Ismert, hogy az Európai Parlament jogi szakbizottsága egyhangúan támogatta Várhelyi Olivért (képünkön), aki simán jutott túl az első körön. Jelzésértékű, hogy a francia jelölt csupán 12–11 arányban kapott bizalmat a bizottságtól. Ma reggel 8 órától a nekik szánt tárcák külügyi EP-szakbizottságában hallgatják meg a magyar biztosjelöltet, aki itt jóval keményebb csatára számíthat, hiszen a szocialisták nem biztos, hogy támogatják; az egyik magyar származású holland képviselő már korábban kijelentette, hogy csupán akkor támogatja Várhelyit, ha “megtagadja” a magyar kormányt. A meghallgatás három órán keresztül tart majd. A PestiSrácok.hu a helyszínről tudósít; videós anyagunkkal a délután folyamán jelentkezünk majd. Eredmény délután 15 óra után várható.
Várhelyi Olivér tizenöt perces nyitóbeszédet mondott a meghallgatás elején. Rövid bemutatkozásában elmondta, hogy a kommunista Magyarországon született, családját üldözték 1956 után a kommunisták, majd hozzátette, hogy nagy álma vált valóra a magyaroknak az ország Európai Unióhoz való csatlakozása során. Beszédében négy fontos pillérre helyezte jövőbeli munkáját.
Keleti partnerség és migránshelyzet
Elsőként a keleti partnerség erősítését emelte ki, külön hangsúlyozva Ukrajna függetlenségének megőrzését, valamint Grúziát és Örményországot is fontos partnerként említette. Várhelyi Olivér kiemelte azt is, hogy a nyugat-balkáni országok csatlakozás kulcskérdés, Észak-Macedónia és Albánia támogatása ugyancsak fontos. A magyar biztosjelölt ezen kívül a déli partnerországokkal való kapcsolatot is rendkívül fontosnak tartja, elsősorban az illegális migráció kezelésének kérdésében, valamint ezen országok jogállami fejlődését is támogatni kell, megemlítve Egyiptomot és Marokkót is. Végül Várhelyi kifejtette, hogy a beruházásokat és befektetéseket középpontba állítja majd, amennyiben megválasztják, és a pénzügyi intézetekkel is jobb és hatékonyabb együttműködést ígért.
Várhelyi Olivér külön kitért Törökország kérdésére is, amelyet fontos stratégiai partnernek tart; ezen kívül 4 millió migránst is befogadtak, ami komoly tehermentesítés az Európai Unió számára is. Emellett azonban azt is megemlítette, hogy az EU nem mehet el amellett, hogy Törökországban milyen aggasztó folyamatok zajlanak jelenleg. Kitért az agresszív és provokatív külpolitikára, a Szíria elleni katonai akcióra, ezért rendkívül bonyolultnak ítélte meg a törökökkel való kapcsolatot.
Szocialista és zöld támadás
Ezt követően az egyperces kérdések következtek az EP-frakciók részéről. A szocialista Tonino Picula és a Macron-féle Renew Europe által képviselt Ernest Urtasun ökoszocialista spanyol képviselő támadólag lépett fel. Picula megemlítette a Magyarország ellen folyó 7-es cikkely szerinti eljárást, Urtasun pedig felszólalt az Orbán-kormány keleti nyitása ellen és megkérdőjelezte Várhelyi lojalitását az Európai Unió intézményei iránt. Várhelyi válaszában leszögezte, hogy senkinek nem enged beleszólást a munkájába, ahogy eddig sem mondta meg neki senki, hogy mit csináljon.
Több próbálkozás érkezett még a szocialisták és a zöldek részéről is; utóbbiak egyik képviselője felrótta Magyarország általa oroszbarátnak nevezett politikáját, azonban Várhelyi ismételten leszögezte, hogy nem a nemzeti kormányok diktálják a biztosi munkáját, ő a saját szakpolitikáját képviseli, és újból elmondta, hogy korábbi munkája során sem gyanúsíthatták meg azzal, hogy bárki befolyásolta volna a szakmai munkáját.
“Az Európai Unió álláspontját képviselem bármelyik kormánnyal szemben”
Szót kapott Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője is, aki talán az egyik legtámadóbb hangnemben tette fel kérdéseit Várhelyi Olivérnek, a magyar kormány keleti barátságát emlegetve fel és tulajdonképpen bábnak nevezve a magyar biztosjelöltet. Várhelyi elmondta válaszában, hogy nem tagja egyetlen pártnak sem, és harmadszorra is kifejtette, hogy függetlenül fog dolgozni, minden külső befolyástól mentesen.
Várhelyi függetlensége többször szóba került a kérdések során, a Gruevszki-ügyet is felrótták a biztosjelöltnek; megkérdezték, hogy egyetért-e a magyar kormány döntésével, akik befogadták Gruevszkit. Várhelyi válaszában elmondta, hogy neki nem tiszte ebben állást foglalni, és azt is leszögezte egy kérdésre válaszolva, hogy az Európai Unió nézőpontját fogja képviselni minden ügyben, nem a magyar kormány szemüvegén keresztül szemléli a világot.
A jelöltek alkalmasságát háromórás kérdezz-felelek során próbálják felmérni. Az érintettek 15 perces bevezetőit követően 25 kérdést tesznek fel nekik a képviselők. A maratoni meghallgatás végén több forgatókönyv jöhet létre: az első meghallgatás után a frakciók koordinátorai legalább kétharmados többséggel akár rögtön is jóváhagyhatják az érintettek kinevezését; amennyiben első körben nem kapnak ekkora támogatást, további kérdéseket kapnak írásban. Előfordulhat, hogy a beérkezett válaszok sem győzik meg a döntéshozókat; ebben az esetben a jelölteknek újra meg kell jelenniük a testület előtt, amely – ha még akkor sincsen meg a szükséges koordinátori többség – végül egyszerű többséggel fogadhatja el őket titkos szavazáson. Az EP házbizottságaként működő Elnökök Értekezlete november 21-én áttekinti az értékeléseket és ajánlásokat, majd hivatalosan is lezárja a meghallgatásokat.
Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS