Pesti Srácok

Washington újabb szankciókkal sújtotta a mianmari vezetést a tüntetőkkel szembeni erőszakért

Washington újabb szankciókkal sújtotta a mianmari vezetést a tüntetőkkel szembeni erőszakért

Újabb szankciókat jelentett be Washington a mianmari junta ellen csütörtökön, a büntetőintézkedéseket a katonai hatalomátvétel ellen tüntető civilek elleni erőszakos fellépéssel indokolta.

Az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériumának közleménye szerint a március 8-án életbe lépő szankciók a délkelet-ázsiai ország belügy- és védelmi minisztériumát, valamint a hadsereg több üzleti konglomerátumát érintik. Jen Psaki fehér házi szóvivő kiemelte a tüntetések során őrizetbe vett újságírók ügyét is, hangsúlyozva, hogy a Biden-adminisztráció rendkívül aggasztónak tartja az elzárásokat. Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma február 12-én már szankciókkal sújtotta a junta tíz vezető tagját és a helyi hadsereggel kapcsolatban álló három vállalatot. Szerdán harmincnyolc tüntető vesztette életét és többen megsebesültek a biztonsági erőkkel országszerte zajló összecsapásokban Mianmarban. Christine Schraner Burgener, az ENSZ mianmari különmegbízottja akkor a legvéresebb napról beszélt a katonai hatalomátvétel óta.

Mianmarban egy hónapja szabadultak el az indulatok azt követően, hogy a hadsereg február 1-jén magához ragadta a hatalmat, és őrizetbe vette az ország de facto vezetőjét, a belpolitikai tevékenységéért Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjít, valamint pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) több magas rangú tisztségviselőjét. A katonaság azt állítja, hogy a tavalyi választáson az NLD csalással nyert. A hadsereg puccsa megakasztotta a közel 50 éves katonai uralmat követő demokratikus reformokat. Eddig százezrek vonultak utcára a hatalomátvétel ellen tiltakozva. A nyugati országok közül több korlátozott szankciókat vezetett be a katonai rezsim ellen. A puccs óta legalább ötven halálos áldozata volt a rendvédelmi erők és tüntetők összecsapásainak.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Szakcsaj Lalit

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)