Pesti Srácok

Wittner Mária: a véreskezű kommunisták utódai még ma is politizálnak és ártanak az országunknak (Videó)

A PestiTV Boomerlázadás című műsorában Stefka István és Göblyös Sára Wittner Máriát látták vendégül, a beszélgetés fő témája a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja volt. Wittner Mária '56-os szabadságharcos, később halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt túlélő. Ő vádolta meg először – 2001. február 25.-én – a Magyar Országgyűlésben azokat az élő és elhunyt kommunista, szocialista politikusokat, akik részt vettek a forradalom utáni véres terrorban, a leszámolásban. Wittner Mária nevét az ország a rendszerváltás után ismerhette meg.

Wittner Mária kétségtelenül az egyik legismertebb ’56-os „pesti srác”, nyilatkozataiból megismerhetünk egy rendkívül viszontagságos életutat és láthatjuk, hogy elszántan védelmezi más ’56-osok érdekeit is mindenfajta igazságtalansággal szemben. 2001. február 25.-én a kommunizmus áldozatainak emléknapján parlamenti ünnepi beszédében erkölcsi hullának nyilvánította a pártállam örököseit, a szocialista politikusokat. Wittner Mária úgy fogalmazott: abban a helyzetben vagyunk, az egész ország és az egész világ, hogy ezt újra el lehet mondani.

Százakat, ezreket, tízezreket csuktak börtönbe és vették el az életüket, egy tollvonással küldték Őket a bitóra. Wittner Mária számos olyan emberrel volt együtt a pesti utcákon jelen, majd ült velük a börtönben, akik közül többet ki is végeztek, mint például Mária barátnőit, Sticker Katalint és Rozov Erzsébetet, akivel tizenhárom évig ült együtt. A nők szerepe ugyanolyan fontos volt:

PestiSracok facebook image

– jelentette ki az egykori halálraítélt. Wittner Mária 1970-ben szabadult, az egyik utolsóként a politikai foglyok közül. Az 1963-as amnesztiával őt és néhány társát – a Kádár rendszer jóvoltából – továbbra is bent tartották a börtönben. Akit nem tudtak betörni, annak leckét akartak adni. Amikor Mária az ügyészhez fordult, hogy szerinte rá is vonatkozik az amnesztia, azt válaszolta:

Ennek ellenére a Kádár-rendszer hivatalos nyilatkozatai szerint akkor már nem ültek ötvenhatosok a börtönökben, sőt 1969-ben Kádár egy amerikai újságírónak azt nyilatkozta, hogy már nincsenek politikai foglyok a börtönökben, mindenkit kiengedtek, akik pedig bent vannak, azok azóta kerültek be. Kádár Jánost néhányan még a mai napig is tisztelik, nem csak az '56-os forradalom leveréséért, de az 1982-es törvényerejű rendeletével gyakorlatilag elárusította, eladta az országot – fogalmazott Stefka István a műsorban. Az ezt igazoló dokumentum Wittner Mária Életre ítélve című könyvében is szerepel.

–hangsúlyozta Wittner Mária. 1982-ben, amikor Kádár teljes bizalmat adott Fekete Jánosnak, hogy az IMF-el tárgyaljon, egy kormányrendelettel teljes egészében kiszolgáltatták a magyar gazdaságot, a magyar ipart. Itt volt az az idő, amikor elkezdtek felkészülni a rendszerváltásra – hangsúlyozta Wittner Mária. Az IMF-et a Fidesz-kormány ebrudalta ki Magyarországról 2010-ben. Wittner Mária úgy fogalmazott:

A régi véreskezű kommunisták utódai a mai napig közöttünk vannak, egy olyan társaság, akik különböző pártokba bújva ugyanezeket az elveket képviselik – fogalmazott Stefka István. Wittner Mária szerint ezek az emberek a vérdíjas csemeték:

Wittner Mária 1937-ben született Budapesten. Édesapját nem ismerte, anyja pedig eldobta őt. Kétéves korában a karmelita rend vette gondjába. Tizenegy éves korában került vissza anyjához, aki hamarosan állami gondozásba adta. A gimnáziumot félbehagyva gépírónőként dolgozott Szolnokon, később Kunhegyesen, a járási tanácson. 1955-ben fia született, akit egyedül nevelt. Fél évre rá Budapestre költözött vissza és alkalmi munkákból élt. Az 1956-os forradalom eseményeiben az első naptól részt vett. A Magyar Rádió ostroma közben csatlakozott a harcoló felkelőkhöz. Október 24-én a Corvin közben megismerkedett Havrila Béláné Sticker Katalinnal és együtt segédkeztek a sebesültek ellátásában. A Vajdahunyad utcai csoporthoz csatlakozva már a fegyveres összetűzésekben is részt vett. Elfoglalták a X. kerületi rendőrkapitányságot, hogy fegyvereket szerezzenek. A november 4-ei szovjet támadáskor az Üllői úton repeszektől megsebesült és a Péterfy Sándor utcai kórházba került. November 9-én sikertelenül próbálta meg elhagyni Magyarországot. Letartóztatták, de ekkor még elengedték. Sikerült Ausztriába szöknie, de pár hét után hazajött és segédmunkásként tartotta fenn magát. 1957. július 16-án letartóztatták és fegyveres szervezkedésben való részvétel, illetve az államrend megdöntésére irányuló fegyveres szervezkedés, többrendbeli meg nem állapítható gyilkossági kísérlet, fegyveres rablás, disszidálás miatt 1958. július 23-án, huszonegy éves korában első fokon halálra ítélték. Kétszáz napot töltött börtönben halálraítéltként, a másodfokú bíróság azonban 1959. február 24-én életfogytiglanra változtatta az ítéletet. 1970. március 25.-én szabadult „felszabadulásunk” huszonötödik évfordulójának köszönhetően két másik ’56-os női elítélttel együtt. Szabadulását követően varrónő, majd takarítónő lett, 1980-ban, negyvenhárom évesen rokkantnyugdíjas lett. A Kádár-rendszer bukása óta számos 1956-os szervezet munkájában vett részt, következetes és határozott antikommunizmusáról vált híressé. A 2006-os és a 2010-es országgyűlési választásokon a Fidesz országos listájáról szerzett parlamenti mandátumot. 2006 és 2010 között az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának volt a tagja. A 2010-es választásokat követően az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság tagja lett. Wittner Mária főszereplője volt annak a vitának, amely arról robbant ki 2006-ban, együtt ünnepeljék-e az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóját az MSZP vezette kormányzat képviselőivel. Az október 23-ai évfordulón több alkalommal fütyülték ki és bírálták az ünnepségek baloldali résztvevőit, mert sokan a forradalmat leverők örököseinek tartották őket. Az ötvenedik évforduló előtt a legtöbb 1956-os szervezet és az egykori forradalmárok – az elsők közt Wittner Mária – kifejezte, hogy nem kívánnak a kormánnyal együtt ünnepelni, továbbá – Wittnerrel az élen – bírálták a felállítandó hivatalos 1956-os emlékművet, amely szerintük inkább az elnyomást, mint a szabadságvágyat fejezi ki.

Forrás. videó, vezető kép: Pesti TV

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)