukránok nyilván többet tudnának mondani.
Még az ukránok is saját Starlinket gründoltak volna maguknak
Nem csoda, hogy Starlinket, vagy valami hasonlót minden ország akar. Kína például több programot is elindított, például az Ezer Vitorla nevűt, amely talán a legelőrehaladottabb állapotban van, bár így is még csak néhány száz műholdnál tartanak Musk több ezer tagot számláló, és már működő hálózatához képest. De van a kínaiaknak egy állami szuperprojektjük is, a Guowang (SatNet), amely szintén 15 ezer körüli műholdflottával számol, és Kína globális internetes lefedettségének és stratégiai szuverenitásának a biztosítása a célja.
Talán megér egy kis történelmi kitérőt, hogy még 2025 júniusában szóbakerült: Ukrajna is saját alacsonypályás műholdflottát akar, így csökkentve úgymond az amerikaiaktól való függőséget. Persze, utóbbi ötletben is sejthetünk némi ügyeskedést, hiszen az akkori alaphír szerint az Ukrainian Aerospace Clusters’ Alliance magánbefektetőket keresett, hogy több mint 100 millió euróból egy 70+ képalkotó műholdból álló hálózatot hozzanak létre, természetesen az észak-, észak-kelet-európai országok és a balti államok igényeire is építve. Az elképzelés szerint a műholdak napi szintű megfigyelést biztosíthatnának a Balti-tengertől a Földközi-tengerig terjedő térségben. A tervekről ugyanakkor nagyjából egy alkalommal lehetett hallani, azóta eredményes pénzgyűjtésről nem érkeztek újabb hírek.
Az oroszok is megkezdték a sorozatgyártást
Az oroszok ugyanakkor éppen a napokban jelentették be, hogy előrehaladott elképzeléseik vannak a saját hálózatuk kiépítéséről. Ez egyrészt a Zorkij, másrészt a Rasszvet programokra támaszkodna. Dmitrij Bakanov, az orosz állami űrügynökség, a Roszkoszmosz igazgatója élő adásban beszélt arról, hogy még az idén megkezdődik a Zorkij műholdak sorozatgyártása, amelyből 2027-re máris 300-at terveznek Föld körüli pályára állítani. A Zorkij ugyanakkor alapvetően egy Föld-megfigyelő rendszer, amely nagy felbontású képek rögzítésére, és azok alapján digitális térképek készítésére képes az űrből. Utóbbi elsősorban a pilóta nélküli járművek irányítására, nagy pontosságú rakéták célba juttatására és más, elsősorban katonai alkalmazásokhoz használható. Az újgenerációs Zorkij műholdból jelenleg három prototípus működik, amelyeket 2024 és 2025 között bocsátottak fel. Úgy tűnik, a tesztek annyira sikeresek voltak, hogy Oroszország idén bejelenthette a sorozatgyártásukat is.
Ezzel párhuzamosan a bejelentés szerint Oroszország továbbfejleszti a Rasszvet projektet is, ami alacsony pályájú, szélessávú kommunikációs műholdak hálózata, ez hasonlít leginkább a Starlinkre. A rendszert a Bureau 1440 cég fejlesztette, és a Kreml szerint képes lesz összekapcsolni Oroszország távoli régióit, ahol a meglévő kapcsolatok instabilak és szakaszosak. A kereskedelmi szolgáltatás 2027-ben indul, 2035-re 900 műholdas flottává bővülne.
Jurij Knutov orosz katonai szakértő a Vzgliad portálnak adott interjújában fejtegette, hogy míg a Zorkij megfigyelő műholdak a támadások pontosságát fogják javítani, a Rassvet kommunikációs hálózat javíthatja a csapatok irányítását és koordinációját. Knutov nyilván elismerte, hogy az orosz rendszer képességei még messze elmaradnak a Starlinkhez képest, de azt is megjegyezte, hogy Moszkva a francia-brit OneWeb műholdas hálózat képességeit így is meg fogja előzni. A Rasszvet programot az oroszok egy globális automatizált parancsnoki és irányító hálózat felé tett lépésként képzelték el, amelyben minden katona közvetlenül, műholdon keresztül képes információkat fogadni és továbbítani. De, a civil felhasználás említése kapcsán is érdekes, hogy a rendszerrel a sarkvidéki kommunikációt és navigációt is erősítenék.
Mint a filmekben, minden van és semmi sincs
Persze, nem szabad elfelejteni, hogy Oroszország hivatalosan még mindig elsősorban azért küzd a nemzetközi porondon, különösen az ENSZ-en belül, hogy megállítsa Musk műholdfelhőjének terjedését. Ebbe a törekvésbe nyilván kevésbé illik bele egy hasonlóan nagy műholdhálózat kialakítása. Az amerikai jelentések szerint ráadásul Oroszország aktívan fejleszt olyan elhárító-technológiákat is, amelyek képesek lehetnek akár az űrből, akár a Földről kiiktatni az ellenséges műholdakat, műholdrendszereket. Az említett jelentések természetesen a sci-fi kategóriájába estnek, hiszen az amerikaiak egyik feltevésüket sem tudták igazolni, az oroszok pedig mindent tagadnak, vagy csak sejtelmesen utalgatnak.
Egyedül az biztos, hogy Oroszország képes a földről felküldött rakétával műholdat megsemmisíteni. Még 2021-ben lőtték szét a saját, kiszuperált kommunikációs műholdjukat, a Koszmosz–1408 -at egy PL–19 Nudol rakétával, tetemes űrszemetet hagyva hátra.
Azóta több más állítólagos orosz fegyver is felmerült, például egy olyan nukleáris rakéta, amely az űrből indítva majd felrobbanva olyan elektromágneses lökéshullámot generálna, amely képes lenne megbénítani műholdhálózatokat is. Vlagyimir Putyin cáfolta ilyen fegyver létezését, és azt nyomatékosította, hogy Oroszország nem telepít nukleáris fegyvert az űrbe. Arra viszont az oroszok utalgattak, hogy rendelkeznek olyan lézerrel, amely képes megbénítani egyes műholdak optikáját, bár ez műhold-rendszerek ellen nem hatásos. Az amerikai jelentések szerint Oroszország olyan, a sörétes lövedék elvén működő fegyver kifejlesztésén dolgozik, amely apró fémgolyók felhőjével pusztítaná el az alacsony pályán keringő műholdakat. Oroszország erre sem reagált.
- Mindenesetre, az orosz fejlesztések azt a veszélyt hordozzák, hogy pontosabbak lesznek a rakétatalálataik, és a kommunikációjuk, a parancsnoki lánc mechanizmusai is felgyorsulnak. Mindkettő miatt eleget égtek az orosz-ukrán háború főleg első időszakában. A kínai, nagyszabású törekvések pedig arra utalnak, hogy Kína a baráti országoknak is fel kívánja kínálni a műholdfelhő szolgáltatásait, ami komoly fejtörést okozhat később az amerikaiaknak. Az űrverseny, és az általános fegyverkezés tehát gőzerővel folyik, amelyek mind részei lesznek az új világrend kialakításában.
