Olyan volt a Jobbik elmúlt hónapja, mint egy ócska valóságshow utolsó szériája. Végjáték vagy rosszul sikerült epilógus. Minden bekamerázva, hisz valamennyi vita kiszivárgott, volt veszekedés, szex, buli és erőszak, és egymás után szavazták ki a másikat a „villalakók”. A legutóbbi párbajt Jakab Péter vesztette el, az elnökség többsége ugyanis úgy döntött, hogy számára a játék véget ért. A tét nem kevés, hisz a végén csak egy marad, a győztes pedig egymilliárd forinttal lesz gazdagabb. A kérdés már csak az, hogy kit látna szívesen a párt élén Gyurcsány Ferenc, mikor ismét integrálni kezdi a baloldalt?
Nem emlékszem ennyire bizarr történetre. Még a kisgazdáknál sem történt hasonló, pedig ott volt nagy ribillió. Tényleg példanélküli, bulvárcímlapért kiállt, hogy a Jobbik elnöke nem megy el a rendkívüli választmányi ülésre s miközben ott a párt jelenéről és jövőjéről folyik a vita, otthon a gép előtt lemond. Megírja közösségi oldalán, hogy vége, hogy nem csinálja tovább. Gyakorlatilag ugyanakkor és ugyanonnan tudja meg a párt elnöksége, mint az újságíró, hogy Jakab Péter távozik a Villányi úti „villából”, mielőtt kiszavaznák. Elképesztő sztori, még a jelenlévők sem tudtak hírtelen mit kezdeni ezzel a gyávasággal.
A Jobbik elvesztette szuverenitását, beszűkült mozgástere, nincs mondanivaló
A politika vastörvénye szerint aki, vagy ami nem tudja magát mondanivalójával megkülönböztetni a többiektől, annak vége van. Ez hatványozottan igaz azokra a történelmi vereséget szenvedett pártokra, amelyek a sosem látott széleskörű összefogásban feladták karakterüket és önállóságuk egy részét.
A Jobbikban pedig csak botrány van, politika nincs, ahogy karakter sem látszik már. Ez GAME OVER!
Egy párt valójában nem akkor szűnik meg, amikor az utolsó tag lekapcsolja az irodában a villanyt, vagy amikor a törvényszéken leadja a papírosokat. Sokkal előbb. Egy párt halála akkor következik be, mikor elfogy a mondanivaló, a választópolgár pedig nem tudja megkülönböztetni a többitől.
A Jobbikot nem lehet.
Potocskáné Kőrösi Anita, Z. Kárpát Dániel és Jakab Péter épp a szebb jövő felé menetel. Fotó: MTI/Soós Lajos
Egyedül Z. Kárpát Dániel próbál valami politikát csinálni, de ha közelebbről rápillantunk arra, amit összehordott az elmúlt hónapban, akkor jól láthatjuk azt is, hogy az semmiben sem különbözik a DK mondanivalójától. Áfamentes élelmiszer, uniós minimálbér, euró bevezetése és így tovább… mintha Gyurcsány egyik alelnökét hallgatnánk. (Z. Kárpát Dániel esetében különösen pikáns, hogy húsz évvel ezelőtt az EU-tanázia című könyvében még hazaárulásnak tartotta az uniós csatlakozást, most pedig ezerrel tolja a globalista érdekpolitikát.)
Politika és arcél tehát nincs a Villányi úton, így igazából Jobbik sincs már.
Két forgatókönyv volt, a papírforma érvényesült
Láttam belülről s láttam kívülről e pártot, de sem bennfentesnek, sem okostojásnak nem kellett ahhoz lenni, hogy megjósoljuk egy héttel ezelőtt: vagy Jakab megy, vagy pátszakadás következik.
Esetleg mindkettő egyszerre… nem kizárt még ez sem!
Egyelőre a nagy bukás történt meg. Jakabot kiszavazták. Neki ennyi.
Mindez azért is érdekes fejlemény, mert a tisztújító kongresszuson még 71 százalékos többséggel választották meg pártelnöknek, miután a pártban már szinte csak a saját emberei maradtak. Ezek szerint ez nem volt igaz az elnökség összetételére.
Jakab mindenesetre egyetlen hónap alatt elérte, hogy mindenki elforduljon tőle.
Nem nagy veszteség – mondhatnánk! Öntelt ripacs, akinek fogalma sincs arról, hogy hol van és mit csinál. De amit csinál, azt nagyon hangosan teszi.
Ha jól belegondolunk, akkor Jakab egy olyan üresfejű valóságshow szereplőhöz hasonlít, aki a Jobbik tragikus kontraszelekciójának végterméke.
De Gyurcsánynak ez idáig, ahogy a többi baloldali pártnak is megfelelt, hisz gátlástalanul adta fel a Jobbik identitását és önállóságát a habarékkoalícióban.
Gyurcsánynak sem kell már Jakab?
Jakab vezetése alatt a Jobbik Gyurcsány leghűségesebb szövetségese lett. A partneri kapcsolat, az előválasztások során kötött külön paktum a választási bukta után alá-fölé rendelt viszonnyá vált.
Ma két pártnak van lehetősége és mutat hajlandóságot arra, hogy integrálja a baloldalt: a DK és a Momentum. (MSZP–SZDSZ 2.0?) Utóbbi azonban eljátszotta a lehetőséget. A bohózatba fulladt obstrukciós kísérletnek és a bizarr tisztújításnak köszönhetően elindultak a jelentéktelenné válás irányába a momentumosok. De még egy utolsó nyögéssel Fekete-Győr a finn típusú oktatás után valamilyen bolgár típusú olajemberót emlegetett, amivel végképp nevetségessé tette magát. (Ezeknek tényleg nem jut eszükbe semmi olyan, ami magyar lenne?)
Marad tehát Gyurcsány Ferenc, aki sosem csinált abból titkot, hogy ismét össze akarja fogni a baloldalt. Kissé szürreálisan fogalmazott, de akinek füle van az értette, mikor azt mondta, hogy legyetek mindannyian Gyurcsányok!
A DK vezérének gyenge Jobbik, de leginkább gyenge vezetésű Jobbik kell. Olyan, aminek sok pénze van, de nincs önálló politikája s nincs országosan ismert vezetője. Ez logikus és racionális.
A Jobbiknak van egymilliárd forint támogatása, 2-3 százalékos választói bázisa (tehát gyámolításra szorul!), továbbá már komolyan vehető vezetése sincs, ahogy a mondanivaló is elfogyott.
A mostani Jobbik főnyeremény Gyurcsánynak.
Zombipártból a DK szatellitpártja lesz hamarosan a Jobbik. Ez a legvalószínűbb forgatókönyv.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS