Pesti Srácok

Sziverszk elesett, bár egyesek szerint meg sem támadták

Sziverszk elesett, bár egyesek szerint meg sem támadták

Három év kemény harc után, de újabb ukrán erődváros esett el. Sziverszk esete azonban azért különösen érdekes, mert ez esetben nem hogy a stratégiai jelentőségéről nem számoltak be, de arról sem, hogy összeomlott a védelme.

Sziverszk keményen védekezett, ezt senki sem tagadhatja. A Liman-Szoledar vonalon fekvő erődváros elleni offenzíva három éve indult el, és olyan csapatok védték, mint a Kárpátalján felállított 128. hegyivadász dandár, a sokadszor újraalakított Azov, több nemzetközi, főképpen lengyel zsoldos, és az Edelweiss hegyivadász dandár (amit véletlenül sem a Wermacht azonos nevű, azonos funkciójú egységéről neveztek el).

Az eredeti Edelweiss katonái is harcoltak Sziverszk térségében egy darabig
Az eredeti Edelweiss katonái is harcoltak Sziverszk térségében egy darabig
Fotó: Bundesarchiv

A harcok hosszú ideig alacsonyintenzitásúak voltak. Egészen tavaly december 12-éig. Az év végi orosz sikerek felbátorították Moszkvát és ezen a napon kezdték meg az új rohamot a település ellen (ez azért érdekes, mert a Portfolió tegnap számolt be arról, hogy támadás "készül"). A város tulajdonképpen év végére elesett, azonban az utolsó védelmi állásokat csak január végére számolták fel az oroszok.

Miért nem beszélt senki Sziverszk elestéről?

Tekintve, hogy milyen hősiesen védték a várost az ukránok (túlzás nélkül, legyen bármilyen a viszonyunk Kijevvel, a katonák bátorságát és kitartását el kell ismerni), az ember azt várta volna, hogy minimum egy Mariupol szintű hőskölteményt kerekít Sziverszk köré a média, ez azonban nem történt meg, lássuk, hogy miért!

Elsősorban ott a tény, miszerint tavaly év végén az oroszok rendkívül nagy területet vontak ellenőrzésük alá, ezért nehéz volt pontosan követni az eseményeket. A másik fontos pont, hogy bár Sziverszk egy erődváros volt, de stratégiailag kevésbé fontos, mint mondjuk Pokrovszk.

Aztán ott a harmadik pont: az ukránok semmilyen támadásról nem adtak jelentést. Az ukrán és a nyugati média szó szerint egyszer sem számolt be arról, hogy támadás indult a város ellen. Mint fentebb írtuk, először tegnap, január 28-án kerültek ki róla jelentések, hogy egyáltalán támadás készül, vagyis akkor, amikor már az utolsó tűzfészkeket is felszámolták. Így pedig nehéz pontosan jelenteni az eseményeket, anélkül, hogy kizárólag orosz forrásokra hivatkoznánk. 

Mi jön most?

Most jön Szlavjanszk és Kramatorszk. Sziverszk elestével a Liman-Szoledar vonal elszakadt, vagyis az orosz csapatok kényelmesen keresztül massírozhatnak a sztyeppén. Különös tekintettel arra, hogy az ukrán védők nagyrésze meghalt, fogságba esett, vagy elmenekült. A másodlagos védelmi vonalak a jelentések szerint emberhiányban szenvednek, gyengén ellátottak, ebből következik, hogy a következő napokban kissé felgyorsul az orosz előrenyomulás (persze, attól még marad az oroszos cammogás).

 

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)