Durván eszkalálódhat a Közel-Keleti háború
Miután Izrael rakétatámadást indított az iráni Pars gázmező ellen a perzsa állam drónokkal és rakétákkal indított választ Kuvait és Szaúd-Arábia olajfinomítóira. Most durván eszkalálódhat a háború a Közel-Kelet országai között és egy globális energiaválság jöhet.
Izrael szerdán (állítólag az USA tudta nélkül) indított több rakétacsapást az iráni South-Pars gázmezőre, amely a világon a legnagyobb földgázlelőhely. Washington DC szerint a támadás értelmetlen volt és csak tovább eszkalálja a jelenlegi helyzetet. Ma Irán válaszul több hullámban támadta a kuvaiti és szaúdi arábiai olajfinomítókat. Ezt mindkét kormány megerősítette. Ez nemcsak a Közel-Kelet országait érinti, hanem globális energiaválság is jöhet.
A Forradalmi Gárda komolyan megfenyegette a világot
A Forradalmi Gárda most azzal fenyeget, ha továbbra is bombázzák a perzsa állam az olajfinomítóit és gázkitermelő mezőit, akkor lerombolja az öbölbéli országok összes olajfinomítóját és LNG terminálját ezzel globális energiaválságot okozva. Kuvaitban jelenleg lángokban ál a Mina al-Ahmadi olajfinomító, amely az egész Közel-Keleten a legnagyobb. Itt napi 730.000 hordó nyersolajat finomítanak. Nemsokkal ezután a Mina Abdullah finomítót is dróntalálat érte. A híreket a kuvaiti energiaminisztérium is megerősítette. Kuvaitban és a Szaúdi Királyságban is vannak amerikai támaszpontok, amelyekről vadászbombázók szállnak fel Irán elleni bevetésekre. Szaúdi Arábiában a Samref finomítót érte találat válaszul az izraeli és amerikai légitámadásokra.
Német energiacégek kongatják a vészharangot
Németországi energiaszolgáltatók szerint nagyon komoly válságot okozhat a jelen helyzet az egész világon. Irán blokkolja Hormuzt, a háború miatt már most is rengeteg kőolaj, LNG és gáz hiányzik a világpiacról. A német szolgáltatók szerint a németeknek fel kell készülniük durva áremelésekre a benzinkutaknál és a gáz rezsiköltsége is nagyon meg fog ugrani. Mivel az orosz gáz egy nagy részét Németország katari LNG-vel pótolta most gondban vannak, mivel Katar felfüggesztette az LNG gyártást a folyamatos harcok miatt. Jelenleg egyetlen kikötőben lehet kőolajat tankerekbe tölteni és ez Yanbu a Vörös-tengeren. Ez viszont nem elegendő ahhoz, hogy Ázsiát és Európát kiszolgálja. Már a nagy amerikai cégek például az Exxon Mobil is érzi a háború hatását. Amerikai közgazdászok szerint hiba volt Trump részéről, hogy hagyta magát belerángatni ebbe a háborúba, mivel ez az amerikai gazdaságot is meg fogja viselni, a háború költségeiről nem is beszélve. Ez eddig 11 milliárd dollárjába került az amerikai adófizetőknek.
Két napja felmondott az amerikai terrorelhárítás vezetője
Joseph Kent a közösségi médiában közzétett posztjában úgy fogalmazott, „nem tudom tiszta lelkiismerettel támogatni a folyamatban lévő iráni háborút. Irán nem jelent közvetlen veszélyt nemzetünkre, és egyértelmű, hogy Izrael és annak befolyásos amerikai lobbicsoportja nyomására kezdtük ezt a háborút”. Kent az amerikai hadsereg veteránjaként 11 bevetésen vett részt, X-bejegyzésében úgy fogalmazott, „nem támogathatom, hogy a következő generációt harcolni és meghalni küldjék egy olyan háborúba, amely semmilyen hasznot nem hoz az amerikai népnek, és nem igazolja az amerikai életek árát”. Az amerikai társadalom nagy része szintén elítéli az Irán elleni támadást, mivel a közel-keleti ország nem fenyegette közvetlenül az USA-t és még a CIA vezetése szerint is évekre volt egy atomfegyver kifejlesztésétől.
