Pesti Srácok

Oroszország nélkül nem lesznek ukrán választások, sem májusban sem később

Oroszország nélkül nem lesznek ukrán választások, sem májusban sem később
Fotó: ROMAN PILIPEJ

Donald Trump állítólag kész helyzet elé állította Volodimir Zelenszkijt az ukrán választásokkal kapcsolatban. A helyzetet mégcsak nem is a rendkívül szűk határidő bonyolítja, ami május 15-e lenne. Sokkal inkább, hogy az ukrán elnöknek ehhez az oroszokkal is le kellene ülnie a tárgyalóasztalhoz.

A Financial Times szellőztette meg, hogy Donald Trump igen erőteljes nyomást helyezhetett Zelenszkijre az ukrajnai választások megrendezésével kapcsolatban. A hírek szerint ugyanis Trump május 15-éig adott erre haladékot Zelenszkijnek. Ezzel egyidejűleg népszavazást is tartanának a békemegállapodással kapcsolatban. Az ukrán elnök a sajtónak nyilatkozva arra is utalt, hogy Trump azért sürgeti az ukrán választásokat és a népszavazás megtartását, mivel onnantól már az időszaki választási kampányra akar fókuszálni. 

ukrán
Májusig kellene megtartani az ukrán választásokat; fotó: Taccjana Zenkovics

Az ukrán választások megtartása csak kérdéseket vet föl

Az ukrán választásokat tekintve azonban alapvetően több a gyakorlati kérdés, mint a politikai. Hiszen, valójában addig lényegtelen, kik is lesznek a jelöltek, milyen pártok indulnak, vagy hogy miből is finanszírozzák majd a választások lebonyolítását, ha

  • az ukrán törvények értelmében hadiállapot alatt nem megengedett az elnöki, parlamenti és helyi választások megtartása
  • a választások idején célponttá válhatnak a szavazóhelységek, azaz minimum tűzszünetre lenne szükség, erre Zelenszkij is utalt korábbi nyilatkozataiban (Ha ebbe bele is mennének az oroszok, annak nem feltétlen és joggal nem hinnének az ukrán választók, azaz, lennének, akik emiatt nem mernének elmenni szavazni.)
  • teljesen bizonytalan helyzetet teremt a belső menekültek szavazásának kérdése
  • szintén lehetetlen helyzetet teremt a külföldre menekültek szavazásának biztosítása, különösen azoké, akik Oroszországban tartózkodnak
  • a fronton harcoló katonák esetén szintén problémákat jelent még egy mozgóurnás szavazás is, egy biztonságos digitális rendszer felállítása és tesztelése pedig megint időt és pénzt jelent
  • Ukrajna megszállt területei alkotmányos értelemben még mindig Ukrajna részét képezik, ha az ottélők nélkül tarták a választásokat, azzal az ukránok kvázi elismernék a területveszteséget
  • Oroszország valójában jogot formál arra, hogy meghatározza, ki vezesse Ukrajnát, hiszen a háborút is bevallásuk szerint Zelenszkij-rezsim leváltása miatt indították
  • az Egyesült Államok is jogot formál arra, hogy meghatározza, ki vezesse Ukrajnát, hiszen erről szólt a narancsos forradalom

Az oroszok súlyos feltételeket szabnak majd

Mindezen nehézségek megnyugtató megoldására adott három hónapnyi időt Trump, miközben Oroszország tovább lövi Ukrajnát. Ez, mondhatni lehetetlen küldetés, Zelenszkij személyétől függetlenül. Ráadásul, a választásoknak van egy nagyon komoly feltétele, amelyről az ukrán elnök sem beszél szívesen. Miszerint, hogy ehhez Zelenszkijnek nyilvánvalóan le kellene ülnie előzetesen tárgyalni az oroszokkal, a belebegtetett tervek szerint márciusig. 

  • Bármennyire nem igazságos szituáció ukrán szemmel, de Ukrajnának kvázi engedélyt kell kérnie Oroszországtól a választások lebonyolításához. 

Ha pedig a választás megrendezése az oroszok jóindulatán múlik, azt vastagon ki is fogják használni. Például olyan feltételek megszabásával, hogy a békéről szóló népszavazás foglalja magába a területveszteség előzetes elismerését. Illetve, kérdezzen rá Ukrajna NATO-csatlakozására. Ezekre a Kreml többször is utalt. Zelenszkij ilyen kitételekbe nem fog belemenni. 

Összességében a nyitott kérdések inkább arra utalnak, milyen lehetetlen helyzetbe kormányozták magukat a konfliktus résztvevői. És akkor még nem is szóltunk az ukrán társadalomról. Lehet, hogy ők fognak végül az urnák elé járulni, de lényegében csak választhatnak a számukra felkínált jövők közül. Amelyeket külső erők határoztak meg a számukra. Nem pedig ők álmodták meg...

 

 

 

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)