Vörösiszap-per: a bíróság szerint mindenképp bekövetkezett volna a katasztrófa (videóval!)

Több mint négyéves tárgyalási időszak után január 28-án csütörtökön első fokon ítéletet hirdetett a Veszprémi Törvényszék minden idők legnagyobb ipari katasztrófája ügyében. A vörösiszap katasztrófa miatt indult büntetőperben Szabó Györgyi bírói tanácsa az ajkai timföldgyár vezérigazgatóját, Bakonyi Zoltánt és társait minden ellenük felhozott vádpont alól, bűncselekmény hiányában felmentette. Az indoklás szerint azért, mert egyik vádlott sem felelős a tíz ember halálát okozó katasztrófáért.

Füssy Angéla – PestiSrácok.hu

Az ítélet indoklásában Szabó Györgyi tanácsvezető bíró bírálta a nyomozati eljárást, és hangsúlyozta, hogy több esetben sérültek a vádlottak jogai, illetve az sem elhanyagolható, hogy a tárgyalás során több szakértőt, szakértői véleményt és tanúvallomást is ki kellett zárni. Nem egy alkalommal fordult elő az sem, hogy a szakértők a bíróság előtt módosították szakvéleményüket. Egy ítélet nem szólhat másról, csak a tényekről. A bizonyítékokat értékelni kell, és csakis ezek szerint ítéletet hozni, azon vádpontokban és csak is azon vádakról, amit az ügyész előterjesztett – fogalmazott az indoklás kezdetén a tanácsvezető, hozzátéve, hogy a bűnösnek kell felelnie és nem pedig “valakinek“. Szabó Györgyi szerint a polgári és közigazgatási eljárásokban már több esetben megállapították a cég felelősségét, de ezt nem lehet összemosni egy büntetőperben a vádlotti felelősséggel.

A bíróság a nyomozóhatóság munkáját is kritizálta. Fotó: PS

Természeti katasztrófa volt

A szakértői vélemények értékelése, valamint a szakértők meghallgatása alapján a Veszprémi Törvényszék megállapította, hogy a bekövetkezett katasztrófa oka altalaj eredetű stabilitás-vesztés volt, aminek következménye volt a töltés tönkremenetele. A bíróság által elfogadott szakértői vélemény szerint hiba, hiányosság a tervezésben érhető tetten. Az indoklásban idézett műszaki-statikai, geotechnikai szakértői csoport úgy nyilatkozott, hogy a 10-es számú kazetta a megszületése pillanatától halálra volt ítélve, a katasztrófa bekövetkezésének időpontja volt csupán kérdéses.  Tekintettel a szakértői megállapításra a törvényszék álláspontja szerint a konkrét közveszély kialakulásának időpontja, a 10-es számú kazetta üzembe vételi időpontjában, azaz 1998. december 23-án történt. A bírói tanács megállapítása, hogy a vádlottaknak a kialakult vészhelyzet felismerésére objektív rálátásuk nem volt: a hatósági ellenőrzések során hiányosságokat nem tártak fel, további ellenőrzési kötelezettségeket nem írtak elő. A katasztrófának előre jelezhető, előre látható, egyértelműen felismerhető jelei nem voltak – áll az indoklásban.

A tanácsvezető a nyomozóhatóságot bírálta

A bírónő hosszasan beszélt az indoklás során arról, milyen hibákat követett el véleménye szerint a nyomozóhatóság, ami mellett, nem lehet eltekinteni. Kiemelte, a nyomozóhatóság azt a nyomozástechnikai módszert alkalmazta, hogy a vádlottakat a gyanúsítás előtt többször is tanúként hallgatta meg, van például olyan vádlott is, akit több mint tízszer hallgattak ki tanúként, majd a nyomozati eljárás vége felé gyanúsítottak meg. Az iratokat, dokumentumokat is méghozzá jelentős mennyiségben a MAL Zrt. vezetésétől kérte ki a nyomozóhatóság, ez pedig azt eredményezte, hogy a vádlottak gyakorlatilag maguk ellen nyújtottak be bizonyítékokat – vélekedett Szabó Györgyi. A tanácsvezető a szakértői véleményekre és azok ellentmondásaira is kitért: az indoklás szerint sokkal kiterjedtebb szakértői csoportot kellett volna felállítani, így sokkal konzekvensebb, egyöntetűen és kevésbé ellentmondásos álláspontot alakíthattak volna ki.

Szabó Györgyi bírónő szerint egyik vádlott sem felelős a katasztrófáért. Fotó: PS

A bíróság szerint nem tehettek a katasztrófáról

A tanácsvezető minden vádpont tekintetében külön-külön aprólékosan részletezte a felmentés okát. A közveszély okozása a törvényszék álláspontja szerint semmilyen szinten nem róható fel a vádlottaknak. A bírói tanács megállapította, hogy történtek ugyan szabályszegések, de azok a büntetőeljárás szempontjából irrelevánsak, vagyis a katasztrófa ettől függetlenül, mindenképpen bekövetkezett volna. A 10-es kazetta, amelynek sarka a katasztrófa során kiszakadt, ugyan úgy került kialakításra, ugyan olyan technológiával működött, mint a 9 másik, amelyek 40 éve gond nélkül üzemeltek – hangsúlyozta Szabó Györgyi az indoklásban. A vád részletezte, mely vádlott milyen tevékenységi körben mulasztott, a bíróság jogi megítélése szerint azonban ezek nem függnek össze a tíz ember halálát és több száz ember sérülését előidéző tragédiával. Igaz, hogy a hatodrendű vádlott feletteseinek nem jelentette, hogy megnőtt a csurgalékvíz mennyisége a kazettán, a tizennegyed rendű vádlott pedig nem értesítette feletteseit az úgynevezett VÉSZ MAX jelzésről, mivel azonban a gátszakadás akkor már visszafordíthatatlanul folyamatban volt, ennek jogi szempontból nincs jelentősége – hangzott el a tárgyaláson. A tanácsvezető hangsúlyozta, hogy a csurgalékvíz megnövekedése álláspontjuk szerint egyébként sem kellett, hogy azt jelentse, gátszakadás fog bekövetkezni. Az ok-okozati összefüggés nem bizonyított – szól az indoklás. Környezet- és természetkárosítás tekintetében az ellentétes szakértői vélemények is nehezítették a bíróság munkáját. Az igazságügyi szakértői vélemény önmagával is ellentmondásos volta miatt felhasználhatatlan volt, ezért volt szükség új szakértő kirendelésére – fogalmazott Szabó Györgyi.

„A vörös iszap nem veszélyes hulladék”

A hulladékgazdálkodás rendjének megsértésének bűntettét a vád szerint Bakonyiék akkor követték el, amikor nem gondoskodtak a vörösiszap veszélyes hulladékká történő átminősítéséről, nem jelentették a felügyelőségnek a csurgalékvíz korábbi PH értékének túllépését. A környezethasználati hulladékgazdálkodási engedélyében foglaltak kereteit pedig túllépték és veszélyes hulladékot kezdtek tárolni arról szóló engedély hiányában.  A bírói tanács szerint ezen vádpontban jelentős „túlbizonyítás” folyt. A bíróság álláspontja szerint volt érvényes engedély, amely alapján a hulladékgazdálkodást a timföldgyár végezte. 2010. október 4-én pedig a vörösiszap nem volt veszélyes hulladék, ahogy a technológiai szállítóvíz nem volt hulladék, így annak besorolására sem volt szükség – mondta a tanácsvezető.

Nem akadályozták a közveszély elhárítását

A vádiratban foglaltak szerint nem csak a katasztrófa bekövetkezésében volt szerepe vádlottaknak, hanem a közveszély elhárítását és a következmények enyhítését is akadályozták. Az első fokon ítéletet hozó Veszprémi Törvényszék szerint legfeljebb erkölcsi és etikai kötelezettségszegésről lehet beszélni az értesítések elmaradása kapcsán, de mindez nem hátráltatta a mentést. A bíróság pontosan feltárta annak a napnak a kronológiáját és a vádlottak cselekvését, akik különböző időpontokban szereztek tudomást a katasztrófáról. Minden szükséges információt megadtak a mentéshez, a vádlottak közül többen aktívan is részt vettek a mentésben – vélekedett a tanácsvezető. A tűzoltókkal az első kapcsolatfelvétel 12 óra 40 perckor történt, amikor az ötödrendű vádlott tájékoztatta a kazettához érkező tűzoltókat az abban található anyag összetételéről, tulajdonságairól, mennyiségéről, és mindez még a bíróság előtt nyilatkozó tűzoltó szerint is akkor elegendő információ volt a cselekvéshez.  Még ha nem is történtek egyéb értesítések, a gyárleállítás is elengedhetetlen, halaszthatatlan, végrehajtandó feladat volt – fogalmazott Szabó Györgyi.

Kepli Lajos jobbikos országgyűlési képviselőt kivezették a teremből, miután ezt a transzparenst felmutatta az ítélethirdetés közben.

Másodfokon folytatódik a per

A Veszprémi Törvényszék nem csak a vádpontok alól mentette fel Bakonyiékat, hanem a MAL Zrt-vel és a vádlottakkal szemben a több mint 6 milliárd forintos állami kártérítési igényt is elutasította. Továbbá a 77 millió forintot meghaladó bűnügyi költség is az állam terhén marad. Az ítéletet minden vádlott és azok védői is tudomásul vették. Fejes Péter ügyész viszont mind a 15 vádlott terhére büntetőeljárási szabálysértés, büntető-anyagi jogszabály téves alkalmazása miatt a bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása végett jelentett be fellebbezést. Az ítélet indokolása előtti percekben Kepli Lajos országgyűlési képviselő, a katasztrófa körülményeinek vizsgálatára létrehozott korábbi parlamenti bizottság jobbikos elnöke “Ennyit ér tíz ember élete” feliratú táblát mutatott fel a tárgyalóteremben. Miután bírói felszólításra nem hagyta el a termet, a biztonsági őr kísérte ki.

A büntetőper másodfokon a Győri Ítélőtáblán folytatódik.

Címlapfotó: borsonline.hu